Évtizedekig fideszes volt a polgármester, most leváltották, és a testületből is kisöpörték az embereit

Évtizedekig fideszes volt a polgármester, most leváltották, és a testületből is kisöpörték az embereit
Szabó Péter, Paks polgármestere, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje beszédet mond a Kalocsa és Paks közötti új Duna-híd avatásán a Bács-Kiskun vármegyei Foktőnél, 2024. június 6-án. Mögötte Orbán Viktor miniszterelnök (j), Lázár János építési és közlekedési miniszter (b2) és Süli János KDNP-s országgyűlési képviselő (b) – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Csepelen és a XII. kerületben nemcsak az elveszített polgármester-választás fájhatott a Fidesznek, hanem az is, hogy a képviselő-testületben is fontos pozíciókat veszítettek. Öt éve nyolc fideszes képviselő jutott be a csepeli képviselő-testületbe, most csak kettő. Hegyvidék előző polgármestere, a közélettől visszavonuló Pokorni Zoltán 2019-ben még úgy fordulhatott rá az új ciklusra, hogy a képviselő-testület 17 tagjából 12 fideszes volt. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt tarolása után mindössze négy képviselőjük maradt.

Azonban nem csak ebben a két budapesti kerületben látványos a Fidesz visszaszorulása önkormányzati szinten. Több vidéki városban is úgy váltották le a fideszes polgármestert, hogy közben a képviselő-testületből is kisöpörték a kormánypárt embereit. Olyan helyeken is nagyot bukott a Fidesz, ahol évtizedek óta jobboldali vezetés volt.

Paks évtizedekig masszívan fideszes városnak számított, 2014 és 2017 között például Süli János, az Orbán-kormány paksi bővítésért felelős exminisztere volt a polgármester. A választók vasárnap mégis leváltották Paks fideszes polgármesterét. Szabó Péter kihívója Heringes Anita egykori MSZP-s országgyűlési képviselő volt. 2019-ben is ők csaptak össze, akkor négyszáz szavazattal a polgármester nyert, ezúttal viszont Heringes győzött, több mint hatszáz szavazattal. A képviselő-testületben is kényelmes többséget szerzett a Heringes Anitát jelölő egyesület. A polgármesterrel együtt 8 képviselői helyük lesz, míg a Fidesznek csak négy. Jelentős fordulatnak számít ez, mivel öt éve még 7–5 volt a Fidesz javára. A paksi Fidesz azzal vigasztalódhat, hogy legalább az EP-listán nem kaptak ki a Tiszától: 43,63–32,66 volt a javukra.

Nagykanizsán meglepetéseredmény született vasárnap. A 43 ezres megyei jogú városnak 2006 óta fideszes vezetése volt, ráadásul úgy, hogy mindegyik ciklusban másvalaki volt a polgármester. Balogh László 2019-ben közel ötszáz szavazattal nyert az összellenzéki kihívója ellen, vasárnap viszont 1100 szavazattal maradt alul az egyébként DK-s, de az összes ellenzéki párt által támogatott Horváth Jácinttal szemben. Az előző ciklust úgy csinálta végig a polgármester, hogy a pártjával kisebbségben volt a 15 fős közgyűlésben. Az új polgármester kicsit kényelmesebb helyzetből várhatja a következő öt évet, mert a 6 képviselőt adó Fidesznek még az egy mi hazánkossal összefogva sem lesz többsége. Az EP-listás szavazatok is azt mutatják, hogy Nagykanizsán is újítania kell a Fidesznek. A listájuk 39,64 százalékot kapott a városban, míg a Tiszáé 34,81 százalékot.

Szente Kálmán, Solymár fideszes polgármestere tavaly a várost sújtó vízhiány miatt került be a hírekbe. Most viszont azzal, hogy súlyos vereséget szenvedett a Tegyünk Együtt Solymárért Egyesület (TESO) nevű helyi civil szervezet jelöltjétől, Zlinszky Pétertől. Szente 2006 óta irányította a mostanra 11 ezer fősre hízó Solymárt, 2019-ben még 56 százalékos eredménnyel nyert. Vasárnap a kihívója kapott majdnem ennyit (55,41 százalék), a polgármesternek még a szavazatok 40 százaléka (39,17 százalék) sem jött össze.

