Jónás Vera: Ellehetetlenítenek bennünket, de mi csak hümmögünk a Facebookon

Jónás Vera zsidó származása nagyban meghatározza a személyiségét – ezt is elárulta Veiszer Alinda e heti vendégeként. A Németországban élő énekes-dalszerző a beszélgetés elején elmondta, most már egyre inkább próbál kizárólag külföldön boldogulni, az itthoni karrierjét lezárta, és nem is hiányzik neki sem a zenekara, sem a zenei projektek. Egyetemre jár, és éneket tanít, a zene ennyiben van benne az életében.

Hogy miért hagyták el Magyarországot? Az énekesnő úgy fogalmazott, a magánéleti okok mellett a politikai helyzet miatt döntöttek így, a katatörvény beszántása volt az utolsó csepp a pohárban. Azt mondta, az jó, hogy a biciklis futárok hangosabbak voltak, azt viszont nem tudja megszokni, hogy ennyire el lehet lehetetleníteni egy országot, de csak a backstage-ben meg a Facebookon hümmögünk, és nem állunk ki magunkért.

Gyerekkoráról is beszélt egy keveset, szóba kerültek a diszfunkcionális családok. Szerinte náluk nem volt probléma, magát mégis szorongóan kötődő embernek tartja, mert az elhagyatottság érzése számos alkalommal jelen volt az életében. Talán ezért van benne empátia, gondoskodás mások felé – mondta. Dolgozott emberi jogi alapítványoknál korábban, például jártak gimnáziumokba a zsidóságról beszélni, érzékenyíteni.

Jónás félig zsidó származású, de mint mondta, náluk családilag tabutéma volt a zsidó kötődés, és nagyok voltak már, mire testvérével elkezdtek kutakodni erről, és eljárt zsidó közösségekbe is. Ma már kívülről szemléli a cionizmust. A kérdésre, hogy a német belügyeket is követi-e, azt mondta, figyeli, és problémája is van azzal, ahogy a német kormány a gázai konfliktushoz hozzááll.

„Azt hittem, a németek feldolgozták, hogy nekik milyen háborús bűneik vannak, és tudnak árnyalatokban gondolkodni, és látják azt, hogy például Izraelt milyen típusú ember vezeti, és mit tesz azzal, amit tesz.”

Szerinte nagyon komplex kérdés, hogy Németország miként áll az izraeli–palesztin problémához, sokatmondónak tartja, hogy a világ arrafelé tart, hogy fekete-fehéren látja a dolgokat. Nagyon bosszantja, amikor zsidó ismerősei a palesztinokat ócsárolják, és fordítva, mert szerinte nem ez a két igazság van, hanem a kettő közötti spektrum. Úgy véli, van egy meglehetősen traumatizált össztársadalom, ahol mindenki áldozat, aki átéli a megpróbáltatásokat. Mindenki csak a saját sérüléseiben van elmerülve, és nem lát ki belőlük, nem látja az előzményeket, és hogy mi vezetett ide – mondta.

Mivel ő azt vallja, hogy ami az embert zavarja belül, annak felszínre kell törnie, különben megbetegít, számos dala szól a fájdalmakról, problémákról, amiket maga körül lát. Mindig is szüksége volt rá, hogy kimondja ezeket, egyre csavarodott ki a világ alatta – mondta. Jelenleg úgy érzi, annyi mindent kellene „kikiabálnia”, a dalain keresztül üzennie, hogy már sok, és belefáradt. Szerinte a zene üzenet nélkül nem létezik, ezért is hagyta abba a zenélést.

Azt látja, hogy a fogyasztási attitűd is abba az irányba halad, hogy sokan csak jól akarják magukat érezni, nem kérnek a mondanivalóból. Megtapasztalta, hogy a közönségből utólag a szemére vetik (levélben), hogy zavarta őket a politika, a közéleti üzenet szórakozás közben.

A dalszövegeiben a bizalmatlanság érzése is visszaköszön – mondta Veiszer Alinda, amit Jónás annyiban árnyalt, hogy ennek ellenére alapvetően mégis bízik az életben, és pozitív. Azért bevallotta, nagyon fél attól, hogy Magyarország kilép az Európai Unióból, és még jó pár félelme van, amit szintén származásának és ezen keresztül bizalmatlanságának tulajdonít, mert a deportáltak sem hitték el az utolsó pillanatig, hogy a vonat a halálba viszi őket – mondta.

Az interjút teljes egészében, havi díjért cserébe ezen a felületen lehet megnézni.