Abszurd pénzégetések uniós forrásból

1. Váratlan csavar a hírhedt 40 centis kilátó ügyében: elé nőttek a fák

Mi mással is lehetne kezdeni a listát, mint a fölösleges pénzkidobások csimborasszójával, a hírhedt 40 centiméter magas bodrogkeresztúri kilátóval, amire 40 millió forintos uniós támogatást égettek el 2007-ben? A beruházó akkor azt mondta, hogy a szakvélemények szerint felesleges magasabbat építeni, a kilátó így is biztosítja a kilátást. Ez akkor igaz is volt, de eltelt 17 év, felnőtt a domb előtt egy természetes fasor, ami kitakarja a folyókanyarulat és a hegyi panoráma nagy részét, sőt hamarosan az egészet. Most mi lesz? Megtoldják újabb 40 centivel, újabb 40 millióért?

Hozzá kell tenni, a hírhedt kilátó turisztikai szempontból inkább áldás volt, mint átok: sokan csak azért jöttek a faluba, hogy láthassák. Ahogy egy helyi ember a helyszínen mondta: a negatív reklám is reklám.

2. A sárazsadányi szellemélménypark elemeinek nagy része köddé vált

Sárazsadány 35 millió uniós támogatást fordított 2015-ben egy földből épített crosskerékpárpálya, plusz KRESZ-pálya, ügyességi drótkötélpálya és játszótér kiépítésére. Már akkor lehetett sejteni, hogy a falu szélére biggyesztett szabadtéri létesítményegyüttes nem indít tömegzarándoklatot a településre. Mint most két helyi férfitól a helyszínen megtudtuk: a drótkötélpályát lebontották, mert a falunak nem volt 50 000 forintja a biztonsági TÜV-vizsga megújítására. A vörösfenyő cövekeket, telket eladták. A buckavidékké változott BMX-pályát benőtte a fű, senki nem megy rá (lehet, azt is eladták). A kibérelhető bringákat, a Bodrog-parti úszóművet a kibérelhető kenukkal eladták, ahogy lejárt az uniós beruházások ötéves kötelező használati ideje. A KRESZ-pálya és a játszótér még áll, néha gyerekcsoportok jönnek használni, de ahogy ironikusan fogalmazott egy környékbeli: „Hogy is mondjam, nincs ellepve.”

3. A kiherélt rakamazi Nagy Teknősbékaház

Három díszhal úszkál szomorúan a rakamazi Nagy Teknősbékaház félig leeresztett, kopottas-zöldes akváriumában, ők az egyedüli hírmondói az egykor bevállalt „XXI. századi technológiának megfelelő ökológiai ismeretterjesztésnek”. Az ökocentrum többi része ősmagyar kiállítássá változott az olcsó alufödém alatt – embernagyságú bábukkal, sámánnal, jurtával. A csendes látogatóközpontba ezer forint a belépő, cserébe a 20 méter magas, üvegezett kilátóba is felmehetünk. Igaz, a liftet a személyzet nem ajánlja, nehogy beragadjunk, de amúgy nem is működik. A kilátó beázó teteje alatt vödör, az ablak koszos, egy fehér lovat nem lehetne meglátni mögüle.

Keressük az innen induló vízi tanösvényt, ahol elektromos kishajókkal szállítják az érdeklődőket. „Vízi tanösvény?” – kérdez vissza gúnyos mosollyal egy helyi lakos, mintha valami jó viccet hallott volna. „Valamikor valaki kitalálta, de semmi más, csak balhé lett belőle” – mondja. A csúszásokkal, befejezéssel a projekt egymilliárd forintba került, a polgármester pedig az egészért 2020-ban egy év felfüggesztett börtönt kapott.

4. A tyukodi kilátópark gyors tündöklése és bukása

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tyukod környékén tizenegy kilátó épült 2015-ben, összesen 264 millió forint uniós pénzből. Tavaly már csak öt állt közülük, négyet lebontottak, kettő sorsa máig ismeretlen. A tyukodi kilátókat magánerdőgazdák építették, pályázatukat azzal alátámasztva, hogy az „erdei közjóléti létesítmények” a turizmust szolgálják. Mivel azonban Tyukod korábban sem volt vonzó turistacélpont, és a dzsindzsában felhúzott fatornyok sem tették azzá, a kilátók sorsa az enyészet maradt.

5. A hatvani biciklis kalandpark, amit szinte rögtön a nyitás után bezártak

Többen a hatvaniak közül már az új, egyébként népszerű pumptrackpályára irányítanak, amikor a botrányos biciklis kalandpark nyomait keressük a Zagyva partján, egy sétáló pár pedig rácsodálkozik a valódi helyszínre: „Jé, észre se vettem, hogy elbontották!” „Volt valami csúnya baleset az átadás után, onnantól annyi volt a pályának. Senki se használta, csak rohadt” – tudjuk meg. A kalandparkot 140 millió forintból építették 2015-ben, amíg működött, összesen 55 ember használta. Az egész projekt bruttó egymilliárd forintba került a fölötte álló lombkoronasétánnyal együtt, amihez csak mostanában, kilenc év elteltével kezdenek felnőni a fák. Tavaly még látszottak alatta a pályamaradványok, ma már egy összevissza túrt halomsíregyüttesre hasonlít a környék.

