Öncenzúra, megbélyegzés – három éve nyújtották be a melegellenes törvényt

A gyermekvédelminek nevezett, de valójában melegellenes törvény elrettentő hatást vált ki a vállalatok, hirdetők és médiaszolgáltatók körében, ezzel öncenzúrára kényszeríti az érintetteket. A törvény miatt az RTL néhány műsorát későbbi idősávra tette át, hogy elkerülje a szankciókat. Az Amnesty International Magyarország szerint a törvény hosszabb távon hozzájárul az LMBTQI emberek megbélyegzéséhez és a feléjük irányuló negatív sztereotípiákhoz. Kevésbé van lehetőség a szexuális és nemi kisebbségek életének, küzdelmeinek és történeteinek bemutatására és a szolidaritásvállalásra. Ez pedig akár az LMBTQI emberekkel szembeni erőszakos bűncselekmények számának növekedését is okozhatja.

Ezekre jutott az Amnesty International Magyarország kutatásában, ami azt mutatja be, hogy az eredetileg pedofilok elleni szigorú fellépésről szóló, később inkább melegellenes hívott törvénynek milyen hatásai lettek a társadalomra.

Lassan három éve, 2021 májusában nyújtotta be az Országgyűlésnek Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a nagy port kavart törvényjavaslatot. A törvény azért kapta a melegellenes jelzőt, mert az utolsó pillanatban bekerült módosítások egyértelműen az LMBTQI emberek ellen irányultak. A törvény megtiltja például, hogy a 18 év alattiaknak népszerűsítsék és megjelenítésék a homoszexualitást vagy a nemváltást, a szexuális felvilágosításból pedig kizárja a civilek egy részét. A módosítások ellen sokan tiltakoztak, majd a javaslat megszavazásának előestéjén többezres tüntetést tartottak a Kossuth téren. Civil szervezetek szerint a törvény frontális támadás volt a szólásszabadság és a gyermekjogok ellen.

A kormány szerint a kritikusok anélkül bírálták a jogszabályt, hogy azt elolvasták volna, ugyanis a törvény egyetlen társadalmi csoportot, így a melegeket sem diszkriminálja. Szerintük egyedül a szülők joga döntést hozni arról, hogyan világosítják fel a szexualitásról a gyerekeiket, a törvény pedig erre az igényre reagál.

Az elmúlt három évben a törvény hatásai nemcsak az LMBTQI emberekre, hanem a civil szervezetekre, és a korábban kisebbségekkel szolidaritást vállaló vállalatokra is negatív hatással voltak.

„Amikor elfogadták a törvénymódosítást, megülte a gyomromat a bizonytalanság, hiszen nem volt egyértelmű, hogy a korábban megjelent regényeimre vonatkozhat-e a törvény. Arról nem is beszélve, hogy a jövőben megjelenő regényeimre vonatkozik-e majd” – mondta az Amnestynek Papp Dóra író, akinek könyveit eredetileg fiataloknak forgalmazták, de mivel három könyvében szerepeltek meleg, biszexuális és pánszexuális mellékszereplők, ezért a Ciceró Könyvstúdió Kft. jogászokkal egyeztetve úgy döntött, hogy Papp könyveit átsorolják a felnőtteknek szóló szórakoztató irodalom kategóriájába.

Papp Dóra mellett az Amnesty még 14 olyan emberrel készített interjút, akiknek a munkáját befolyásolta a melegellenes törvény hatálybalépése.

A Líra Könyv Zrt. 250 ezer forintos bírságot kapott a fogyasztóvédelmi hatóságtól a Szivárványcsaládokért Alapítvány által kiadott Micsoda család! című, azonos nemű párok életét bemutató gyerekkönyv miatt. A Pest Megyei Kormányhivatal szerint jelezni kellett volna, hogy a kiadvány normálistól eltérő családokat mutat be. Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója az Amnesty Internationalnek a könyvről azt mondta: „(...) Nem azonos neműek szerelméről szól, vagy nem taglalja részletesen, hanem kiderül belőle, hogy egyik mesében a kisgyereknek két apukája van, a másikban két anyukája, és a legintimebb dolog, amit csinálnak az, hogy fogat mosnak.”

Kolosi Péter, aki 2001 óta felelős az RTL-en megjelenő tartalmakért,

a gyermekvédelminek nevezett törvény elfogadását újfajta cenzúrának gondolja.