A képviselő-testületben is borultak az erőviszonyok: az előző ciklusban a Fidesznek 8 képviselője volt Szente Kálmánnal együtt, az ellenzékeként működő Budakörnyék Fejlődéséért Egyesületnek csak négy. Most a polgármester-választást megnyerő TESO-nak lesz 8 helye, a Fidesznek pedig csak négy. Érdekes, hogy közben az EP-választáson 40 százalék felett (viszont az országos átlag alatt) teljesített a Fidesz Solymáron, a Tiszának 32 százaléka volt.

A fideszes Tarjáni István 2010-től irányította Biatorbágyot, de a mostani választáson nem őt, hanem Nánási-Kézdy Tamást indította a kormánypárt. A csere nem jött be: Tarjáni 2019-ben még 48,98 százalékot szerzett, az utódjának kijelölt Nánási-Kézdy Tamás már csak 37,46 százalékot, így viszonylag simán kikapott a Együtt Biatorbágyért Egyesület jelöltjétől, Kocsis Józseftől.

A képviselő-testületben is alaposan visszaszorult a Fidesz. Egyéni mandátumot nem is szereztek, csak a kompenzációs listáról jutott be két emberük. A győztes polgármesterjelölt mögött álló egyesületnek 9 képviselője lesz, nem kérdés tehát a többség. Az EP-listás eredmény is azt tükrözi, hogy Biatorbágyon sokan elfordulhattak a Fidesztől, mert nem sokon múlott, hogy megelőzze őket a Tisza. A kormánypárt 37,98 százalékot szerzett, miközben a Tisza 36,11 százalékot.

Keszthelyen 18 év után váltották le a Fideszt. Manninger Jenőt Tóth Gergely, a Vártak Egyesület civil jelöltje győzte le 1027 szavazattal. Manninger országos szinten is ismert politikusa a Fidesznek, hiszen 2002 és 2022 között parlamenti képviselő, közben egy ideig államtitkár és frakcióvezető-helyettes is volt. A Fidesz veresége azért is volt meglepetés, mert a Balaton-parti városban mára gyakorlatilag megszűnt az ellenzék, képviselő- és polgármesterjelöltjük sem volt a pártoknak. A Nagy Bálint fideszes polgármester 2022-es lemondása miatt kiírt időközit ellenzéki kihívó nélkül nyerte meg a most leváltott Manninger Jenő. „Nincs is most olyan helyi, aki ki merne állni a fideszes jelölttel szemben. Senki sem akarja kockáztatni a jó hírnevét, az egzisztenciáját” – nyilatkozta akkor a keszthelyi ellenzéki tömörülés, a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) elnöke, Molnár Tibor. (Sok KÉVE-s jelölt a Vártak Egyesület színeiben indult.)

A civil egyesület egyéniben is tarolt: hét egyéni körzetet vittek el a nyolcból. A polgármesterrel és a kompenzációs listáról bejutó képviselőkkel együtt úgy néz ki az ősszel felálló új képviselő-testület, hogy 9 képviselője lesz a Vártak Egyesületnek, míg a Fidesznek 4. Azért is látványos a Fidesz visszaszorulása Keszthelyen, mert öt éve még 8 képviselőjük volt a polgármesterrel együtt, kényelmes többséget tudhattak magukénak.

Az EP-listás szavazatok alapján még korai lenne temetni a Fideszt Keszthelyen, legalábbis erről árulkodik a helyben megszerzett 45,15 százalék. A Tisza Pártnak 33,32 százaléka lett, míg a DK–MSZP–Párbeszéd-lista kicsivel még az országosnál is rosszabbul teljesített itt.

Hasonló eredmény született Hévízen, ahol 2010-től fideszes polgármester volt. Öt éve még kihívója sem akadt Papp Gábornak. Ezúttal nem őt indították, hanem Vértesaljai Lászlót, aki viszont 61–38 arányban kikapott a függetlenként induló Naszádos Pétertől. A 2019-es választás után 4 képviselője volt a Fidesznek, az új képviselő-testületben már csak egy lesz. Vértesaljai László csalódottságát mutatja, hogy a választás után a Fidesz politikáját kritizálta Facebook-bejegyzésében, amire Manninger Jenő reagált is.

Akárcsak Keszthelyen, Hévízen sem áll annyira rosszul a Fidesz, ha az EP-listás eredményeket nézzük. 45,79 százalékot értek el, a második helyen végző Tisza 34,11 százalékot.

Az érdekesebb Balaton-parti választási eredményekkel egy külön cikkben részletesebben is foglalkoztunk.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!