Elfogatóparancs kiadását kéri Netanjahura és a Hamász vezetőire a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze

„A mai napon letartóztatási parancsok iránti kérelmeket nyújtok be a Nemzetközi Büntetőbíróságnak a Palesztin Államban kialakult helyzetben”

– olvasható Karim A.A. Khannak, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészének a hivatalos közleményében, amiben nemzetközi elfogatóparancs kiadását kéri Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre és a Hamász vezetőire is a tavaly október 7-én kitört izraeli-palesztin konfliktus miatt.

Az ügyész közleménye szerint Netanjahu háborús bűncselekményt követett el többek között a civil lakosság éheztetése, mint hadviselési módszer elkövetésével, és ehhez idézi a vonatkozó nemzetközi jogi passzusokat. Az ügyész háborús bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt szintén nemzetközi elfogatóparancs kiadását kéri a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságtól Jahja Szinvarra, a Hamász vezetőjére is. A hágai főügyész nemzetközi elfogatóparancs kiadását kéri az izraeli kormányfőn kívül Joáv Gallant izraeli védelmi miniszterre, Iszmáíl Hanijére, a Hamász politikai vezetőjére, és Mohammed Deifre, a Hamász főparancsnokára, az októberi támadást kitervelő stratégára is.

Karim Khan szerint alapos okkal feltételezhető, hogy Izrael és a Hamász vezetői is büntetőjogi felelősséggel tartoznak a tavaly október 7. óta elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. Netanjahu korábban „történelmi méretű felháborodásának” adott hangot amiatt, hogy magas rangú izraeli személyiségek kerülnek fel az ICC körözési listájára, írja a BBC.

A hágai főügyész a CNN-nek adott exkluzív interjújában felsorolta azt, hogy melyik vezetőt mivel gyanúsítja a hivatala.

A Hamász vezetői ellen felhozott vádak az emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel összefüggésben:

• megsemmisítés, gyilkosság, túszejtés,
• nemi erőszak és más szexuális erőszakos cselekmények,
• kínzás,
• fogsággal összefüggésben elkövetett embertelen cselekmények,
• kegyetlen bánásmód

Az izraeli miniszterelnök és a védelmi miniszter a főügyész szerint az alábbi, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel összefüggésben gyanúsítható:

• a civil lakosság éheztetése, mint hadviselési módszer,
• nagy szenvedés vagy súlyos testi vagy egészségi sérülés szándékos okozása,
• kegyetlen bánásmód,
• szándékos emberölés vagy gyilkosság mint háborús bűncselekmény;
• a civil lakosság elleni támadások szándékos irányítása;
• üldöztetés, és egyéb embertelen cselekmények.

A Nemzetközi Büntetőbíróság bírói testülete most várhatóan megvizsgálja Khan letartóztatási parancs iránti kérelmét. Hivatalosan még sem Netanjahu, sem Gollant nem kommentálta a hágai főügyész kérelmét, ami izraeli magasrangú diplomaták szerint várható volt ugyan, a Ynetnek mégis azt mondták, „a döntés képmutató és nemzetközi szinten is kínos”.

Jiszráel Kác izraeli külügyminiszter azt is bejelentette, hogy felállítanak egy csoportot, aminek az lesz a feladata, hogy szembeszálljon az ICC lépésével. Ő maga pedig beszélni fog más országok külügyminisztereivel, hogy jelezze nekik, ellenzik az ügyész döntését. Szerinte ez a döntés megkötné Izrael kezét, és elvitatná az önvédelemhez való jogát. A történteket frontális támadásnak nevezte az október 7-i terrortámadás áldozataival szemben, és olyan „történelmi szégyennek, amire örökké emlékezni fogunk”. Azt mondta, hogy senki sem akadályozhatja meg Izraelt a túszok kiszabadításában és a Hamász felszámolásában.

Jichák Hercog izraeli államfő több mint felháborítónak nevezte az ICC bejelentését, szerinte ez is mutatja, milyen szinten az összeomlás veszélye fenyegeti a nemzetközi igazságügyi rendszert. Szerinte bármilyen kísérlet arra, hogy párhuzamot vonjanak a terroristák és a demokratikusan megválasztott izraeli kormány között felháborító és elfogadhatatlan.

A Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűncselekmények, népirtás feltárásával foglalkozik, 2002-ben jött létre a római statútum aláírásával. Joghatósága nem terjed ki Oroszországon kívül többek között az Egyesült Államokra, Kínára, és Iránra sem.

Ukrajna szintén nem aláírója a római statútumnak, de elismeri az ICC joghatóságát az Ukrajna területén 2014 óta elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan. Ukrajna közel 20 ezer ilyen bűncselekményt tart számon.

Tavaly márciusban Vlagyimir Putyin ellen is elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), mert a szervezet szerint az orosz elnököt közvetlen és személyes felelősség terheli azokért a bűncselekményekért, amelyeket az orosz erők vagy ahhoz kötődő csoportok követtek el Ukrajnában, amelyet Oroszország tavaly február 24-én támadott meg.

Az ICC elfogatóparancsával szemben nem érvényes a diplomáciai mentesség.