6. Nyírmártonfalva: az ékkő a magyar lombkoronasétányok koronáján

A nyírmártonfalvai erdő nélküli koronasétánynak mára a hungarikumok között lenne a helye. Tökéletesen példázza azt a Mekk mesteri módszert, miszerint el lehet kezdeni a házépítést a tetővel is. Itt csak a fa hiányzott az elkészült sétány élvezetéhez, azt ugyanis kivágta közben a pályázat elhúzódó elbírálására várakozó önkormányzat. De a 60 milliós támogatás végül megjött, így a lombkoronasétány is megépült azzal, hogy majd egyszer úgyis benövik a fák. Erre minden remény megvan, az újonnan mellé ültetett facsemeték tavaly már szépen kihajtottak.

7. Magyarország legdrágább lépcsőfoka Újbudán

2014-ben nyílt meg a Bartók Béla úti B32 Galéria, amit uniós támogatásból újított fel és bővített a XI. kerületi önkormányzat. Az új kultúrközpont egyetlen elem miatt került fel listánkra: egy 20 centis lépcső (uniós beruházásoknál kötelező) akadálymentesítését sikerült egy 1,66 millió forintos mobil mozgássérültlifttel megoldani. Napokban a helyszínen járva kiderült, hogy a malőrt később megoldották, méghozzá úgy, hogy a szóban forgó lépcsőhöz tartozó ajtót befalazták, az új, színházterembe vezető bejárathoz pedig már elég volt egy olcsó mobil rámpa. Az eredeti szerkezet alkatrészeit egy másik, egyébként jól elhelyezett akadálymentes-liftnél hasznosítják.

8. Az alföld Himalájája Jakabszálláson

37 milliós uniós támogatásból épült 2013-ban Jakabszállásnál egy szánkódomb, ami gyorsan elnyerte az Alföld Himalájája becenevet. Lapunk tudósítójának 2017 telén sikerült lesiklani rajta, de nem sok ember részesülhetett ebben az élményben – a helyszínen ugyanis nagyon ritkán esik a hó. Így nem is csoda, hogy az egész vállalkozás 2014-re csődbe ment. Az új tulajdonos, aki átvette a területet, Magyarkert néven rendbe hozta, amit lehetett, sőt volt olyan két év, amikor szánkóztatni is tudott. Elmondta: szerettek volna műanyag sípályát csinálni, amit télen-nyáron lehet használni, de őrületes összegbe került volna. Sőt, az előző tulajdonosok miatt feketelistán van a kert, így pályázni se lehet vele. Most egy Magyarország alakú kert a hely slágere, annak van elég látogatója.

9. A kunszentmártoni plázs

Három éve adták át a több mint 50 millió forintból fejlesztett kunszentmártoni szabadstrandot, ahol a projektelem szakmai leírása szerint „a területrendezés és a part kialakítása után egy plázs jött létre”. Helyszíni bejárásunkon először egy stéghez vezet az utunk, ahol egy nő közli velünk, hogy „a szabadstrand arra van lentebb, de ott nem szoktak fürdeni, mert nagyon saras, a kutyát szokták oda levinni”.

Odaballagunk, és tényleg, „a plázs” inkább sárpakolásra alkalmas. Egy ott pecázó idős férfi elmondja, hogy a területet inkább csónakkiállónak használják. A parton azért ott virít a földbe szúrt tábla, hogy ne felejtsük, hol vagyunk: „Fürödni csak saját felelősségre!” A parton van még egy vécékonténer, egy grundnak is alig kinéző focipálya, valamint egy játszótér. Aki árnyékot keresne, ne tegye, mert a fákon felirat: „A fák alatt tartózkodni tilos és életveszélyes.”

10. A nyugotszenterzsébeti buszmegálló-kilátó

A Google Mapsen Erzsébet-kilátóként szereplő nyugotszenterzsébeti buszmegálló híre 2018-ban ment nagyot. A baranyai településnek buszváró kellett, de csak kilátóra tudott pályázni. Így megszületett a híres-neves nyugotszenterzsébeti buszmegálló-kilátó. A beruházást nem bánták meg: a hosszú zsáktelepülésen élők egy részének így nem kell télen hóban, sárban egy kilométert gyalogolni a másik buszmegállóhoz.

Leteszteljük: a létra néhány lépcsőfokát láthatóan cserélni kellett, a legfelső éppen javítás alatt van, de a hibrid építmény mindkét funkciójának tökéletesen megfelel most is. Egy kicsit nézelődünk a tetejéről, és egy kicsit várunk benne, de hétvégén nincsenek járatok, így utóbbi próbálkozás kevésbé sikeres. „Mindenünket megpróbáljuk karbantartani. Már csak azért is, mert nem látszik, hogy mikor lesz megint pénz bármilyen fejlesztésre” – mondja lapunknak Vincze Balázs, a település társadalmi megbízatású polgármestere.