A cseh külügyminiszter Szijjártó Péter mellett állva beszélt arról, hogy az orosz imperializmus jelenti a legnagyobb veszélyt Európára

Pénteken Budapestre utazott Jan Lipavský cseh külügyminiszter, aki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tárgyalt, majd ezt követően közös sajtótájékoztatót is tartottak. A 2021 óta hivatalban lévő cseh külügyminiszter most először látogatott el bilaterális alapon a magyar fővárosba.

Szijjártó Péter a beszédében megköszönte, hogy Lipavský elfogadta a meghívását, és megjegyezte, hosszú ideje nem részesültek abban a megtiszteltetésben, hogy kétoldalú alapon fogadhatták Magyarországon a cseh külügyminisztert.

Szijjártó beszélt az Európai Unió Tanácsának közelgő magyar elnökségéről. Szerinte az Európai Unió jelenleg egy formahanyatlásos stádiumban van, de a magyar elnökség ezen szeretne változtatni, másrészt pedig „igazi közép-európai” témákat akarnak majd napirenden tartani. „Az elnökségi időszakunk alatt szeretnénk koncentrálni az illegális migrációval szembeni küzdelem eredményességére. Az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének felgyorsítására és az energiabiztonság szavatolására” – mondta. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, Magyarország készen áll arra, hogy cseh cégek is bekapcsolódjanak a magyar nukleáris fejlesztésekbe, és abban a tekintetben is jól állunk, hogy magyar cégek jelenjenek meg a cseh nukleáris fejlesztések területén.

„Ami Magyarország és Csehország kétoldalú együttműködését illeti, ez jóval szorosabb egyébként annál, mint ahogy az a köztudatban megvan. Ez valószínűleg a mi felelősségünk is, hiszen keveset beszélünk róla” – mondta Szijjártó, majd kiemelte, hogy Csehország a hatodik legfontosabb kereskedelmi partnerünk, a tavalyi évben megdőlt a kereskedelmi forgalom rekordja, ami meghaladta a 14 milliárd eurót.

Jan Lipavský köszönetet mondott a meghívásért, majd arról beszélt, hogy Csehország kész hozzájárulni Magyarország EU-s elnökségének sikeréhez, és nagyon örülök annak, hogy a magyar elnökség egyik prioritása az Európai Unió kibővítése a Nyugat-Balkán felé.

A cseh külügyminiszter ezután hosszan beszélt az orosz–ukrán háborúról: „Úgy gondolom, ismeretes az a tény, hogy Csehország az orosz imperializmust tekinti a legnagyobb fenyegetésnek és kockázatnak Európára nézve. Csehország addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg az szükséges. Európa érdeke, hogy Ukrajna megvédje magát, hogy megvédje magát az orosz agresszióval szemben, és visszaszerezze a teljes területét. Ez nemcsak realisztikus, de szükségszerű cél is, hacsak nem akarjuk, hogy Oroszország a jövőben még inkább fenyegessen bennünket. Erővel kell megakadályoznunk, hogy Európában újrarajzolják a határokat, mert ez a nemzetközi rendet, a nemzetközi stabilitást és prosperitást veszélyeztetné.

Ebben a pillanatban Európa biztonságáért senki sem tesz többet, mint az ukránok, és mi éppen ezért Zelenszkij elnök béketervét támogatjuk, és ebben a pillanatban ezt tekintjük a háború befejezésének egyetlen realisztikus módjának.

Oroszország tulajdonképpen az összes biztonsági alapelvet megsérti, katonai eszközökkel támad atomerőműveket, és az a veszély fenyeget, hogy ezeket elfoglalja, megszállja és megkaparintja az irányításukat. Úgyhogy ezek azok a fontos biztonsági kérdések, amelyekről mi beszélünk” – mondta Lipavský.

A beszédek után újságírói kérdésekre is válaszoltak a külügyminiszterek. Szijjártó Péter az ATV kérdésére elmondta, örömmel és nagy várakozásokkal készülnek arra, hogy május 8-tól 10-ig Budapesten fogadhatják Hszi Csin-ping kínai elnököt. Hozzátette, hogy hétfőn fognak több részletet elárulni a kínai elnök látogatásáról.

„Ami a kínai autóipari vállalatokat illeti. Mi abszolút nem helyeseljük azokat az erőfeszítéseket, amelyek a világ blokkosodása irányába mutatnak. […] Azt gondolom, hogy a kínai vállalatok ellen indított hadjárat az európai gazdaság számára is káros, mert mi itt Magyarországon látjuk a rendkívül szoros összefonódást a német és a kínai vállalatok között, és azt is látjuk, hogy bizonyos német vállalati stratégiák, amelyek sikere európai érdek is, nem tud sikeres lenni kínai beszállítás nélkül, ez a tény.