Sokan emlékezhetnek még arra, hogy a Médiatanács 2021 márciusában vizsgálatot indított az RTL ellen, amiért este kilenc óra előtt társadalmi célú hirdetésként szivárványcsaládokról készült videót sugárzott. A videó része volt „A család az család – #familyisfamily” országos kampánynak, amelynek támogatói az örökbefogadást kizárólag házaspárokra korlátozó jogszabály ellen tiltakoztak. A melegellenes törvény hatályba lépése után az RTL néhány műsorát későbbi idősávra tette át, hogy elkerülje a szankciókat. Azóta bizonyos tartalmakat már nem is próbálnak meg Magyarországon sugározni.

Az IKEA kommunikációs koordinátora, Bakos-Kiss Enikő szerint „nem teljesen egyértelmű, hogy mi az, amit most éppen lehet, és mi az, amit nem lehet, ezért a jogi csapat is kicsit nehezen tudott tanácsokat adni”. Az IKEA koordinátora szerint azzal is nagyon óvatosnak kell lenniük, hogy milyen fiktív személynek rendeznek be szobát az áruházi térben. Korábban az egyik általuk tervezett belső tér fiktív lakója egy drag queen volt, emiatt kiraktak róla fotót a szobában. Egy vásárló panaszt tett emiatt, ezért úgy döntöttek, leveszik a fényképet.

Az Amnesty beszélt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökével is. A NMHH látja el Magyarországon a hírközlés szabályozási és médiafelügyeleti feladatait. Aranyosné dr. Börcs Janka főigazgató azt mondta: a törvény jogalkotási folyamatában nem vettek részt, a döntéshozók szakmai véleményüket nem kérték ki. „Mi nem jogalkotók vagyunk, hanem jogalkalmazók” – tette hozzá.

Hogyan jutottunk idáig?

Sokan azt is nehezményezték az utolsó pillanatos módosításokban, hogy a törvény tudatosan összemosta a pedofíliát a homoszexualitással. A Fidesz retorikájában ez nem újdonság. Még a 2019-es EP-kampányban a Fidesz egyik főideológusának tekinthető Kövér László házelnök egy zuglói fórumon a pedofíliához hasonlította azt a követelést, hogy a homoszexuálisok házasodhassanak és gyereket fogadhassanak örökbe.

Ha visszatekintünk, a Fidesz-KDNP 2010-es kormányra kerülése óta szépen lassan alapozott meg a melegellenes törvény elfogadásának. Először 2011. április 18-án módosították az Alkotmányt. A módosítás rögzítette, hogy a házasság „egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség”, és a család védelmét „a nemzet fennmaradásának alapjaként” határozta meg. A házasság ezen meghatározása már kirekesztette az azonos nemű párokat.

Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását, amely a család fogalmát még szűkebben határozta meg: „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.”

Ezzel a család alkotmányos fogalma a gyermekes vagy gyermektelen házaspárokra, illetve a gyermekes, nem házas párokra szűkült.

Aztán jött 2020 májusa, amikor az Országgyűlés módosította az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt, és ezzel lehetetlenné tette a nemi identitás jogi elismerését a transznemű és interszex emberek számára. A törvény szerint a születési anyakönyvi kivonatban már nem szerepelhet a nem kategória. A törvény ettől fogva a születési nem fogalmát alkalmazza, amelyet úgy határoz meg, hogy „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”. A módosítás a születési nem megváltoztatását is megtiltotta.

2020. november 10-én az igazságügyi miniszter jogalkotási reformok teljes csomagját nyújtotta be az Országgyűlésnek, beleértve az Alaptörvény kilencedik módosítását, ami ismételten hátrányosan érintette az LMBTQI emberek jogait: az Alaptörvényt ezúttal egy új mondattal egészítették ki, amely kimondja: „Az anya nő, az apa férfi.”

Egy hónappal később az Országgyűlés egy salátatörvényben azt is előírta, hogy elsősorban házaspárok fogadhatnak örökbe gyereket, egyedülállók csak kivételes esetben, a családpolitikáért felelős miniszter külön engedélyével.

Nehezebb a támogatás, a szolidaritás

A homoszexuális emberek jogait korlátozó intézkedéseket hosszan lehetne sorolni, de a melegellenes törvény bevezetése az elmúlt három évben nem csak azokra volt negatív hatással, akik vállaltan LMBTQI-emberek, hanem sokkal szélesebb körre.

