Az újbudai Fidesz ügyvéddel vizsgáltatja át a Hosszúrétre tervezett beruházás dokumentumait

Péntek délelőtt 11 órakor sajtótájékoztatót tartott a XI. kerületi Hosszúréten Király Nóra fideszes polgármesterjelölt. A téma a Bayer Construct 270 lakásos lakóparkja, ami jó darabot lecsípne a zöldterületből. Bár a beruházás magánterületen valósul meg, és az önkormányzat szerint nem lehet már tenni ellene semmit, a terület sorsa kampánytémává vált, a beruházás ellen tiltakozó civilek mellé pedig a Fidesz jelöltje, Király Nóra állt be.

Ő a pénteki sajtótájékoztatón a civilekkel együtt átadta az elmúlt évek a tervezett beruházásról szóló összes dokumentumát, szerződését Dr. Lőrincz Márton ügyvédnek, és megbízást adott neki arra, hogy

„részletesen vizsgálja meg ezeket az iratokat és a legkisebb szabálytalanság esetén azonnal tegyük meg a szükséges jogi lépéseket illetve találjunk mindenki számára megnyugtató megoldást”.

A gazdagréti lakótelep melletti Hosszúréten a Bayer Construct kezd majd építkezésbe egy bő tizenöt éve magánkézbe került telken. Helyiek rosszallják, hogy eltűnik egy körülbelül kéthektáros zöldfelület és félnek tőle, hogy megnövekszik a forgalom. Az ellenzéki vezetésű önkormányzat szerint ők csak megörökölték ezt a helyzetet a korábbi fideszes vezetéstől, és már nem tudják megakadályozni az építkezést, miközben most a Fidesz beállt a civilek mellé.

Helybeli lakosok petíciót is indítottak a Hosszúrét természetvédelmi területté nyilvánításáért, de ha ez bekövetkezne, azzal ők sem biztos, hogy jól járnának. Akkor ugyanis többek között új közmű, sétány, világítás, építmény, játszótér, kerítés sem létesülhetne a területen. A fővárosi önkormányzat ezért októbertől inkább közparkká nyilvánítaná a terület lakóparkmentes részét, hogy így védje azt a további beépítésektől.

MSZP-s városvezetés alatt lett beépíthető, a Fidesz aztán tekert rajta egyet, most visszacsinálná az egészet

A XI. kerületi Hosszúrétet 2003-ban nyilvánították beépíthetővé, majd 2008 augusztusában az akkor MSZP-s Molnár Gyula polgármestersége alatt értékesítették a területet ingatlanmegosztással, és akkor 50 százalékban határozták meg a beépíthetőséget (Molnár jelenleg jelenleg is havi 1,2 millió
forintért ad tanácsokat a DK-s László Imre polgármesternek).

2018-ban a fideszes városvezetés alatt megszavazták a terület beépíthetőségének jelentős emelését (a szintterületi mutatót 1,2-ről 1,4-re növelték). Ezt a javaslatot akkor önkormányzati képviselőként Király Nóra is megszavazta.

A kerületet 2019 óta vezető DK-LMP-MSZP-Momentum-Párbeszéd koalíció még abban az évben három év változtatási tilalmat rendelt el a területre, majd az építési szabályzat módosításával megakadályozták a magas házak építését.

2022-ben egyébként majdnem visszavásárolta a kerület a területet. Akkor a tulajdonos cég tartozásai miatt csődbe ment, így a telket nyilvános árverésre bocsátották, Újbuda pedig áron alul meg is vásárolta volna. A tulajdonos viszont gyorsabb volt, visszafizette a tartozását, és lefújták a licitet. A piaci árat már nem tudta kigazdálkodni az önkormányzat.

László Imre polgármester végül 2024 februárjában együttműködési szerződést kötött a kivitelező cégcsoporttal, jelenleg csak arról folyik a tárgyalás, hogy az építkezés mikor induljon el és pontosan mennyi lakás épüljön. Keller Zsolt önkormányzati képviselő korábban az Újbuda újságnak azt mondta, azt is elérték, hogy a tulajdonos 150 millió forintos infrastrukturális hozzájárulást fizessen a kerületnek, az épületek aljában üzlethelyiségeket alakítson ki, egy közhasználatú játszóteret építsen és lakásonként másfél parkolóhely épüljön egy helyett, a társasház pedig zöldtetőt kapjon.

Civilek május elején indítottak egy online petíciót, hogy megóvják a beépítéstől a Madárhegyet (a térképek alapján a Hosszúrét a pontosabb megnevezés) és kezdeményezték a védetté nyilvánítását. A civilek nemcsak a zöldterület eltűnése miatt aggódnak, hanem az új lakókkal együtt megnövekedő autóforgalom miatt, és attól tartanak, hogy a városrész szolgáltatásokban sem tudja követni majd a népességnövekedést.

A beépítés előtt álló 20 ezer négyzetméter mellett még elég nagy zöldterület marad, innentől az is a tét, hogy ezt sikerül-e megmenteni, vagy bekebelezi a város. A fővárosi önkormányzat szerint erre lehet megoldás a közparkká nyilvánítás.

„A mostani petíció beindított a kerület és a főváros között egy párbeszédet arról, hogy a Hosszúréti park hosszútávú közparki rendezésére érdemes lenne egy közös tájépítészeti tervezést elindítani a lakosok bevonásával. A kerület felajánlotta a fővárosnak ebben az anyagi segítséget” – írta korábban a Telex kérdésére a fővárosi önkormányzat.

A fővárosi önkormányzat szerint a közparki területi státusz önmagában védettséget jelent majd, az új építésügyi törvény szerint ugyanis a terület nem lesz átsorolható beépítésre szánt területté, csak akkor, ha egy ugyanakkora területet ki tudnak jelölni máshol. Budapesten viszont nincs 13,5 hektáros tartalék, így ilyen pótlás nem tud megvalósulni.

Az ügy viszont ettől még nem simult el, Király Nóra szerint a kerületet irányító képviselők tévednek, amikor azt mondják, hogy magánterületet nem lehet kisajátítani. A kerület vezetői amúgy ilyet nem is állítanak, csak azt, hogy a kisajátítás hosszadalmas, és a kártalanítás miatt megengedhetetlenül drága folyamat. „Minden erőmmel, az utolsó csepp véremig azért fogok küzdeni, hogy Hosszúrét, Újbuda utolsó hatalmas egybefüggő zöld felülete megmaradjon és ne épülhessen több száz lakásos lakópark” – mondta Király a pénteki sajtótájékoztatóján.