BKV-vezérigazgató: 10-15-20 év múlva is az oroszok nyakát fogjuk taposni, ha gond van a metrószerelvényekkel

A választási kampányban újra előkerült a 3-as metró felújításának ügye: felmerült, hogy orosz befolyásolási kísérlet történt 2013 körül. Ön 2012-től a BKV vezérigazgatója volt, hogy emlékszik, mikor jelentkeztek először az oroszok?

Visszamennék egészen 2011-ig, ekkor gyulladt ki két metrókocsi. Leégtek teljesen, és a BKV akkori vezérigazgatója azonnal metrókocsikat vont ki a forgalomból. Szerencsére személyi sérülés nem történt, de ez mégis egy komoly tűzeset volt. Ekkor kezdte el vizsgálni a BKV azt, hogy mit lehet kezdeni a 3-as metró szerelvényeivel. Ezért a BKV akkor felvette a gyárral a kapcsolatot, és elindult egy tárgyalássorozat, amelyben megkérdeztük a gyárat, hogy az akkor már 35 éves, tervezett élettartamukat meghaladó korú szerelvények milyen feltételek mellett üzemeltethetők tovább, illetve hogy egyáltalán ezek a szerelvények felújíthatók-e. Elindult egyfajta kommunikáció, aminek alapján a BKV 2013-ra elkészített különböző döntési javaslatokat. Az egyik opció egy minimumfelújítás volt, a másik egy maximumfelújítás, a harmadik az új szerelvények vásárlása. Nagyjából kiszámoltuk, hogy melyik mennyibe kerülne.

És mennyibe került volna akkor?

A mi számításunk szerint a felújítás 60 és 80 milliárd körül volt, az új metró vásárlása pedig 80 és 100 milliárd forint között, plusz még a biztosítóberendezéseket is cserélni kellett volna. Mi a számok alapján megkérdeztük a tulajdonos fővárosi önkormányzatot, hogy melyik legyen. Pénzügyileg nagyon rosszul állt a főváros is, meg a BKV is. 2014 januárban Tarlós István főpolgármester a kormányhoz fordult, hogy célszerű lehet újakat vásárolni, de van egy másik megoldás is: a szerelvényeket fel lehetne újítani.

Feljegyzések alapján Viktor Szorokin, az orosz kereskedelmi ügynökség vezetője 2013 májusában megkereste Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját, és már ott felvetődött a felújítás ötlete, amit Vitézy azzal utasított el, hogy a főváros új szerelvényeket szeretne venni uniós pénzből.

Én nem voltam jelen a Vitézy úr tárgyalásain, tehát erről fogalmam sincs. Azt tudom, hogy a BKV igazgatóságában ekkor benne volt Vitézy Dávid BKK-vezérigazgatóként, és az igazgatóság többször hozott olyan határozatot egyhangú igennel, amiben benne volt az üzemelő szerelvények felújítása és az új szerelvények beszerzése is mint lehetséges alternatíva. Egyik alternatívát sem utasította el senki. Ez tisztán pénzügyileg volt mérlegelve.

De aztán, néhány nappal később, ez is megjelent a sajtóban, hogy a Tarlós Istvánnal már egy eredményesebb tárgyalást folytatott az orosz Metrovagonmas-gyár. És ezután jöhettek a BKV telephelyére a metró orosz szakemberei, hogy felmérjék a metrókocsik állapotát. Így volt?

Már előzőleg is volt kapcsolat a gyártóval. Mint mondtam, a 2011-es metrótűz után már felvette a BKV a kapcsolatot a Metrovagonmassal, hogy mit lehet tenni. Ugyanis a gyár harmincévnyi üzemelésre gyártott, és akkor, 2013-ban már hét éve lejárt a hasznos élettartam.

És akkor eljöttek ennek keretében ide az orosz szakemberek, nyilván, mivel a metrót nem lehetett kivinni.

Igen, 2013 előtt is voltak itt az orosz szakemberek. És BKV-szakemberek is voltak kint Moszkvában, tehát volt kapcsolat az orosz féllel. De az csupán szakmai és műszaki kapcsolat volt.

2013 júniusában ön is kint volt?

Igen.

Szeneczey Balázs akkori főpolgármester-helyettessel, ugye?

Igen, és még voltak ott kollégák. Egy egynapos látogatás volt. Ekkorra lezárultak már a tárgyalások, és az lett az eredmény, hogy műszakilag lehetséges a felújítás. Ennek volt egy záró gyárlátogatása és egy végtárgyalása.

Tapasztalt befolyásolási kísérletet az oroszok részéről Moszkvában vagy Magyarországon?

