Ellehetetlenüléstől rettegnek a fővárosi hajósok, szó szerint megkongatták a vészharangot

„Hosszú egyeztetés folyik a rakpartok használatáról a fővárosi önkormányzat és a hajósok között, erre hirtelen februárban született egy olyan, teljesen új szabályozási tervezet, ami ellehetetleníti az összes budapesti hajózási vállalkozást”

– mondta Tóth Mihály, a Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője sajtótájékoztatón. A egyik dunai állóhajón tartott rendezvény drámai felvezetéséről a hajó vészharangjának megkondítása gondoskodott. A szóvivő közölte: a kikötők rendezésének céljával egyetértenek, ám a Duna-parti Építési Szabályzat friss módosításában megfogalmazott módszerekkel nem.

Az építési szabályozás módosítási terve felkavarta az állóvizet: a legnagyobb viták az újlipótvárosi partszakaszról szólnak, ahol az eddigi 24 kikötő helyett csak 9 maradna. Nagyon sok hajónak külvárosi kikötőkbe kellene távoznia innen, mert a helyieket több probléma is zavarja, főleg „az olcsó alkoholtól fűtött bulihajós turisták” vonulása.

A hajósok szerint a tervvel ezek a főbb gondok:

• a belső rakpartszakaszokról külső kikötőkbe kiszorított (mintegy 50) hajónak napi sok száz kilométerrel többet kellene futnia az állandó kikötő és az utasfelvételi kikötő között üresen. Ez több üzemanyag-fogyasztással, azaz nagyobb környezetszennyezéssel és többletköltségekkel jár.
• a belvárosban megmaradó utasfelvételi kikötők mellett (ahol csak a ki-beszállásra lehetne megállni) óriási lenne a forgalom, folyamatos sor alakulna ki, a hajók egymásra várnának, és ez veszélyes torlódásokat, konfliktusokat eredményezne. Azaz megnövekedne a vízen a balesetveszély. A parton az utasok szállítására használt buszokkal ugyanez lenne a helyzet.
• a külső kerületekben kijelölt várakozó kikötőknek még a pontos helyszíne sincs meg, a kiépítésük legalább egy-két évbe tellene, nem tudni, ki finanszírozná – mert ezeken a helyszíneken jelenleg se áram, se ivóvíz, se parkoló nincs.

Tóth Mihály szerint ezeken felül a terv (jövő januártól) csak a hajókat üldözi el, hiányzik mögüle a rakpartok rekreációs átalakítása. Abból kiindulva, hogy tavaly négymillió ember vett részt valamilyen budapesti hajós programon, szállodahajóval évi félmillió turista jött, a hajózás ellehetetlenítése nemzetgazdasági veszélyt is jelent.

A szállodahajók esetében Tóth Mihály szerint a jelenlegi kikötőkben van áramfelvételi lehetőség, de ha áthelyezik őket, akkor kénytelenek lesznek azt fedélzeti dízel aggregátorról megoldani, ami zajos és büdös. Ez a helyzet a Margit híd és Árpád híd közé áthelyezendő szállodahajó-kikötővel is, amit Tóth szerint az újlipótvárosiak a saját bőrükön fognak megtapasztalni. A jelenleg itt álló személyhajók ugyanis nem használnak aggregátort.

A szóvivő közölte: a hajósok szívesen részt vesznek egy olyan új szabályozás elkészítésében, ami nagyobb rendet teremt a rakpartokon. Újabb kikötők kijelölése, megtervezése, és felszerelése azonban még legalább két-három évet venne igénybe. A bulihajók bulituristái ügyét szerinte lehetne szabályozni, és a szabályokat betartatni, de nem a kitiltás a megoldás, mert azzal csak áthelyezik a problémákat más városrészek lakóinak a nyakába.

Horváth Imre hajóskapitány szerint a majdani központi ki-beszállóhelyek és a tervezetben nagy vonalakban kijelölt külső várakozási kikötők között tapasztalatai szerint 10 kilométer távolság is lehet, amit naponta többször, oda-vissza meg kellene tennie több tucat hajónak. Ez akkora forgalmat generálna, hogy egy-egy utasfelvételi kikötőnél 8-9 hajó is várakozna a ki-beszállítást végző hajóra. Mivel nincsenek erre megfelelő szabályok, nincs koordináció, előbb-utóbb ez tolakodáshoz, káoszhoz, balesetekhez vezethet a kapitány szerint.

Kanel Judit, a Magyar Beutaztatók Szövetségének alelnöke attól tart, hogy az új szabályozás miatt Budapest elveszítheti a vízi turizmusban kialakult versenyt Béccsel és Pozsonnyal szemben. Kérdésünkre közölte, hogy Bécsben megoldották, hogy ne a központban kössenek ki a hajók, hanem onnan távolabbról vigyék be a turistákat busszal-tömegközlekedéssel gyorsan és kényelmesen.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a bécsi Duna-szakasz nem a belváros legattraktívabb részén folyik keresztül, ezért kicsit sántít az összehasonlítás Budapesttel, ahol a Dunáról nyílik az egyik legszebb kilátás a város nevezetességeire.

Keressük az ügyben a főpolgármesteri hivatalt, amint válaszokat kapunk, frissítjük a cikket.