Ha megjön a nyár, akkor menetrendszerűen megérkeznek vele a rendszeres késések is a MÁV balatoni vonalaira. De miért törvényszerű mostanában minden nyáron ez a jelenség? Megpróbáltunk utánajárni. A száraz tények felsorolását a Telex újságíróinak balatoni vasúti sztorijaival lazítottuk fel.
„Rokonom a hétvégén érkezett a Balaton északi partjára, a vonaton elromlott a vízöblítés, így nem lehetett a vécéket használni, amit a MÁV úgy oldott meg, hogy a kalauz időnként végigment a kocsikon, és megkérdezte, kell-e valakinek pisilni. Amikor lettek jelentkezők, a vonat soron kívül megállt Velence állomáson, és leszállt az a pár ember, hogy az állomás mosdóját használja. Dolguk végeztével, a vonat indult tovább” – írja a Telex szerkesztőségéből Zsófi, aki mostanában rendszeresen utazik Balatonfűzfőre vagy Balatonalmádiba.
Ha neki nem volt is ilyen extrém kalandja, mint a rokonának, azért ugyanezen a hétvégén az ő, északi parton járó személyvonata is 15 percet késett. Mint írta, Szabadbattyánnál álltak és vártak valamire. Nem derült ki, miért.
Többéves utazói tapasztalat, hogy nyáron a balatoni vonalakon, főleg hétvégén, jobb ha eleve félórás-órás késést kalkulálunk be a vonatozás menetidejébe. Most, amikor hétköznap délben írjuk ezt a cikket, a MÁV térképe szerint 17 balatoni vonatból 10 késik (közülük kettő jelentősebben), pedig ilyenkor aztán igazán nem nagy az utasterhelés. Amikor délután ismét ránéztünk a térképre, akkor is tíz vonatnál jeleztek 6–14 perc közötti késést, két járatnál pedig 15–59 percest.
Kollégánk, Bálint, már régóta jár a Balatonra, és mint írja: tuti, hogy minden évben megszívja. Annyira, hogy ez a helyzet jócskán motiválta a jogosítványszerzésre és az autóvásárlásra, csak ne kelljen vonatoznia a Balatonra, még ha csak évi 2-3 alkalomról van is szó. Volt, hogy kimaradt vonat, de volt, hogy nem elég kocsival indult a szerelvény, amire jegye volt, ezért magasról tett mindenki a helyjegyére, és oda ült, ahova akart, de tíz perc alatt fogyott el az összes ülőhely, ami miatt végig kellett állnia az utat a Déliig.
„Aztán az is teljesen alap, hogy félóránként megáll a vonat 20 percekre, viszont álló helyzetben a légkondi sem megy, ami miatt nemcsak rohadt meleg lesz nagyon hamar, de az összes utas is nyilván meg akar halni. Szóval én összességében meg vagyok róla győződve, hogy a Balatonra vonatozni maga a pokol”
– tette hozzá.
MÁV: Egyvágányú pályán a késés láncreakcióként terjed
Elsőként a MÁV-ot kérdeztük, hogy mi a késések oka. A vasúttársaság szerint az egyik fő ok, hogy a Balaton körüli vasútvonalakon (a déli part egy kisebb szakaszát leszámítva) egyvágányú pályán közlekednek a vonatok. Így ha valamilyen ok – például vasúti átjárós baleset – miatt egy járat késik, azt a szemből érkező járatnak a következő, vonatkeresztezésre alkalmas állomáson kell megvárnia. Emiatt láncreakció alakul ki: egy vonat késése a többi vonat pontosságát is rontja.
Hogy ilyenkor mi a vészforgatókönyv? A nyári szezonban gyors forgalmi, irányítási intézkedésekkel próbálja mérsékelni a MÁV az ilyen esetekből előforduló további késéseket. Csakhogy ez a Balaton két partján naponta közlekedő félszáz vonat esetében nem mindig működik.
Bea a Budapest–Alsóörs vonalon szokott járni, nem rendszeresen, és vegyes tapasztalata van. „Attól függ, hogy melyik napszakban megyek és azon belül is melyik vonattal; régi retró vonattal rosszabb, az újabb verzió jobb, csak ott a légkondi öl meg, ha van. Most szombaton a gyerekeink barátai jöttek le vonattal hozzánk, de Balatonkenesén lerobbant a vonat, és értük mentem, mert a buszpótlóra nem fértek fel, és ha már ott voltam, akkor néhány hasonló stoppos fiatalt is elszállítottam a környékbeli településekre” – idézte fel.
A MÁV nem említi, de vasutas forrásaink szerint legalább ekkora probléma az, hogy öregszik és avul a járműpark, ezért egyre több a járműhiba. Ebből következően – pláne a nagy utasforgalom és a csúcsra járatás idején – alig van a rendszerben tartalék. Erre a felvetésre a vasúttársaság azt felelte, hogy valóban vannak gondok a járművekkel, és csúcsidőszakban jellemzően kevesebb tartalékjármű van.
Mint írták, a vasúti járművek tervezett élettartama általában 30-35 év. Ennek ellenére a MÁV járműveinek átlagéletkora most 39 év, így a mozdonyok az életkorukból adódóan gyakrabban romlanak el. Ráadásul a háború miatti korlátozások miatt több időbe telik beszerezni a szükséges alkatrészeket. Így egy-egy meghibásodott jármű a korábbiaknál hosszabb időre esik ki a forgalomból.
Arra a kérdésre, hogy meddig kell kivénhedt járművekkel utaznunk a Balatonra, a MÁV válasza az, hogy van egy járműfejlesztési stratégiájuk, amit már tárgyalt a kormány. Addig is, míg azt elfogadják és megkezdik a beszerzést, a vasúttársaság használt mozdonyokat bérel tűzoltásként. Jelenleg 15+9 Siemens Eurosprintert, amihez még a jövőben csatlakozhat 15 Henschel dízelmozdony.