Nem, nem volt semmiféle. De azt is hozzáteszem, hogy soha, se a kormány, se a fővárosi önkormányzat, senki, még a BKK részéről sem volt soha nyomásgyakorlás, hogy mit kellene csinálni.

Ha csak az nem, hogy mire van pénz. Az is egyfajta nyomásgyakorlás.

Igen, de végig alternatívák voltak a 2013-as anyagokban is. Bár 2013-ban már, mikor készültek ezek az anyagok, folyamatos kapcsolattartás volt a BKK-val. Egyébként a BKK nélkül a BKV nem is tudott semmit ekkor csinálni, mert a BKK volt a tulajdonosi joggyakorló, és rajta keresztül lehet előterjeszteni például a közgyűlési anyagot. És 2014-ben jutottunk el oda, hogy Tarlós István írt a kormánynak több levelet is.

De már előtte is írt egyet 2013. augusztusban Németh Lászlóné fejlesztési miniszternek, hogy az idő rövidsége miatt a felújítás lenne a jó, és egy könnyített eljárásra is kért engedélyt, amit elutasítottak.

Igen. Igazából mi azért siettünk volna, hogy minél előbb legyenek vagy új szerelvények, vagy felújított szerelvények.

Ekkoriban volt, hogy Tarlós Istvánt lángoló hajjal ábrázolták különböző képeken a metrótűz miatt.

Igen. De ezt követően készültek még anyagok, aminek az lett a vége, hogy 2014 januárjában a főpolgármester ismét írt a miniszterelnöknek levelet a sürgető metrófelújításról. Ebben felvázolta újra az alternatívákat, és kérdezte, hogy a kormány mihez tud pénzt adni. Ebből lett 2014 augusztusában egy kormányhatározat, amelyben az állt, hogy a kormány a felújítást támogatja, és ehhez ad engedélyt a fővárosi önkormányzatnak.

Visszagondolva, minden politikai döntéstől függetlenül, szakmai szempontból mi lett volna a jobb megoldás? Felújítás saját pénzből vagy új metróvásárlás uniós támogatásból?

Az új metróra – mivel nem volt forrás – csak egy feltételes eljárást lehetett volna elindítani, de azt mi nem láttuk, hogy mekkora támogatást lehetett volna nyerni rá. Egyébként nem saját pénz volt, hitelfelvételt engedélyezett a kormányzat a fővárosnak. Én azt gondolom, hogy ez pusztán fiskális pénzügyi döntés volt. És ezt a kormánydöntést hajtotta végre a BKV amikor kiírta a tendert. 2015 augusztusában volt a szerződéskötés, de az egyik pályázó a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult, és ezért nem lehetett még végrehajtani a szerződést.

Ez volt az észt Skinest Rail, amelyik ugye olcsóbb ajánlatot tett, ami szintén furcsa az egész közbeszerzésben.

Igen, de olyan hibát követett el, ami a közbeszerzésben nem elfogadható, és ezért nem lehetett értékelni ezt a játékot. A közbeszerzési döntőbizottság 2015-ben azzal zárta a vizsgálatot, hogy a BKV döntése teljesen szabályszerű volt, és jól jártunk el.

Pedig sokan azt mondták, hogy lejtett a pálya az oroszoknak a közbeszerzési eljárásban. Olyan feltételek voltak, hogy a hét indulóból rögtön három az elején vissza is lépett.

Összesen heten kezdték el a versenyt, ebből öt cég érvényes előminősítést nyújtott be. A végleges ajánlatra például az Alstom visszalépett, és a végén az észtek is alulmaradtak, mert egy érvénytelen ajánlatot adtak be. Nekem az a véleményem egyébként, hogy ha ma nem az oroszokat perelnénk 100 millió euróra, hanem egy kis, ismeretlen céget, akkor futhatnánk a pénzünk után.

Az a helyzet, hogy most ugyan a Metrovagonmast perli a BKV ilyen összegre, de az nem mondható el, hogy nem fut a pénze után.

Azzal a különbséggel, hogy az orosz fél egyetlenegyszer sem tűnt el, tehát itt van, és helyt kíván állni azért, amit vállalt. Szerencsétlen módon a háború közbejött, ami nagyon megnehezíti a megegyezést. Azt már ők elismerték, hogy fizetni kell, és fizetni is fognak. Már csak az a kérdés, hogy mekkora összeget, és hogy ezt miben. A Metrovagonmas javaslatot tett arra, hogy esetleg alkatrészeket szállít ilyen értékben, javításokat végez ilyen értékben, de egyelőre az értékben nincs megegyezés.

