Októbertől közpark státusza védi meg a beépítéstől a Hosszúrét lakóparkmentes részét

A fővárosi önkormányzat értesült arról, hogy helybeli lakosok petíciót indítottak a XI. kerületi Hosszúrét természetvédelmi területté nyilvánításáért, de ha ez bekövetkezne, azzal ők sem biztos, hogy jól járnának. A magánterülettel, ahol 270 lakásos lakópark épülhet majd hamarosan már nem lehet mit tenni, de a jóval nagyobb megmaradó zöldterület októbertől közparki státusza miatt mégis védve lenne a beépítésektől.

A gazdagréti lakótelep melletti Hosszúréten a Bayer Construct kezd majd építkezésbe egy bő tizenöt éve magánkézbe került telken. Helyiek rosszallják, hogy eltűnik egy körülbelül kéthektáros zöldfelület és félnek tőle, hogy megnövekszik a forgalom. Az ellenzéki vezetésű önkormányzat szerint ők már megörökölték ezt a helyzetet a korábbi fideszes vezetéstől, és már nem tudják megakadályozni az építkezést, miközben most a Fidesz beállít a civilek mellé.

A fővárosi önkormányzat érdeklődésünkre azt írta, hogy már az 1999-es településszerkezeti tervben is lakóterületként volt jelölve a kérdéses terület, csak eddig egyetlen tulajdonos sem élt az építési jogával.

A beépítésre szánt terület mellett húzódik egy 13,5 hektáros közparki besorolású, beépítésre nem szánt terület, ami a természetben élesen nem válik el egymástól. A főváros a maga tulajdonában lévő rész meredekebb és patak menti területeit extenzíven, a Vadvirágos Budapest program részeként kezeli, a felső, gazdagréti lakótelep közeli platót pedig intenzívebben kaszálja, illetve a Közösségi Költségvetésből finanszírozva éppen zajlik ott egy közösségi kert létesítésének az előkészülete. A lakosok ezt kutyasétáltatásra is használják elég intenzíven.

A teljes területen a korábbi botanikai, zoológiai felmérések felfedeztek néhány védett növényt, illetve védett madárfajokat, de ezek jellege, sűrűsége a természeti védelmet külön nem igénylik, de a lakossági kezdeményezés miatt hivatalból megvizsgálják, hogy van-e a részleges vagy teljes védelemnek természetvédelmi indoka. A vizsgálat élőhely térképezést jelent, és legalább egy vegetációs időszakot ölel át.

„A mostani petíció beindított a kerület és a főváros között egy párbeszédet arról, hogy a Hosszúréti park hosszútávú közparki rendezésére érdemes lenne egy közös tájépítészeti tervezést elindítani a lakosok bevonásával. A kerület felajánlotta a fővárosnak ebben az anyagi segítséget” – írták.

Ha védetté nyilvánítanák a területet, az a fővárost és az ott élőket is korlátozná. „Például egy természetileg védett fővárosi területen belül nem létesülhet új közmű, sétány, világítás, építmény, játszótér, kerítés sem, így például a közösségi kert elképzelésnek is gátat szabna. Védett területen nem használható semmilyen növényvédő szer, nem lehet szúnyogot irtani és a póráz nélküli kutyasétáltatás sem megengedhető, a kaszálást pedig évi egyszer lehet elvégezni jellemzően az augusztusi időszakban. Mindezeket hatóságként a főjegyző, rendszeres járőrözéssel pedig a FÖRI Természetvédelmi Őrszolgálata ellenőrzi, és ha kell bírságot is kiszab vagy hatósági eljárást is kezdeményez ilyen tevékenységek észlelésekor. Ezért azt gondoljuk a természeti védelemmel a környékbeliek is sokat veszítenének a terület használhatóságából, de mindenesetre megvizsgáljuk ennek lehetőségét is” – írta az önkormányzat, ami azt is közölte, hogy 2024 októberétől a közparki területi státusz önmagában védettséget jelent majd. Az új építésügyi törvény szerint a terület nem lesz átsorolható beépítésre szánt területté, csak akkor, ha egy ugyanakkora területet ki tudnak jelölni máshol. Budapesten nincs 13,5 hektáros tartalék, így ilyen pótlás nem tud megvalósulni.

„Indirekt módon tehát az új törvény a jövőben megvédi a már közparkba sorolt területek integritását a beépítésektől. Azokat a területeket, amelyet viszont már átsoroltak korábbi korszakok nem tudja a jelenlegi városvezetés megvédeni, mert a tulajdonjog és az építési jog védi a magántulajdonost. Itt bármiféle kisajátítás, beépítésre szánt magánterület természeti védelme, vagy a kivásárlás az önkormányzati szférának milliárdokba kerülne, mert a magántulajdonosok felé az építési joguk elvétele kártalanítási kötelezettséget keletkeztetne, amelyre nyilvánvalóan a legjobb szándék mellett sincs fedezet” – áll a főváros közleményében.