Demeter Szilárd: 110 százalékos orbánistaként miért kellene kizárnom Orbán Viktor gondolatainak idézését?

„A nyugati kultúrában kezd eluralkodni az ”identitáspolitikai őrület„. Ennek a szórakoztatóiparon túl legriasztóbb jele a tudományos világban is tetten érhető, a kommunista ”vörös farok„ gyakorlatára kísértetiesen emlékeztető genderezés, az LMBTQ- és egyéb identitáspolitikai tematikák, hivatkozások erőltetése (….).”

Ezzel a felütéssel indul Demeter Szilárd a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói pozíciójára idén februárban benyújtott, de csak most nyilvánossá váló pályázata. A Kulturális és Innovációs Minisztérium akkori vezetője, Csák János ugyanis korábban megtagadta az anyag kiadását, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) viszont jogorvoslati úton elérte, hogy a KIM mégis kiadja azt (a pályázat ezen a linken teljes terjedelmében elérhető).

Megkérdeztük Demeter Szilárdot, mit tud arról, a minisztérium miért nem hozta nyilvánosságra a dokumentumot, illetve ő miért nem tette azt közzé, a vezető azt válaszolta: „Hogy a fenntartó minisztérium mit miért csinál, az az ő kompetenciájuk, nem illetéktelenkednék bele. A magam részéről az Indexnek adott nagyinterjúmban azt válaszoltam erre a kérdésre, hogy akár náluk is közzétehetem, az Indoklás című fejezetben semmi olyan nincs, amit már ne mondtam volna el, ne írtam volna le számtalanszor.”

Demeter az említett interjúban valóban arról beszélt, hogy a pályázat kultúrstratégiai alapozó részét valahol közzéteszi majd, a döntés-előkészítő anyagokat viszont szerinte nem szokás közzétenni, mert mint fogalmazott, „az elméleti forgatókönyveket

hajlamos a közélet nerológiai szemüvegen keresztül tényirodalomnak átértelmezni, oszt' magyarázkodhat az ember”.

Dobrovits Orsolya, a KKDSZ elnöke azt mondja, eredetileg nem azt tartották fontosnak, hogy a pályázat nyilvánosságra kerüljön, hanem hogy megismerjék a tartalmát, remélve, hogy abban az új kulturális törvényről is találnak majd a dolgozókat érintő részleteket. A főigazgató hivatalba lépése után kérték ki az anyagot a minisztériumtól, de Csák János megtagadta azt, valamennyi szakmai anyaggal együtt. Csák elutasító emailjét elküldték aztán Demeter Szilárdnak is, és arra kérték, küldje el akkor ő a pályázatát, de erre nem érkezett reakció. Ezután fordultak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), majd július 10-én, immár az új miniszter vezette KIM-től megkapták a teljes pályázatot.

Halott fehér emberek öröksége

Demetert, aki időközben nem is a múzeum főigazgatói, hanem a több intézmény csúcsszerveként megszülető Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöki tisztségét tölti be, megkérdeztük a pályázat bevezető fejezetéről is: vagyis arról, valóban az „identitáspolitikai őrületet” tartja-e a magyar tudomány és közművelődés első számú problémájának? A vezető azt válaszolta:

„Tudomásom szerint a tudomány világa nemzetközi. Sőt – az általam kevésbé helyesnek tartott – magyar tudománymetrika is a nemzetközi, elsősorban angol nyelvű publikációkat honorálja. Miért ne hatna vissza a magyar tudományosságra minden olyan egészségtelen tendencia, ami egyrészt a tudomány eszményét csúfolja meg (és erről szakcikkek sora tanúskodik, ez egy élő vita a nemzetközi térben), másrészt a tudományos diskurzust lehetetleníti el?”

Arról is érdeklődtünk nála, a fejezetben kifejtett szellemiség várhatóan hogyan érvényesül majd a Közgyűjteményi Központ vezetésében? Demeter Szilárd ekkor az MNMKK legutóbbi, júniusi állománygyűlésén elmondott beszédét ajánlotta a figyelmünkbe. Ebben Demeter többek között a vezetői koncepcióját fejtette ki, és azt mondta, az eddigi nyilatkozatai alapján nyilvánvaló, hogy mit gondol a világról, és hogy „110%-os orbánistaként” teszi a dolgát.

„Személy szerint büszke vagyok arra, hogy halott fehér emberek örökségét gondozzuk, és meggyőződésem – egzisztenciális tapasztalatom –, hogy a minőségi, erős nemzeti magyar kultúra megtartó erővel bír.”

A vezető szerint ezt az elgondolást lehetne akár vitatni is – kivéve a magyar közgyűjteményi rendszerben. „Aki tehát úgy gondolja, hogy a halott fehér emberek teljesítménye szemétdombra való, aki úgy gondolja, hogy a nemzeti kultúrát meghaladta az a történelem, ami állítólag már évtizedekkel ezelőtt véget ért, annak nem itt van a helye” – fogalmazott akkori beszédében Demeter, aki végül azt is hozzáfűzte, a munkatársai pártpreferenciája viszont eddig sem érdekelte, és ezután sem fogja.

Orbán iránymutató gondolatai

A pályázat bevezetőjében Demeter több helyen is hivatkozik a magyar miniszterelnökre, egy esetben például azt írta:

„Orbán Viktor miniszterelnök iránymutató gondolatait idézem: Ha az életfa törzsét elfűrészeljük, gyökérzete értelmetlenné válik, koronáját ördögszekérként görgeti a történelem vihara.”

A KKDSZ elnöke szerint egy szakmai anyagban a regnáló kormányfőre hivatkozni meglehetősen szokatlan, és Dobrovits Orsolya számára inkább az jelenti a „vörös farkat”, ha egy szakmai anyagban a regnáló miniszterelnöktől általános idézetek kerülnek egy főigazgatói pályázatba úgy, hogy az idézetek nem adnak hozzá semmi konkrétumot az adott témához. „Ha szervesen odaillő többletet adna, akkor talán lehetne helye, de ezek az idézetként szereplő mondatok nem ilyenek. Csak feltételezem, hogy valamiért fontos volt rá hivatkozni” – fogalmaz Dobrovits.

Demeter Szilárd viszont nem lát ebben problémát. „Miért ne, ha az adott gondolat az adott kontextusban releváns? Túl azon, hogy vállaltan 110%-os orbánistaként teszem a dolgom, miért kellene kizárnom Orbán Viktor miniszterelnök gondolatainak idézését, ha egyszer az értékelkötelezett munkámban iránymutatónak tartom? Azért, mert miniszterelnök? Ha igen, akkor

mikortól idézhető egy miniszterelnök? Mandátuma után? Halála után? Soha?

Ez az egész kérdésfeltevés abszurd. Nem a szakmaiságról szól, hanem politikai izmozás, annak is a pitiánerebb alfajából.”