Mekkora az értéke ennek a kötbérnek? 6,5 milliárdról indult régebben, de most már majdnem 40 milliárd forint.

Igen, majdnem 40 milliárd forint, de ennek csak egy részét fogadja el az orosz fél.

Mekkora részét?

Egy-kétmillió eurót.

Tehát mindössze egy-két százalékát. Az elég nagy különbség.

Igen, szerintük nincs akkora kárunk, mert a metrófelújítás közben nem is volt a szerelvényekre szükség. De mi úgy kötöttünk szerződést, hogy ha egy szerelvényt javítani kell, és bizonyos napig nem javítja meg, akkor nem a javítás összegének a bizonyos százalékát fizeti ki, hanem az egész szerelvény értékének a bizonyos százalékát. Szerintem nagyon kemény szerződést kötöttünk, és ez most sújtja az orosz félt.

Hát, ha egyáltalán ki fogja fizetni.

Magyar bíróság fog dönteni, első fokon zajlik a per. Ha a bíróság kimond egy végleges összeget, akkor az végrehajtható lesz.

Egy orosz cégen? Hogyan?

Nyilván az egy kérdés, hogy hogyan hajtható végre egy háborúban álló országban, de az orosz fél nem zárkózik el az elől, hogy önként teljesíti, ha van egy összeg. Sőt, jelen pillanatban peren kívüli egyezségre is hajlandó, de ezek még nagyon kezdeti tárgyalások.

Mikorra lehet pénz ebből, ha minden jól megy?

Ha a bírósági tárgyalás végigmegy, akkor hosszú évek. Ha sikerül peren kívül megállapodni, akkor hamarabb.

Sokak szerint drága és rossz minőségű metrószerelvényeket kapott ebben a bizniszben a főváros. Mi a véleménye most visszatekintve, megérte a 69 milliárd forintot ez a konstrukció ezzel a gyártási minőséggel, vagy nem?

Nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy egy új jármű más színvonalat képvisel, mint egy felújított. De nagyon sok ember használ például régi autót, amit felújít, mert nem teheti meg, hogy újat vegyen. Azt tudom, hogy a statisztikák alapján ezek az orosz metrószerelvények nem rosszabbak, mint az Alstom szerelvények. Nem rosszabbak a paramétereik, ugyanolyan biztonságosak, tulajdonképpen a klímát leszámítva ugyanazt az érzetet tudják hozni, és attól, hogy voltak hibák, amit az orosz fél nyilván javít, attól a meghibásodási százaléka nem volt rosszabb, mint az új Alstomnak.

Azért az látszik, hogy gyorsabban rozsdásodik, mint egy Alstom, és úgy hallottam, hogy van például egy gömbcsuklószerű alkatrész, amit folyamatosan kell cserélni, tehát azért vannak visszatérő problémák.

Tény, hogy a korrózió, az egy probléma, amiért helyt kellett állni az oroszoknak, de a cég garanciát adott az egész kocsiszekrényre. És ha sikerül ezért jelentős összegeket kapni az orosz féltől, akkor a végén kiderülhet, hogy pénzügyileg még jól is jártunk, mert kaptunk egy metrószerelvényt, de még vissza is kapunk esetleg 10-20 milliárd forintot, ami felhasználható bármire.

Ez az optimista szemlélet. Ha a pesszimistát vesszük, akkor nem kap a BKV pénzt, sőt, lejár a vállalt garancia, ami a kocsiszekrényre például csak tíz év, és utána irtózatos pénz lesz a karbantartás a maradék húsz évben.

A garancia idejét már felemeltük. Mihelyt egy hibát látunk, azonnal újraindul a jótállási idő. De az orosz fél ezt nem is tagadja.

Nehéz is egy rozsdás lemezt letagadni.

Ezek a metrók a hetvenes évektől itt vannak, a gyár is itt van azóta. Mi egészen biztos, hogy még 10-15-20 év múlva is az oroszoknak fogjuk a nyakát taposni, hogyha bármi gond van ezzel a szerelvénnyel. Nekik ez presztízskérdés. Inkább attól félek, hogy a per el fog húzódni, és majd a BKV valamikor három-négy év múlva jut a pénzéhez. De hozzá fog jutni, az biztos.

Benne van ezekben a szerelvényekben a harmincéves üzemidő?

A kollégák szerint igen.

Viszont egyre nagyobb karbantartási költséggel.

