Orbán: A békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz

„Európa a tűzzel játszik a béke és a háború mezsgyéjén ebben a pillanatban” – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott szokásos, péntek reggeli, interjú formátumban adott nyilatkozatában, amilyenre idén valamivel ritkábban vállalkozott, mint tavaly. Orbán szerint mellbevágó volt a lengyel külügyminiszter nyilatkozata, amely szerint „nincs politikai megoldása a konfliktusnak, csak nyers katonai erővel lehet megoldani. Ezek a mondatok nem kommunikációs buborékok vagy pukkancsok, hanem tényleges politikai gondolkodást és szándékot testesítenek meg.”

A kormányfő felidézte, hogy 1999-ben Magyarországnak, amint belépett a NATO-ba, repülőtereket kellett biztosítania ahhoz, hogy a NATO légiereje Szerbiát bombázza. „Volt amerikai törekvés arra, hogy a déli front mellett nyissuk meg az északi frontot”, amely a magyar déli határt érintette volna, „konkrét katonai elgondolásuk volt az amerikaiaknak, hogy mit kellene Magyarországnak tenni, amit én visszautasítottam, és ezzel sikerült Magyarországot kívül tartanom a háborún”.

Személyesen járt tehát közbe annak érdekében, hogy akkor Magyarország kimaradjon a háborúból, és így nem indult meg egy Szerbia és Magyarország között háború, amely évtizedekre megrontotta volna a két ország kapcsolatát. „Magyarország ezúttal is békepárti” – tért rá Orbán az Ukrajna és Oroszország közötti háborúra.

„Mi nem akartunk részt venni az első világháborúban sem és a második világháborúban sem.” „Nem fogjuk hagyni, hogy harmadszor is belekényszerítsék a magyarokat egy olyan háborúba”, amely után a legnagyobb árat mégis ők fizetik meg.

Orbán szerint a Nyugat fokozatosan sodródik bele a háborúba, amely szankcióktól a fegyverszállításig erősödik. „Aggódom Európa jövőjéért.”

„Az amerikai elnök világosan megmondta, hogy Ukrajnának adott fegyvertámogatással az amerikai gazdaság jól jár”, „itt vannak az NGO-k, a Sorosok, zavarosban halászó emberek”, annak ellenére, „hogy a többség a béke oldalán van”, miközben az európai vezetők, „azt nem mondom, hogy menetelnek a háború felé, de naponta tesznek új lépéseket”.

Márpedig, ha a háború mélyül, akkor, ha Magyarországot nem is éri el a front, hamarabb érzi meg a következményeit. „A franciák majd hazamennek, az amerikaiak is hazamennek, de nekünk nincs innen hova hazamenni, nekünk ez az országunk van, ebben a történelmileg kockázatos térségben.”

Orbán az interjú során többször is felidézte 1999-et, arról beszélve, hogy bátorság kellett ahhoz, hogy az ország kimaradjon a háborúból, azaz a NATO által Szerbia ellen indított támadásból, amely azután indult, hogy a szerb hadsereg Koszovóban etnikai tisztogatásba kezdett – erről a kormányfő az interjúban nem tett említést.

„Háborúpárti kormányok vannak Európában és Amerikában is.” „Magyarország azért lóg ki a sorból, mert békepárti” – ezért akarnak kormányváltást. „Háborús kormányt akarnak létrehozni Magyarországon, hogy csatlakozzunk az európai vagy nyugati fősodorhoz”. „Ehhez kellenek ágensek, ezek a baloldali pártok, nincs mese.”

Orbán szerint a kormányellenes erőket külföldről finanszírozzák ennek érdekében. „Lehet, hogy harminc ezüst nem sok, de nem is kevés” – mondta, lényegében háborúpárti, külföldi ügynökökként, az ország ellen ténykedő erőként beszélve a Fideszen kívüli politikai erőkről.

„A békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz. Ha a baloldalra szavaznak, akkor a háborúra fog szavazni. Ha békét akar, akkor szavaz a Fideszre” – vont mérleget Orbán.

„Lehet olyan EP-nk, amely visszarántja Európát a háború széléről”, feltéve, ha ennek megfelelő összetétele lesz a június 9-i európai parlamenti választások után.

Nem ilyen EU-ba léptünk be

Orbán kitért a magyar EU-tagság 20 éves évfordulójára, úgy összegzett, hogy nem ilyen Európai Unióba lépett be Magyarország. „Én kampányoltam az EU-s tagság mellett 2004-ben, és most is úgy gondolom, hogy jobb az EU-n belül, mint kívül, de amikor beléptünk, akkor nem erről volt szó.”

„Hát, arról nem volt szó, hogy migránsokat fognak milliószám beengedni a kontinensre, és aki nem akarja, hogy jöjjenek, mint például mi, magyarok, azokra rá fogják kényszeríteni. Vagy arról nem volt szó, hogy ha az ember azt mondja, hogy a család az férfiből, nőből, meg gyerekből áll, akkor elnadrágolják az európai liberális médiában. Vagy hogyha egy ország beírja az alkotmányába, hogy az anya nő, az apa férfi, mint Magyarországon, akkor retorziókkal kell szembenéznie, nem így nézett ki Európa!”

„Azért csatlakoztunk, mert Európa békét jelentett, meg jólétet. Most egy gazdasági válságban vagyunk. Az az Európa, amelybe beléptünk, az húszegynéhány százalékát állította elő a világ gazdasági erejének. Onnan visszacsúsztunk, a versenytársaink mind megelőztek bennünket, nem erről volt szó. És nem arról volt szó, hogy a béke helyett majd belemanőverezik az európai vezetők a kontinenst egy háborúba.”

„A húsz évet értékelve az első, amit érdemes kimondani, hogy uraim, nem ebben állapodtunk meg. Anyám, én nem ilyen lovat akartam” – mondta Orbán.

Ezután visszatért a háborúra, mint az ország gazdasági nehézségeinek forrására. A termelés emiatt alacsonyabb, az infláció ezért magasabb. A kormány ezért be kíván avatkozni, de a gazdasági szereplőkkel egyezkedve. Azzal bízta meg Nagy Mártont, hogy „ne erőből lépjen föl, adhatta ki éppen rendeleteket is, amivel a kormány ezt elérné, de ne szkanderre menjünk” – mondta a benzinárról, amelynél a célja, hogy „a magyar emberek ne fizessenek többet, mint a környező országok átlagára.”

Orbán szerint „a németeket hazavágta” a háború, kétszeresét fizetik az energiának, mint a háború előtt, amikor még orosz forrásokból importáltak. „Ennélfogva a magyar gazdaság növekedése is kétszerese lenne, ha nem lenne háború.”

„A magyar gazdaság akciórádiuszát ki kell terjesztenünk”, még ha a „gazdaság fókuszában továbbra is Európa marad”, ezért építi kapcsolatait Kínával és Afrikával is – közölte Orbán az interjú végén.