Hadházy Ákos találkozott Magyar Péterrel, beszéltek a Diákhitel Központ túlárazott szerződéseiről is

Soha el nem készült tanulmányokról és a megkérdőjelezhető árazású közvélemény-kutatásokról írt Hadházy Ákos független képviselő a Facebook-oldalán múlt héten, azután, hogy kikérte azokat a szerződéseket, amelyeket Magyar Péter irányítása alatt kötött a Diákhitel Központ. Magyar Péter korábban azt állította, hogy a Diákhitel Központnak durván túlárazott szerződéseket kellett kötnie Balásy Gyula cégeivel, részben emiatt jött el onnan 2022-ben. Hadházy szerint azonban nem csak a milliárdos állami kommunikációs tendereken taroló cégekkel kötött szerződésekkel van probléma.

Hadházy Ákos posztja alatt akkor megjelent Magyar Péter, aki kommentjében „szimpla rágalmazásnak” nevezte Hadházy állításait. Mint az most Hadházy Ákos legfrissebb bejegyzéséből kiderült, a két politikus találkozott egymással a hétvégén, és beszéltek a szerződésekről is.

„A hozzászólások sokszor lehangolóak voltak, de annak mindenképpen örülök, hogy Magyar Péter kész volt beszélni ezekről is. Megbeszéltük, miben értünk egyet, és miben nem. Abban maradtunk, hogy június 9-ig mindenki foglalkozik a maga dolgaival, utána majd folytatjuk az eszmecserét – az általa aláírt szerződésekről is” – kezdte a bejegyzését Hadházy.

Azt is írta, hogy az általa látott dokumentumok között több olyan volt, ami gyanút keltett, ezek amúgy jellemzően nem nagy összegekről szólnak, de összességében százmilliós nagyságrendet tesznek ki. Itt megemlített egy 15 millió forintról szóló szerződést, amiért egy 20 oldalas tanulmányt rendeltek 2020-ban arról, hogyan érintette a járvány a diákokat. „Ez gyakorlatilag egy 1000 fős online közvélemény-kutatást jelentett” – mondta azzal, hogy egy ekkora „1000 fős közvélemény-kutatás ára ma is csak 2,5 millió forint körül van, komoly közvélemény-kutató cégeknél.”

Hadházy szerint Magyar egyetértett abban, hogy az állami cégeknél a médiavásárlási és hirdetési gyakorlat mind hatékonysági, mind árazási szempontból sokszor vitatható. „A konkrét megrendelésre nem emlékezett, azt mondta, mindig három ajánlatot tettek az asztalára, bizonyára a többi kedvezőtlenebb volt. Hozzátette, hogy mind a megrendeléseket, mind a teljesítésigazolásokat a jogi igazgató, a kommunikációs igazgató aláírása után látta el kézjegyével, illetőleg többször előfordult, hogy bizonyos megrendeléseket, teljesítésigazolásokat nem fogadott el.”

Magyar azt mondta, egyebek mellett az ilyen szerződések miatt is ment el a Diákhitel Központtól a 2022-es választások előtt. „Jelenleg teljesen mellékes, hogy erről én mit gondolok, ezt majd megítélik a választók” – fűzte hozzá Hadházy, aki hozzátette azt is, hogy a Balásy-féle kommunikációs szerződések részletes adataiból látszik, hogy Magyar igyekezett csökkenteni a propagandakiadásokat.

„Például másodszorra már nem írta alá a TV2-csoporttól addig minden évben megrendelt, teljesen fölösleges kampányt, amelynek hirdetései éjszaka mentek az alig nézett fiókcsatornákon (pl. Jockey TV), és amit az elődje mindig aláírt, majd az utódja ismét megrendelt” – írta a képviselő. Azzal folytatta, hogy tisztában van azzal, hogy sokakban felmerül, miért kell ezzel most foglalkozni, „de az igazságnál nincs erősebb fegyver. Az elhallgatás is apró repedéseket okoz a morális páncélunkon, ezeket pedig kihasználhatja a propaganda.”

Hadházy már a beszélgetés létrejöttét is eredménynek érzi, de azért megjegyezte, hogy maradtak nézetkülönbségek, amire majd később visszatérnek, mert most mindenkinek van más dolga, „nekem például Zuglóban kell befejeznem a 2021-ben elkezdett munkát!”

Magyar Hadházy posztja alá azt írta, hogy köszöni a találkozót, és azt is, hogy korrektül leírta, hogy igyekezett az adófizetői pénzeket hatékonyabban elkölteni és csökkenteni a NER-médiában a hirdetési és kommunikációs költéseket. „Ahogy tegnap jeleztem Önnek, én a konkrét szerződést és annak árazását 4 év távlatából fejből nem tudom véleményezni, de amint az országjárás során minden megyébe sikerült eljutnom, kész vagyok akár közösen is megtekinteni a dokumentumokat és a háttéranyagokat (többi árajánlat, a teljesítés pontos részletei stb.).” Magyar megemlítette a 2021-es Kehi-vizsgálatot is, amely során szerinte mindent elkövettek a nyomozók, hogy találjanak rá nézve terhelő információkat, szerződéseket, de nem jártak sikerrel.