Egy 270 lakásos, zöldbe harapó lakópark kampánycsatatérré vált Újbudán

Hamarosan egy újabb budapesti zöldterületbe eheti bele magát egy 270 lakásos lakópark, ami miatt XI. kerületi civilek tiltakoznak. A helyi önkormányzat szerint a 2007 óta magánkézben lévő területen nem tudnak már beavatkozni, de a korábbi fideszes városvezetéshez képest kevésbé sűrű beépítésben egyeztek meg a vállalkozóval, a Bayer Constructtal. A terület sorsa kampánytémává is vált, a fideszes polgármesterjelölt, Király Nóra állt a civilek mellé.

A Hosszúrét még vadregényes része a gazdagréti Szent Angyalok Plébánia előtti lejtőn terül el. Az egyik oldalán a lakótelep terpeszkedik, a másikon már egy másik korszak mementói, hatalmas családi házak és villaépületek feszítenek a hegyoldalban. Az elmúlt évtizedben Újbuda ezen része is vonzotta az ingatlanberuházásokat, és most egy újabb területet kebeleznek be a lakóházak.

Civilek május elején indítottak egy online petíciót, hogy megóvják a beépítéstől a Madárhegyet (a térképek alapján a Hosszúrét a pontosabb megnevezés) és kezdeményezték a védetté nyilvánítását. A lakossági beszámolók szerint május 10-én, stílszerűen a madarak és fák napján felbőgtek a motorok, és két ember láncfűrésszel nekiállt a növényzet irtásának. A tisztítás nyomai még most is jól látszanak, de egyelőre csak egy kisebb területet érintettek, és még a beruházó sem a teljes építési telket kerítette még le.

A Hosszúrét fás-bokros területe spontán erdősülhetett be, legalábbis erre utalnak az ott lévő gyümölcsfák. Diók, cseresznyék tűnnek fel mindenütt, de a civilek petíciója szerint természetvédelmileg értékes fajok is előfordulnak. Ha a természetvédelmi értéke meg is kérdőjelezhető, az nem, hogy egy viszonylag nagy, egybefüggő zöldterületről van szó, ahová sokan kijárnak sétálni, kutyázni, piknikezni, a helyi lap beszámolója szerint pedig óvódásoknak is tartanak ott természetismereti foglalkozásokat. .A civilek nemcsak a zöldterület eltűnése miatt aggódnak, hanem az új lakókkal együtt megnövekedő autóforgalom miatt, és attól tartanak, hogy a városrész szolgáltatásokban sem tudja követni majd a népességnövekedést.

Az Újbuda című kerületi lapban az önkormányzatban többségben lévő képviselők (a kerületet DK-LMP-MSZP-Momentum-Párbeszéd koalíció vezeti) közül többen is nyilatkoztak a beruházásról. Azt mondták, hogy megörökölték a helyzetet, és egy már lejátszott meccsről van szó: négy évvel ezelőtt eldőlt, hogy felépül a lakópark a Hosszúrétre, erről 2020-ban lakossági fórumot is rendeztek.

Keller Zsolt képviselő szerint a találkozó, ahol a beépítés részleteit is ismertették, békés hangulatban zajlott. A mostani városvezetés szerint nagy eredmény volt, hogy sikerült visszacsökkenteniük a beépíthetőség mértékét a 20 ezer négyzetméteres telken. „Talán a kampány az oka, de a beépítés ellen most azok a képviselők is tiltakoznak, akik 2018-ban, a vezetésük alatt megszavazták a terület beépíthetőségének jelentős emelését (a szintterületi mutatót 1,2-ről 1,4-re növelték), ami lehetővé tette, hogy 450 lakás épüljön a telken” – idézte az Újbuda újság a képviselőt.

Az akkor a szintterület-növelést megszavazó Király Nóra, a Fidesz polgármesterjelöltje is a beépítés ellen küzd most. Amikor írásban arról kérdeztük, hogy miért gondolkodnak most másképpen a területről, ő még korábbra nyúlt vissza. Felidézte, hogy a kérdéses részt 2003-ban nyilvánították beépíthetővé, majd 2008 augusztusában az akkor MSZP-s Molnár Gyula polgármestersége alatt értékesítették a területet ingatlanmegosztással, és akkor 50 százalékban határozták meg a beépíthetőséget. Király megjegyezte, Molnár jelenleg László Imre polgármester tanácsadója havi 1,2 millió forintért.

A fideszes polgármesterjelölt szerint érthető, hogy az újbudai városvezetés lezártnak tekinti a Hosszúrét ügyét, „hiszen László Imre polgármester 2024 februárjában együttműködési szerződést kötött a kivitelező cégcsoporttal. Jelenleg csak arról folyik a tárgyalás, hogy az építkezés mikor induljon el és pontosan mennyi lakás épüljön. A DK-s vezetésnek pillanatnyilag nem áll érdekében, hogy véglegesen leállítsák az egész projektet! Most csak azon dolgoznak, hogy az önkormányzati választásokig a helyieknek semmit ne kelljen mondani a témával kapcsolatban.”

Király Nóra egy zöld civil szervezet vezetőjeként is elfogadhatatlannak tartja, hogy elvegyék Újbuda egyetlen nagy, összefüggő zöld területét a lakóktól. „A tárgyalást nem szabad lezárni, újra kell kezdeni a beruházóval és olyan megoldást kell
kiharcolni, ami az itt élőknek megfelelő és nem rontja az életminőséget” – hogy mi lehet a megoldást azt nem részletezte, de párttársa, Sasvári Ádám több facebookos kommentben azt írta, hogy pénteken 11 órakor, egy utcafórumon mondják majd el terveiket.