Kezdve például azokkal a fiatalokkal, akik még bizonytalannak érzik magukat a nemi/szexuális irányultságukban. A tudományos kutatási eredmények egyértelműen azt igazolják, hogy a szexuális edukációnak, a minőségi könyveknek, irodalomnak fontos szerepe van az identitáskeresésben. A tudomány jelen állása szerint a nemi irányultság biológiailag meghatározott, nem választás kérdése, vagyis nem is lehet rá- vagy lenevelni róla embereket.

Ennek ellenére a törvény hatálybalépése óta ezek a fiatalok sokkal kevésbé férnek hozzá az edukatív tartalmakhoz. De nem ez az egyetlen probléma.

Az Amnesty International szerint a törvény hosszabbtávon hozzájárul az LMBTQI emberek megbélyegzéséhez és negatív sztereotípiákhoz.

A civil szervezet szerint a törvény kétféleképpen erősítette meg az LMBTQI emberekkel szembeni sztereotípiákat. Először is pusztán azzal, hogy korlátozták a tartalomszolgáltatókat, kevésbé van lehetőség a szexuális és nemi kisebbségek életének, küzdelmeinek és történeteinek bemutatására. Ez azzal a kockázattal jár, hogy a káros sztereotípiák megerősödnek.

Másodszor, az LMBTQI jogokat támogató tartalmakat közzé tevő szervezetek szankcionálása megnehezíti a sérülékeny csoportok támogatását és a szolidaritás kifejezését. Ez pedig növelheti az LMBTQI emberekkel szembeni erőszakos bűncselekmények számát.

A sztereotípiák megerősödésének tökéletes szimbóluma volt a közvéleményt tavaly hetekig lázban tartó szivárványszínű pad esete. 2023. július 6-án Budapest IX. kerületi önkormányzatának engedélyével az Amnesty International szivárványszínűre festett egy padot a Budapest Pride Fesztivál megünneplésére. Két napon belül ismeretlenek a padot átfestették a helyi futballcsapat zöld-fehér színeire, és az „Aryan Greens” néven ismert csoport aláírását helyezték el rajta. 2020-ban az Aryan Greens képeket tett közzé a Facebookon egy szivárványszínű zászló levételéről és felgyújtásáról. Ez után a padot többször is engedély nélkül átfestették, egy alkalommal a „STOP LMBTQ” kifejezést írták a pad előtti járdára. A pad később már annyira megrongálódott, hogy az önkormányzat eltávolította.

A népesség 47 százaléka szerint az azonosnemű pároknak is lehetővé kellene tenni a házasságot

Az LMBTQI emberek iránti szolidaritás már a törvény elfogadása előtt sem volt széleskörű. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2019-es közvélemény-kutatása szerint a magyar transznemű válaszadók 64 százaléka érezte úgy, hogy nemi identitása miatt diszkrimináció érte a kutatást megelőző 12 hónapban, ami meredek növekedést mutat 2012 óta, amikor ugyanerre a kérdésre a transz emberek 46 százaléka válaszolta ezt.

2022 decemberében a Háttér Társaság megbízásából a Medián közvélemény-kutató intézet reprezentatív közvélemény-kutatást készített. A felmérés alapján a melegellenes törvény hatálybalépése után nem csökkent érdemben a társadalmi elfogadás az LMBTQI-emberek felé. A felmérés szerint

a népesség 72 százaléka szerint engedni kellene, hogy a transznemű emberek hivatalosan is megváltoztathassák a nemüket és nevüket az irataikban.

A válaszadók fele azzal is egyetértett, hogy „helyes, ha 14 és 18 év közötti fiatalok az iskolai tananyag keretében találkoznak a homoszexualitás témájával”. 2021-ben 55 százalék, az újabb felmérés szerint már 60 százalék ellenzi az LMBTQI emberek tévébeli megjelenítésének cenzúrázását. A válaszadók 62 százaléka értett egyet azzal, az állam feladata, hogy fellépjen az LMBTQI embereket érő hátrányos megkülönböztetés ellen.

Az viszont beszédes, hogy a felmérés alapján azokon a területeken, ahol a kormány a félelemkeltésre összpontosított, az LMBTQI emberek jogegyenlőségét ellenzők száma kissé nőtt. A felmérés szerint a magyar társadalom 47 százaléka gondolja úgy: az azonosnemű pároknak biztosítani kellene, hogy összeházasodhassanak. Ez azt jelenti, hogy a házassági egyenlőséget támogatók száma a törvény hatályba lépése óta egy százalékkal nőtt. Az azonos nemű párok örökbefogadását a válaszolók 56 százaléka támogatja. Igaz, 2021-ben még a magyarok 59 százaléka értett ezzel egyet.