Egyre több itthon a korai iskolaelhagyó, míg a legtöbb európai országban csökken az arányuk

Nagyobb arányban lesznek korai iskolaelhagyók a férfiak, mint a nők, de a lemorzsolódásban nagyon sokat számít, hogy valaki milyen településen lakik – derül ki a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont A közoktatás indikátorrendszere 2023 című tanulmánykötetéből. A tanulmány egy sor grafikont és kimutatást tartalmaz a magyar oktatás jelenlegi helyzetéről, 2010 és 2022 közötti adatokkal.

Míg a legtöbb európai országban az utóbbi időben csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, Magyarországon emelkedett.

Az Európai Bizottság definíciója szerint azokat a 18–24 éves fiatalokat tekintik korai iskolaelhagyónak, akiknek általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségük van, és nem vesznek részt sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli képzésben. A tanulmány szerint azért érdemes külön is foglalkozni a korai iskolaelhagyókkal, mert ők vannak a leginkább kitéve annak a veszélynek, hogy nem találnak később állást.

Az Európa 2020 stratégia egyik célkitűzése volt, hogy a korai iskolaelhagyók aránya 2020-ra 10 százalékra mérséklődjön, amit a legtöbb EU-tagállamban sikerült is megvalósítani. Az újabb célkitűzés, hogy 2030-ig 9 százalék alá csökkenjen a tagállamokban ez az arány.

Magyarországon 2010-ben 10,8 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. 2010 és 2022 között ez az arány emelkedett, 2022-re elérte a 12,4 százalékot.

A férfiaknál nagyobb a korai iskolaelhagyók aránya, mint a nőknél. Nagyon sokat számít, hogy valaki milyen településen lakik. Településtípusok szerint az látszik, hogy Budapesten mindig kevesebb volt a korai iskolaelhagyó, annak ellenére, hogy 2014–2016-ig, majd 2019 után nőtt ez az arány. A megyei jogú városokban is hasonló a helyzet.

A legnagyobb arányban a községekben és a nem megyei jogú városokban élő fiatalok között vannak korai iskolaelhagyók, és itt is nőtt legnagyobb mértékben az arányuk. A nem megyei jogú városokban 2010-ben 10,15 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya, 2022-ben 11,64 százalék. A községekben 2010-ben 16, 2022-ben pedig 19 százalék hagyta ott idő előtt az iskolát, vagyis már több mint kétszer annyian, mint amennyi az EU új stratégiai célkitűzésének megfelelne.

A megyék között is jelentős különbségek vannak. 2022-ben Nógrád vármegyében volt a legsúlyosabb helyzet, ahol a korai iskolaelhagyók aránya elérte a 35 százalékot. Nem volt sokkal jobb a helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Heves vármegyében sem. Ezekben a vármegyékben a korai iskolaelhagyók aránya megközelítette vagy elérte a 20 százalékot.

A korai iskolaelhagyás messzire vezető társadalmi problémákat okoz.

Az iskola szerepe épp az lenne, hogy esélyt kínáljon a felemelkedésre a hátrányos helyzetűeknek is. Ám ha ők idő előtt kikerülnek az iskolarendszerből, nem szereznek semmilyen képzettséget, ami az egész későbbi életükre hatással van, makroszinten pedig mindez az egész gazdaságra nézve is hátrányos.

Magyarországon csak rontott a helyzeten, hogy a 2012-es oktatási reform részeként a tankötelezettségi korhatárt 18-ról 16 évre csökkentették. Így az általános tankötelezettség korhatára 16 év lett, de az évismétlések miatt könnyen előfordulhat, hogy a korhatárt elérő tanuló még általános iskolába jár. Hiába indítottak el olyan felzárkóztató projekteket, mint a Híd program, a helyzet nem javult. A számok azt mutatják, hogy az érintett korosztályból érezhetően kevesebben tanulnak szakközépiskolákban, és többen lettek közmunkások.