„Hagyjuk ezt”
– mondta lapunknak Vitézy Dávid, volt közlekedési államtitkár. Hozzátette: a vasútfejlesztési stratégiát már tárgyalta a kormány százszor, így volt ez az ő idejében is, sőt, akkor el is indult egy csomó beszerzési tender. Csakhogy Lázár János közlekedési miniszter az egészet leállította, és a már leszerződött mozdonyokat is visszamondta. Vitézy szerint a használt bérelt mozdonyok nem sokat érnek.
A volt közlekedési államtitkár szerint van abban igazság, hogy az egyvágányú pályán egy kisebb fennakadás is bajt okozhat, de úgy gondolja, az elsődleges probléma a járműhiány: „a mozdonyok, dízelmotorvonatok és IC-kocsik is rémes állapotban vannak”. Hozzátette: ehhez képest semmilyen beszerzés nincs folyamatban.
Nyár van, kánikula, a régi vonatokon pedig nincs légkondi, ami igencsak befolyásolja az utazási élményt, már ha lehet ilyenről beszélni a puszta személyszállításon túl. Barbara emiatt volt leginkább kiakadva. Ő múlt hét vasárnap kora délután utazott, és mindössze 20 perc volt a késés Balatonkeneséről Budapestre, de a lehúzott ablakoknál is minimum 45 fok volt a kocsiban.
„Tényleg durva, hogy a két opció a 16 fokosra hűtött Stadler motorvonat vagy a 45-50 fokos, lehúzott ablakú régi roncs a kánikulában.
Egyszerűen nem értem, hogy ha már van légkondi, miért nem lehet 25 fokos, amikor kint 39,5 fok van. Mi évekig emiatt nem is vonatoztunk nyáron a gyerekekkel, mert előre vizionáltam, hogy vagy hőgutával vagy tüdőgyulladással szállnak le a célállomáson.”
Az egyvágányú vonal a déli parton akkor nem okozna késéseket, ha tíz évvel ezelőtt két vágánnyal újították volna fel, mondta Vitézy. De ez a döntés már megtörtént, a két vágányt amúgy is sok fa és nyaraló bánta volna.
Az északi parton kisebb a forgalom, ezért Vitézy szerint nincs szükség végig két vágányra, de sokkal több kitérési lehetőségre igen. Hozzátette: Balatonfüred és Székesfehérvár között kisebb, szakaszos kétvágányúsításokkal mindkét vonal stabilitásán lehetne javítani, de a legfontosabb a mozdony- és motorvonat-beszerzések újraindítása lenne végre.
Túlélőtippek Zolitól
Kollégánk, Zoli, gyakran utazik vonattal a Balaton északi partjáról, Tapolcáról Budapestre. A helyzet szerinte most is ugyanaz, mint az elmúlt években: vannak helyzetek, amire a MÁV tényleg nem tud felkészülni, és vannak, amire valamiért nem tud. Az utasok talán egy fokkal rezignáltabbak, mintha indulásnál elkönyvelnék, hogy el kell engedniük a kontrollt. Zoli tapasztalt utasként a következőket javasolja:
Tipp 1.: „A MÁV-applikáció térképe, a Vonatinfo radarja létfontosságú, mert sokszor a vasútállomásokon sem tudják, mi történik, az amúgy is stresszes néniket nem érdemes tovább túráztatni olyan kérdésekkel, hogy »mennyit késik, mikor ér ide a vonatom« stb., és a térképen legalább lehet látni, hogy merre kóricál, vagy hol vesztegel a vonat.”
Tipp 2.: „Kreativitás és leleményesség. Nincs légkondi az IC-kocsiban? Keressünk egy másik kocsit! Lehet, hogy van szabad hely épp, lehet, hogy csak egy óra múlva foglalják el a helyet, stb. Néha a lehúzott ablakos sima kocsi is elviselhetőbb, mint a levegőtlen IC-kocsi. Ha lehet, kerülni kell a Bzmot-ot, hacsak nem terveztünk be egy szaunát is a programba. Ha nem lehet elkerülni, utazzunk a külső részen az ajtónál. A kalauzok semmiről nem tehetnek, a rendszer vérzik sok sebből, felesleges rajtuk kitölteni a frusztrációnkat.”
Tipp 3.: „Amire szükség van: hideg élelem, és rengeteg víz. (Bár nem vagyok a PET-palackok híve, ilyenkor kivételt teszek és egy hideg másfél literes vizet is beszerzek a restiben, a kulacsom szerény 800 ml-es tartalma ugyanis nem elég egy késésekkel tűzdelt útra.) Réteges öltözet: lehet, hogy nem lesz légkondi, de az is lehet, hogy csontig fagyaszt. Kell egy jó könyv, néhány podcast vagy egy playlist, rengeteg türelem és egyfajta zen hozzáállás. Extra tanulság: Ha sietek és időre megyek, akkor általában a buszt választom. Ahol lehet, érdemes buszra cserélni a vonatot, mert sokat javult az elmúlt években a buszközlekedés, nincsenek komoly késések, légkondi viszont minden esetben van az országos járatokon.”
A hétvégén megszólalt a MÁV vezérigazgató-helyettese is a témában, mint írtuk, azt mondta: nem véletlenül kérték a hőség miatt, hogy aki teheti, halassza el az utazását.
A nyár folyamán több cikkben, különféle szempontok alapján járjuk körbe a Balatonnal kapcsolatos legfontosabb, legérdekesebb témákat. Eddig megjelent cikkeinket itt találják.
