24.hu: A kormány vizsgálta annak lehetőségét, hogy Magyarország kilépjen a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Két nappal azután, hogy május 20-án a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze elfogatóparancsot kért Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökre és Joáv Galant védelmi miniszterre, Orbán Viktor három miniszterének is meglepő feladatot adott.

A 24.hu cikke szerint azt kérte a miniszterelnök Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől, Tuzson Bence igazságügyi minisztertől és Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztertől, hogy

készítsenek feljegyzést Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésének lehetséges következményeiről, különös tekintettel az európai uniós következményekre.

A miniszterelnöki utasításáról mi is értesültünk pár héttel ezelőtt. Kérdéseket küldtünk a Miniszterelnöki Kormányirodának és a Miniszterelnökségnek, de nem erősítették meg egyértelműen, hogy valóban történt ilyen. A 24.hu-nak ugyanakkor azt írták, az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság „az elmúlt időszakban több ügyben nem jogi, hanem egyértelműen politikai döntést hozott, ezzel aláásva a szervezet tekintélyét. Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat”.

Válaszukban kifejtették, hogy Magyarország elfogadta ugyan a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát, de az erről szóló nemzetközi egyezményt alkotmányossági okokból nem hirdette ki, így az nem lett a magyar jogrend része. Ezért

„Magyarországon ma nem hajtható végre semmilyen intézkedés a Nemzetközi Büntetőbíróság döntéseivel kapcsolatban”.

A 24.hu cikke szerint azért nem hirdette ki Magyarország hivatalosan a Nemzetközi Büntetőbíróságot megalapító római statútumot a kétezres évek elején, mert úgy ítélték meg akkor, hogy a dokumentum ellentétes az alkotmánnyal, amely szerint a köztársasági elnököt érintő büntetőügyekben csak az Alkotmánybíróság járhat el. A 2012-ben életbe lépett Alaptörvényben az szerepel, hogy a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnököt az Alkotmánybíróság foszthatja meg tisztségétől, ha az országgyűlési képviselők ötöde ezt indítványozza, majd a parlament kétharmados többséggel megszavazza.

Ahhoz, hogy Magyarország kilépjen az ICC-ből, az Országgyűlés döntése is szükséges. Azt nem tudni, hogy ezt kezdeményezi-e a kormány az őszi ülésszakban. A parlament oldalán még nem szerepel ilyen javaslat.

„Magyarország nonszensznek és politikai motivációjú döntésnek tartja a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését Izrael miniszterelnökével és védelmi miniszterével szemben” – írta pár órával a cikk megjelenése után Szijjártó Péter a Facebookon. A külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön telefonon tárgyalt Izrael külügyminiszterével, Jiszráel Kaccal. Arról biztosította izraeli kollégáját, hogy minden lehetséges módon fellépnek az ellen, hogy a nemzetközi bírósági rendszert politikai célokra használják fel.