„A Mona Lisa nyakába sem pingálunk keresztet” – üzeni Bencsik András a Gellért-hegyi Szabadság-szoborra keresztet tervezőknek

„Nem kell oda a kereszt!” – írta ki Bencsik András, a kormánypárti Demokrata főszerkesztője szerdán a Facebookra. Bencsik szerint a Gellért-hegyi Citadella előtt álló Szabadság-szobor „úgy tökéletes, ahogy van”, ezért nem szabad háborgatni. Sőt, „tilos”.

Augusztus 12-én írtuk meg a Hvg.hu-ra hivatkozva, hogy a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára egy gigantikus keresztet is felhúznának a most zajló felújítás apropóján. A kereszt felállításáról a főváros főépítésze, Erő Zoltán sem tudott, és habár beleszólása nincs, szerinte semmi szükség az eredeti koncepció megváltoztatására és egy újabb szimbólum elhelyezésére a szimbólumokkal úgyis telezsúfolt területen.

A szobor átalakítása miatt a felújítást végzők megkeresték a szobrot megalkotó Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörököseit, ők egyértelműen jelezték, hogy nem járulnak hozzá a szobor talapzatának átalakításához. A talpazat átalakítási tervére ennek ellenére került fel a kereszt.

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője később azt nyilatkozta erről: a Gellért-hegyi Szabadság-szoborhoz tervezett kereszt a szabadságot és a győzelmet is jelképezi, hiszen a Biblia szerint ahol az Úr lelke, ott a szabadság, a kelet-római császárok pedig a megnyert csaták után győzelmi kereszteket állítottak.

Bencsik András most éles ellenvéleményt fogalmazott meg, amely szerint „keresztény ember vagyok, fontos számomra a hit, a magam módján igyekszem szolgálni abban a szent küldetésben, amely a magyarságot Istenben kívánja megtartani és megmenteni. És bár tisztában vagyok azzal, hogy azokat a baloldaliakat és liberálisokat, akik egyre hangosabban tiltakoznak a Gellért-hegyi emlékmű átalakítása ellen, egészen más cél vezérli, jelesül egy tiltakozási hullám kiprovokálása, mert lételemük és egyetlen reménységük a káosz, mégis azt kell mondanom a Szabadság-szoborról, hogy ne legyen ott kereszt! Azért ne legyen, mert nem illik oda. Mert az a szobor, miként a legnagyobb művek szerte a világban, időtlen, ezért fölötte áll koroknak, kihívásoknak és divatoknak.”

Azt is írta: „Körülbelül olyan volna, mintha a méloszi Aphrodité, ismertebb nevén a milói Vénusz talapzatára valakik utóbb egy keresztet faragnának, vagy mintha a Puskás Aréna főbejáratánál egy hatalmas kőkeresztet szerelnének az aréna homlokzatára, vagy mintha a riói kitárt karú Krisztus-szobor talapzatára faragnának egyet. Pontosan így nem illik a kereszt a Szabadság-szobor talapzatára. Vannak dolgok, amik úgy tökéletesek, ahogy vannak, és nem szabad őket háborgatni. Nem szabad. Tilos. Nem pingálunk aranyláncon lógó keresztet a Mona Lisa nyakába sem. Keresztények vagyunk, de tiszteljük a művészet szent érinthetetlenségét.”

A teljes bejegyzését itt lehet megnézni:

Bencsik András legutóbb akkor szólt be kormányoldali szereplőknek, amikor „minden vonatkozásban rossz” filmnek nevezte Rákay Philip Petőfi-filmjét.