Az Orbán-rendszer propagandájáról forgatott a német közszolgálati tévé
2024. május 30. – 16:37
frissítve
A ZDF német közszolgálati televízió szerdán egy félórás riportot készített arról, hogyan és miből működik a Megafon, a Mathias Corvinus Collegium (MCC), és úgy általában hogyan működik a központi propaganda terjesztése az országban és Európában is.
A Die Spur (A nyom) című műsor Propaganda-Angriff auf die EU – Wie Orban seine Ideologie verbreitet (azaz Propaganda-támadás az EU ellen – Hogyan terjeszti Orbán az ideológiáját) című műsor készítői Budapesten, Brüsszelben és Bécsben is forgattak a témában.
A riport az idei CPAC Hungary konferenciával kezdődik, ahol jobboldali vezetők, politikusok, kutatók és influenszerek a vendégek, de a ZDF riporterei sajnos nem, ugyanis ahogy Peter Kreysler elmondja, őt nem engedték be. Ahogy egyébként a magyar sajtó jelentős részét sem. A német nézők kapnak egy ízelítőt a CPAC Hungary beszédeiből, majd a figyelem a Megafonra, az óriási pénzekkel kitömött propaganda-szócsőre terelődik, Garamvölgyi Flóra újságíró segítségével.
A ZDF bemutat részleteket a Megafon és a Patrióta magyar és angol nyelvű videóiból, Svea Eckert riporter pedig különös figyelmet fordít a német közönség miatt arra, hogy többek között Bohár Dániel azon állításait ellenőrizze, amik Németországról, többek között a német foglalkoztatottságról és a német sajtószabadság minőségi romlásáról szólnak. Mindkét esetben könnyen meg lehet cáfolni Bohár videóit. Kreysler személyesen is találkozik Dér Stefivel, a Megafon másik sztárinfluenszerével, de amikor interjút kér tőle, Dér szerint ezt a központi vezetőségével kell jóváhagyatni, akik viszont nem válaszolnak a német riporter levelére.
A műsor nagy vonalakban felvázolja, milyen finanszírozási csoportok érdekeltek a Megafonban, majd ad egy gyorstalpalót azoknak, akik nem követték olyan szorosan az utóbbi tizennégy évet, mint a magyar választók, Orbán Viktor első 2010-es kétharmadától az illiberális demokrácia kihirdetésén keresztül a jogállamisági eljárás megindításáig. Kreysler beszélget három EP-képviselővel is három különböző pártból, akik az eljárást felügyelik. A Zöldekhez tartozó Daniel Freund szerint az a cél, hogy létrejöjjön egy hálózat Trump és Európa jobboldali politikusaiból, és fokozatosan gyengítsék az Európai Uniót. Freund szerint ezt teszi Orbán Viktor már 14 éve.
A műsor pedig innentől az MCC-re figyel: Kreysler ellátogat az egyetem/think tank brüsszeli központjába, ahol rejtett kamerával egy MCC-s rendezvény szünetében beszélget a német szélsőjobboldali AfD-hez tartozó politikussal. A cenzúrázott arcú politikus azt fejti ki, hogy az AfD és Magyarország érdekei egyeznek, „Orbán, Putyin és az AfD nagyon egy”. Beszélget ott egy holland influenszerrel, aki szerint a következő EP-választáson a populisták fognak győzni.
Az MCC 2023-ban megvásárolta az ausztriai Modul Egyetemet. A műsorban megszólal inkognitóban a tanári kar egyik tagja, aki szerint mindenkit megdöbbentett, amikor felvásárolták a progresszív egyetemet. Elmondása szerint nem sokkal az MCC hatalomátvétele után elkezdtek szélsőjobboldali, Putyin-barát előadókat meghívni, majd a tanári kart is velük töltötték fel. Az MCC hivatalos emailben azt válaszolta a ZDF-nek, hogy az egyetemen nagyon fontos „a vélemények sokszínűsége” és a „konstruktív viták”.
Kreysler következő beszélgetőpartnere Széchenyi Bence, a Széchenyi család leszármazottja, aki Fulbright-ösztöndíjjal érkezett az MCC-re, de mivel folyamatosan konfliktusba került az egyetemmel a választott kutatási témái miatt, távozott onnan, majd a tapasztalatait megírta a Guardian véleményrovatába. Széchenyi elmondja a német riporternek, hogy a cikke után lejáratókampány indult ellene, a közösségi médiában pedig folyamatosan kapta a támadó üzeneteket. Kreysler és Széchenyi az Andrássy úton sétálnak, ahol a kormány propagandaplakátjait nézegetik a genderháborúról és ukrajnai fegyverkezésről.
A riport felvázolja azt, hogy mi finanszírozhatja az MCC-t: a Mol olajcég részvényeinek tíz százalékát birtokolja, ezért csak az osztalékokból több tízmillió euró érkezhet évente a cég felől. A Mol pedig túlnyomó részben orosz olajjal gazdálkodik, aminek a 2022-es embargóját Orbán Viktor megvétózta. Vlagyimir Milov, egykori orosz energiaminiszter elmondja a német riportereknek, hogy Orbán még mindig úgy kapja az orosz olajat, „mintha mi sem történt volna.”