Lehet ideológiákat gyártani, lehet elmondani, hogy ez politikailag micsoda vállalhatatlan dolog, de ettől még ez a tény. Engem a német nagyvállalatok vezetői folyamatosan arra kérnek, hogy a kínai beszállítóikat hozzam ide Magyarországra. A CATL is azért jött Magyarországra, Magyarország gazdaságtörténetének legnagyobb beruházását végrehajtva, hogy a Mercedest kiszolgálja. Nem értem, miről beszélnek Brüsszelben, valószínűleg fogalmuk sincs arról, hogy a világgazdaság legfontosabb folyamata, az elektromobilitásra való áttérés az hogyan zajlik a való életben. Egyébként pedig, hogyha egy kínai vállalat Magyarországra települ és így gyárt, akkor onnantól kezdve nincsen kitéve a vámok fenyegetésének, mert már Európában gyárt” – mondta Szijjártó.

Arra a kérdésre, hogy a közeljövőben sor kerülhet-e egy Orbán–Zelenszkij-találkozóra, Szijjíártó így válaszolt: „Világos az álláspontunk, hogyha a magyar nemzeti közösség visszakapja mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben rendelkeztek, akkor lehet találkozó. Nem az ígérvény megtételekor, hanem ha visszakapták a jogokat, akkor lehet csúcstalálkozó. Mi készen állunk rá. Az elvárásaink világosak, azt 11 pontban átadtuk, folyamatosan beszélek Jermak kollégával, Kuleba kollégával, tudják, hogy mit szeretnénk, tudják, hogy mik az elvárásaink, remélem, hogy egyszer majd figyelembe is veszik őket.”

A cseh köztelevízió újságírója azt a kérdést tette fel Szijjártónak, hogy a magyar kormány milyen békemegállapodást tart elképzelhetően Oroszország és Ukrajna között.

„Mi azt gondoljuk, hogy sem Oroszország, sem Ukrajna nem tudja megnyerni ezt a háborút, függetlenül attól, hogy mennyi fegyvert szállítanak vagy nem szállítanak a térségbe, és ha senki se tud nyerni, akkor meg jó lenne minél előbb tárgyalásokkal lezárni az egészet.

És hogy milyen legyen a békemegállapodás? Szerintem először arról beszéljünk, hogy legyenek béketárgyalások. És abban biztos vagyok, hogy a béketárgyalások olyanok legyenek, ahol minden háborúzó fél ott ülhet az asztalnál. Sajnos nekünk van eltérő történelmi tapasztalatunk ebben a tekintetben, ezért szeretném elmondani, hogy mi azt gondoljuk, hogy az a jó béketárgyalás, ahol minden háborúzó fél ott ül az asztalnál” – mondta a magyar külügyminiszter.

Erre a kérdésre Jan Lipavský is válaszolt, ő azt mondta, Ukrajnának szuverén résztvevőnek kell lennie egy esetleges béketárgyalásnál. „Nem lehet Ukrajnáról dönteni nélkülük, és fontos tiszteletben tartani a területi épség alapelvét, tehát olyan megoldást kell keresni, amely elfogadható lesz Ukrajna számára. A helyzet nem egyszerű, és a mi szempontunkból tudatosítanunk kell, hogy nekünk elsősorban Európa biztonságát kell szem előtt tartanunk. 1938-at írtak, amikor az európai hatalmak megállapodtak a békéről, de a rossz békéről, ez volt a be nem avatkozás politikája, amelynek következtében kirobbanhatott a második világháború. […] Mi mindenképpen szembeszállunk az agresszorral, és támogatjuk azt a tíz pontból álló béketervet, amelyet Zelenszkij elnök képvisel” – mondta a cseh külügyminiszter.

Véleménycikkel érkezett Budapestre a cseh külügyminiszter

Jan Lipavský a budapesti látogatása alkalmából egy véleménycikket is írt, ami a 444-en jelent meg. Ebben sok sikert kíván az Európai Unió Tanácsának közelgő magyar elnökségéhez. „A legtöbb prioritásban egyetértünk – legyen szó az EU versenyképességének megerősítéséről, a Nyugat-Balkánnal és a dél-kaukázusi országokkal való együttműködés támogatásáról, beleértve a jogállamiság kiépítése vagy az illegális migráció elleni küzdelem szükségességét is. Ugyanakkor Európa jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy miként kezeljük Oroszország Nyugat elleni növekvő agresszióját” – írta.

Azt írta, hogy az 1956-os magyar forradalmat vérbe fojtották azok az orosz tankok, amelyek 1968-ban megszállták Csehszlovákiát, most pedig Ukrajnában is ott vannak. „Naivitás azt gondolni, hogy ha Oroszország győz Ukrajnában, akkor a tankjai megállnak a határainknál.”

Milan Kunderára utalva arról is írt, hogy a második világháború után Moszkva elrabolta az orosz befolyási övezetbe Közép-Európát, ami soha nem tartozott oda, és soha nem is akart oda tartozni. Szerinte a Nyugat, az Európai Unió és a NATO egyik legfontosabb feladata, hogy megakadályozza Moszkva Európa „elrablására” tett újabb kísérletét.