Hogy forró az ügy, azt az is mutatja, hogy szerdán, ottjártamkor éppen a beruházó egyik képviselője mutatta meg a területet néhány embernek, mintha egyeztetést tartottak volna. Amikor az építkezésről, illetve az eddig munkálatokról érdeklődtem nála, akkor a Bayer Construct információszolgálatához irányított. A kérdéseimre egyelőre onnan sem érkezett válasz.

Keller az Újbuda újságnak azt mondta, hogy ők eddig is mentették, ami menthető. 2019-ben három év változtatási tilalmat rendeltek el a területre, majd az építési szabályzat módosításával megakadályozták a magas házak építését. Azt is elérték, hogy a tulajdonos 150 millió forintos infrastrukturális hozzájárulást fizessen a kerületnek, az épületek aljában üzlethelyiségeket alakítson ki, egy közhasználatú játszóteret építsen és lakásonként másfél parkolóhely épüljön egy helyett, a társasház pedig zöldtetőt kapjon.

„A terület képviselője ugyanakkor úgy véli, hogy további engedményeket is elérhet, ezért levetette a gazdasági bizottság napirendjéről a kerületi építési szabályzat 5. ütemének módosítását, melynek része Hosszúrét is, és javaslatot tett, hogy a kerület ismét üljön le a beruházóval tárgyalni” – közölte a Telex-szel az újbudai önkormányzat.

Volt, aki szerint az önkormányzat a telek megvásárlásával vagy kisajátításával maga dönthetett volna annak sorsáról. Erre is voltak törekvések a momentumos Lados Tamás képviselő szerint. 2022-ben a tulajdonos cég tartozásai miatt csődbe ment, így a telket nyilvános árverésre bocsátották. Lados szerint Újbuda kész volt az 1,8 milliárd forintos áron aluli ingatlan megvásárlására, de a tulajdonos aztán visszafizette a tartozását, és lefújták a licitet. A képviselő azt mondta, hogy később már piaci értéken nem lehetett volna megvenni a telket. „Kisajátítani szinte lehetetlen a terület, mivel az több éves jogi procedúrát és 4-5 milliárdos kártalanítást von maga után; erre pedig sem a kerületi önkormányzatnak, sem a fővárosi önkormányzatnak nincs forrása, illetve eljárási joga, mivel magánterületről van szó” – írta érdeklődésünkre a XI. kerületi önkormányzat.

A beépítés előtt álló 20 ezer négyzetméter mellett azért még elég nagy zöldterület marad, innentől az a tét, hogy ezt sikerül megmenteni, vagy azt is bekebelezi-e a város. A XI. kerület azt közölte, hogy a gazdagréti és madárhegyi képviselők levélben keresték meg Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy a Hosszúrét templom alatti területét, ami fővárosi tulajdonban van, nyilvánítsák védetté.

Frissítés: A fővárosi önkormányzat azt írta, hogy a beépítésre szánt terület mellett húzódik egy 13,5 hektáros közparki besorolású, beépítésre nem szánt terület, ami a természetben élesen nem válik el egymástól. A teljes területen a korábbi botanikai, zoológiai felmérések felfedeztek néhány védett növényt, illetve védett madárfajokat, de ezek jellege, sűrűsége a természeti védelmet külön nem igénylik, de a lakossági kezdeményezés miatt hivatalból megvizsgálják, hogy van-e a részleges vagy teljes védelemnek természetvédelmi indoka. A vizsgálat élőhely térképezést jelent, és legalább egy vegetációs időszakot ölel át.

„A mostani petíció beindított a kerület és a főváros között egy párbeszédet arról, hogy a Hosszúréti park hosszútávú közparki rendezésére érdemes lenne egy közös tájépítészeti tervezést elindítani a lakosok bevonásával. A kerület felajánlotta a fővárosnak ebben az anyagi segítséget” – írták.

Ha védetté nyilvánítanák a területet, az a fővárost és az ott élőket is korlátozná. „Például egy természetileg védett fővárosi területen belül nem létesülhet új közmű, sétány, világítás, építmény, játszótér, kerítés sem, így például a közösségi kert elképzelésnek is gátat szabna. Védett területen nem használható semmilyen növényvédő szer, nem lehet szúnyogot irtani és a póráz nélküli kutyasétáltatás sem megengedhető, a kaszálást pedig évi egyszer lehet elvégezni jellemzően az augusztusi időszakban. Mindezeket hatóságként a főjegyző, rendszeres járőrözéssel pedig a FÖRI Természetvédelmi Őrszolgálata ellenőrzi és ha kell bírságot is kiszab vagy hatósági eljárást is kezdeményez ilyen tevékenységek észlelésekor. Ezért azt gondoljuk a természeti védelemmel a környékbeliek is sokat veszítenének a terület használhatóságából, de mindenesetre megvizsgáljuk ennek lehetőségét is” – írta az önkormányzat, ami azt is közölte, hogy 2024 októberétől a közparki területi státusz önmagában védettséget jelent majd. Az új építésügyi törvény szerint a terület nem lesz átsorolható beépítésre szánt területté, csak akkor, ha egy ugyanakkora területet ki tudnak jelölni máshol. Budapesten nincs 13,5 hektáros tartalék, így ilyen pótlás nem tud megvalósulni.