Nagy Ervin Magyar Péterről: Őt elevenen nyúzzák

Nem nagyon foglalkozott a Facebook-bejegyzéseivel korábban, a Partizán-interjú volt az első, amire felfigyelt Magyar Péter esetében – mondta Nagy Ervin az RTL-nek adott interjújában. A színművész úgy gondolja, ő akkor lenne elégedett öt év múlva, ha az emberek, akik most Magyar Péter szekerét tolják, kritikákat fogalmazhatnának meg, és viták kerekedhetnének abból, hogy mit szeretnénk, mi lenne jó, ha felpezsdülne a közélet, ha lenne egy önjáró demokrácia.

Nagy szerint egy normális demokráciában Magyar partizános nyilatkozata nem ment volna akkorát, csak hozzászoktunk ahhoz, hogy „itt kuss a neve mindenkinek, aki ellenáll.” Attól, hogy ő a belső körökből jött, hogy az oroszlán szájából kisétál, attól valahogy valóságossá vált az egész, amit korábban a NER működéséről gondolt a társadalom egy része – mondta Nagy. „Annak a tolmácsolásában, aki ennek a része volt, és a ti olvasatotokban, a ti tálalásotokban nagyon jól tudták dezinformálni az embereket, hogy ez ki van színezve, ez ellenzéki túlzás, de a legfontosabb talán ez, hogy a jobboldali szavazó meg tudta nyugtatni magát azzal, hogy há, ezt mondják ők. De hogy mondjuk mi… az azért… akkor ez tényleg így van? (…) Tényleg igaz, hogy mi is át vagyunk verve? És ebből a csalódásból lesz neki szerintem egy óriási támogatottsága” – magyarázta el most az RTL-nek adott interjújában Nagy, hogy szerinte miben rejlik Magyar ereje.

Nagy azt mondta, neki is az tetszett, hogy Magyar mondatainak van eleje és vége, mert a magyar politikában Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc ugyan tud beszélni, de rajtuk kívül csak alig-alig sikerül megugrani valakinek, hogy összeszedetten, karizmatikusan beszéljen. „Ők maradtak kábé ketten, akik ezt tudták hozni. Ezen kívül, hogy Péter valóságról beszél és nem egy ferdített világról, az külön üdvözlendő dolog, és szerintem ezért mozdul meg a fél ország hirtelen” – mondta még.

A Magyar Péter mellé álló színművész szerint a magyarok mindig vallásként tekintenek arra, amire szavaznak, és bár a választásukban csalódnak, később mégsem szavaznak másra, hanem maradnak a korábbi döntésnél, hátha majd visszatérnek a helyes útra, ráadásul így nem derül ki, hogy ők rosszul választottak, ami miatt pedig szégyenkezniük kellene.

„Színésznek nem mondanám (…), és ha csak eljátszok a gondolattal, én nem vagyok benne biztos, hogy ezt bárki akarná, amin ő keresztülmegy, akárcsak egy napig is. Az katasztrofális, őt elevenen nyúzzák. A propagandamédia, az, amit művel vele, az szinte a kibírhatatlan kategória, pedig én is szoktam belőle kapni” – mondta Nagy, aki szerint Magyar lehet az az ember, akibe a csalódottságot bele lehet csatornázni.

„Az emberek szeretnek valami középmezsgyén élni. Azért fogy a magyar, mert nincs ez a közép, ez a biztonság, nincs meg az, hogy fú, nem vagy ilyen stresszben, hogy ma kivel kell összeveszni, ő miért kapott annyit” – magyarázta Nagy, aki szerint a Magyar értékrendje ez, és rá úgy tekintenek az emberek, mint valami normális európaira.

„Én egy sikeres ember vagyok, és úgy megyek nekik. Valójában én egy hazafi vagyok. Mondta, hogy szeretnék veled leülni, hogy mit gondolsz arról, hogy én szeretnék magam mellé építeni egy csapatot, és vállalod-e. Én elmondtam, mit gondolok a kultúráról rövid és hosszú távon, és miért szimpatikus az az interjú, amit láttam, meg aztán a Telexen is” – mondta a színművész, hogy végül miért döntött úgy, hogy beáll Magyar mellé. Nagy Ervin úgy tartja, hogy a korábbi elitet el kell zavarni, és mindenki, aki részt vett a korábbi harminc évben, az menjen el most már nyaralni, vízpartra, unokázni, és legyen most már a beérkező pénzekből valódi, európai építkezés Magyarországon.

Nagy Ervin azt mondta, hogy nagyon borúlátó időnként, és néha meg is lepődik, hogy mennyire teszetoszák a művészek. „Nehezen mondom ki ezt a szót, de a művészektől sokkal nagyobb kurázsit várnék el, mert ezekben a helyzetekben, amikor tiszta valami, akkor azt a hajót lökni kell, nem a Magyar Péter egyedül” fogja – magyarázta.

Arról is beszélt, hogyha valami nem a megbeszélt értékrendek mentén halad, szerinte ő lesz a leghangosabb. „Ezek jó esetben szent ügyek, amiért az ember a karrierjét, az életét áldozza oda. (…) Ő tisztában van vele, milyen igazságérzettel rendelkezem, azért is szeretett volna velem dolgozni. De szerintem ezek önszabályzó rendszerek.”

Arra, hogy el tudja-e képzelni, hogy klasszikus értelemben vett politikus legyen, azt mondta, szerinte ő már ahhoz öreg: harmincéves fiataloknak kell beülni, ami azért fontos, mert most nincs következő generáció, aki sorban állna.

„Hegyekben áll a felajánlás a vidéki vállalkozóktól a kisnyugdíjas húszezréig, a hazatérni akaró 2-300 ezer külföldi honfitársunkig. Én ilyenkor szoktam mindig bekönnyezni, amikor azt mondják, hogy indulunk, hogy hazajövünk. Én nem is tudtam, hogy engem ez ennyire meghat. Hogy innen elmennek emberek és nem azért mentek el, mert jókedvükből, hanem mert nincsenek lehetőségek, nem adnak teret, nincs szabadság, és azt érzik, hogy ugraniuk kell. És amikor azt hallom, hogy ha te leszel, akkor visszajövünk a gyerekeinkkel, az olyan megható, hogy akkor nem lehet nem hazafinak lenni. És rájössz, hogy amikor tanultál gyerekkorodban a március 15-ről – na ez a hazaszeretet, hogy ide akarok visszajönni, nem innen elmenni (…). Az a menő, ha innen vagyok külföldön világhírű” – mondta Nagy, akinek szavaiból úgy tűnt, Magyar mögött nem áll senki, erre utal az is, amikor úgy fogalmazott, van némi „sufnituning jellege” a dolognak.