Sokan úgy gondolják, hogy egy nő akkor foglalkozzon politikával, ha már gyereket szült és ráér

A politika és a nők viszonyáról is beszélgettek idén Tusványoson. A beszélgetés látszólag egy kerekasztal volt, de valójában annál sokkal több:

a szabadegyetem első sikeres időutazási kísérlete arra, hogy évtizedekkel korábbi hangulatba vigye a nézőit vissza a múltba.

„Persze, hogy érdekel a politika, amikor nők vannak benne” – viccelődött két férfi egymással még a beszélgetés előtt. Ebben a hangulatban mondta ki a panelbeszélgetés fontos tételét az azt moderáló megafonos influenszer, Déri Stefi: miszerint sokan úgy gondolják, hogy „a politika nem nőknek való”. A résztvevők pedig Magyarországot (Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselővel), illetve az ukrajnai (Balogh Lívia a KMKSZ-től), szerbiai (Kovács Elvira, VMSZ) és romániai (Szilágyi Dóra Emese, RMDSZ) kisebbségeket képviselve fejtették meg azt, hogy ez miért nem igaz.

A beszélgetés elején megtudtuk azt például, hogy melyik politikusnak hány gyereke van. A másfél órás kerekasztal öt legjobb mondata pedig magában is leírja, milyen politikai hangulat képét festette fel négy ország képviselete:

1. „Mi is tudjuk azt a kemény feladatot végezni, mint a férfiak. Szokták mondani, hogy a nők nem tudnak olyan jól vezetni. Gondoltam, ha a férjem ki tud tolatni, én is ki tudok” – mondta Csöbör Katalin.

2. „Ma már talán nem zavarnak a konyhába, ha meglátják, hogy egy tárgyaláson az asztalhoz ülnék” – írta le a politikai miliő változását Balogh.

3. Sokan azt mondják, hogy „egy nő akkor kezdjen el politikával foglalkozni, ha már gyereket szül és ráér” – derült ki a beszélgetésben.

4. Ahogy Kovács Elvirától az is, hogy „egy nő csak akkor foglalkozhat közélettel, ha van, aki támogatja”.

5. „A házasságban is kell egy nő és egy férfi (...) ahhoz más területen is szükség van a női gondolkodásra” – mondta Csöbör Katalin, aki hozzátette, a nők nem előnyöket akarnak, hanem azt, hogy hátrányok ne legyenek.

+1 Kiderült az is, hogy a szerb házelnök leszbikus és úgy öltözik mint egy férfi, a nők érzelmesebbek, máshogy gondolkoznak.

A politikusok ezután olyan eseteket idéztek fel, amikor megkapták egy-egy férfi kollégától, hogy a nőknek a konyhában a helye. Kovács Elvira pedig egy olyan történetet is elmesélt, hogy egy szerb politikusnőnek azért kellett visszavonulnia, mert a férje féltékeny lett rá. Szilágyi arról beszélt, hogy volt olyan, hogy csak a férfi politikust mutatták be, a nőket pedig „hölgykíséretnek” nevezték. Aztán megköszönték a résztvevő férfiaknak, hogy itt vannak.

Csöbör Katalin egyébként beszélt arról is, hogy szerinte a magyar demokrácia női oldalról egész jól áll, hiszen a nők 1919-ben már választójogot kaptak. Ő úgy látja, hogy az ellenzékben nem támogatják a női képviselőket, a Fideszben viszont igen. A tágabb kontextusokba már azonban nem ment bele: például abba, hogy a magyar ellenzéki pártokban vannak elnöki poszton nők. Nem esett viszont szó a témához kapcsolódóan sem a kegyelmi ügy botránya miatt visszalépő két fontos kormánypárti nőről, Novák Katalinról és Varga Juditról. Illetve Orbán Viktor azon mondatáról sem még 2017-ből, hogy ő „nőügyekkel nem foglalkozik”.

Két éve mi is megnéztük, milyen a helyzet a parlamentben a női képviselők szerint. Ekkor ugyanazt a hét kérdést küldtük ki az összes, azaz a 28 képviselőnőnek, válaszokat végül csak a nem kormánypárti képviselőktől kaptunk, a Fidesz–KDNP-frakció többszöri megkeresésünkre sem „kívánt élni ezzel a lehetőséggel”. A visszajelzések alapján egy olyan ország képe bontakozott ki, ahol a szexizmus a politikában is mindennapos, Orbán Viktor elhíresült mondata, a „nőügyekkel nem foglalkozom”, csak a jéghegy csúcsa, de hűen tükrözi a nők helyzetét a közéletben.