Mi karbantartási készletekkel vettük meg a metrókat. Ennek is köszönhető, hogy tudtuk közlekedtetni őket a háború kitörése után. Jó, hogy sok alkatrész raktáron volt, mert egy időben leálltak a szállítások. Most már van olyan szállítás, amit a tiltólistáról sikerült levenni, de sok dolgot még mindig más országokból próbálunk megoldani.

A felújított szerelvények klimatizálása is menni fog? Már rég meg kellett volna oldani.

2014-ben a kocsiszekrény szerkezete az akkori klímát nem bírta volna el. Azóta kettő dolog változott: egy, hogy annyira fejlődött a klíma, hogy kisebbek és könnyebbek lettek a berendezések, kettő: az oroszok kicserélték a kocsiszekrényt, ami most teljesen új, vastagabb lemezből van. Most már alkalmas lenne arra, hogy klímát beépítsünk. De az oroszok ezt nem vállalják.

Sőt, engedélyt se adnak rá.

Engedélyt adnának, csak most megnehezült a háború miatt a kommunikáció. Azt mondták, hogy látni akarják, hogy mit szerelünk rá, mert ugye megfúrnánk a klíma miatt a kocsiszekrényt, a garanciát meg nem akarjuk elveszíteni. És ebben mennek a tárgyalások, mind a mai napig valóban nem adták ki a hozzájárulást, tehát nem jutottunk előre. A közbeszerzési eljárás a klímabeszerelésre jelenleg tárgyalási szakaszban van. Két ajánlattevővel kezdte meg a BKV a tárgyalásokat. Korábban már volt egy próbaklíma, amit beépítettek egy kocsiba, nagyon jól működött. A számításaink szerint nagyjából 10 milliárd forint lenne a szerelvények légkondicionálással ellátása.

Ez plusz tízmilliárd költség a felújított metró kárára, mert egy új metróban alapból be lenne szerelve. És megint ott vagyunk, hogy megérte-e. Egyébként Karácsony Gergely első hónapjaiban indult is egy vizsgálat erre, meghallgatták önt is?

Több vizsgálat is volt ez ügyben: volt egy közbeszerzési döntőbizottsági vizsgálat, az megfelelőnek tartotta döntésünket. Volt egy rendőrségi vizsgálat is, még Tarlós István idejében, a DK feljelentése alapján, ők is azzal zárták le az ügyet, hogy nem történt bűncselekmény. És felállt egy fővárosi vizsgálóbizottság, amelyben meghallgatták a BKV szakembereit. Engem is meghallgattak, elmondtam a tényeket, és ennek lett a végén egy lezáró jelentése, de ez sem állapított meg semmi terhelőt.

Erre a vizsgálóbizottságra mondja most Vitézy Dávid, hogy itt összefonódás volt a régi és az új fővárosi hatalmi elit között, és az ügy így lett elsimítva.

Ha ő azt mondja, hogy összefonódás, én meg azt mondom, hogy ha három szerv is vizsgálta az egész beruházást, és nem állapított meg semmit, akkor valószínűleg ez az eljárás, és ez a felújítás jól lett lefolytatva, minden szabályos volt és normális. Én azt gondolom, hogy ez egy szakmai ügy volt végig. Minket soha egyik politikai párt sem keresett meg, nem volt nyomásgyakorlás senki részéről, nem is volt ez semmi olyan, ami befolyásolta volna ezeket a döntéseket. Az egyetlen, ami meghatározta, az a pénzügyi forrás mértéke. Arra pedig volt politikai döntés, mi nem is tudtunk volna mást csinálni.

Karácsony Gergelynek az a ciklus eleji kijelentése, hogy ezért a metróbizniszért tucatnyi embernek kéne börtönben lennie, mennyiben áll meg?

Háromszor vizsgálta ezt három különböző szerv, és nem állapított meg semmiféle szabálytalanságot. Lehetne azon gondolkodni, hogy mi lett volna, ha új szerelvények vannak, de ez már a múlt. A legrosszabb az lett volna, ha nem csinálunk semmit, és sorra kigyulladnak a metrók. Gondoljuk azt el, hogy sorra kigyulladnak a metrók, és emberek halnak meg. Az lett volna a legrosszabb.

Visszatekintve, ezt a metrószerződést meg a teljesítését mennyire ítéli ezt jó üzletnek? Ár-érték arányban megfelelő szolgáltatást kapott a BKV?

Mi mindig azt mondtuk, hogy egy új metró más színvonalat képviselt volna, de drágább is lett volna. Ha több pénzünk lett volna, akkor új metrót lehetett volna venni. A használt járművek beszerzése vagy a felújítás mindig egy kényszermegoldás, ha nincs új járműre pénz. És akkor nem volt az új metróra pénz.