Három-négy hajó egy kikötőben, tömeg, zaj: heti 10-15 ezer bulihajós turistától szabadulna meg Újlipótváros

Bár a Parlament előtti pesti partszakaszon mindig nagy a turistaforgalom, húsvét hétfő esti hevenyészett helyszíni szemlénken kiderült: a Margit híd után, a rakpart újlipótvárosi szakaszán még nagyobb élet van. Az épp beálló rendezvényhajókra olyan sorok várnak a pontonok előtt, mint a legmenőbb exkluzív diszkók bejáratánál, a hajóról érkezők pedig nagy csoportokban özönlenek vissza a városba. Általános a jókedv a világ minden tájáról érkező turisták között, de a helyi lakosok által felfestett infernális állapotokra, úgymint részeg ordibálás, bokorba hugyozás, most nem láttunk példát. A tömeg pár száz méter után ritkul, a Szent István park után pedig már csak a rekreálódó helyiek pihengetnek a rakparton.

Komolytalan dolog ezt rekreációs szolgáltatásnak hívni

Az önkormányzat hosszú évek óta következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a Duna Margit híd és Árpád híd közötti szakaszán véget kell vetni a rossz állapotú hajók által okozott környezeti- és zajszennyezésnek, és a vendégeik által okozott deviáns közterületi magatartásformáknak – válaszolta kérdésünkre a XIII. kerületi polgármesteri hivatal sajtóosztálya. A kerületet azért kerestük meg, mert a napokban tárgyalta a fővárosi önkormányzat a Duna-parti Építési Szabályzat módosítását. Ennek legnagyobb vitát kiváltó része az újlipótvárosi Duna-part kikötői terhelésének csökkentése.

Ladányi Zsolt kommunikációs referens szerint a készülő fővárosi szabályozás minden tekintetben előrelépés a jelenlegi állapotokhoz képest, a tervezett változások a kerületi lakosság érdekeit szolgálják. Hozzátette: jelenleg hetente 10-15 ezer, olcsó alkoholtól fűtött buliturista vonul át a tízezrek által lakott Újlipótvároson, köszönhetően az itt állomásozó bulihajóknak. Ezt rekreációs szolgáltatásnak hívni komolytalan dolog. Közölte azt is, hogy a lakossági panaszok számáról nincs statisztikája a kerületnek, de nagy számban és rendszeresen érkeznek.

24 kikötő helyett 9 kikötő maradna

A mostani állapotok szerint ezen a részen 24 kikötő található, kikötőnként akár 3-4 hajóval, a Duna-parti Építési Szabályzat tervezett módosítása után pedig ez a mennyiség 9 kikötőre csökkenne kikötőnként maximum 2 hajóval. Három helyen köthetnének ki továbbra is szállodahajók. Ladányi elmondta, hogy a tervezett módosítással a környező lakosság visszakaphatja a Duna-partot. Ha a tervezett módosítás hatályba lép, a Szent István park előtti részen a Duna-part 450 méterén például nem is lehet kikötő, így oda egyáltalán nem állhatnak majd hajók.

A Duna-parti építési szabályzatok módosításáról Karácsony Gergely főpolgármester tett közzé egy bejegyzést a hétvégén. Ebben így foglalta össze a lényeget: „rendet teszünk a Duna-parton, száműzzük a lakók életét megkeserítő, és a panorámát elcsúfító hajókat a belvárosból”. A módosítás még nem lépett életbe, a fővárosi közgyűlés legutóbb csak a szabályzatot felülvizsgáló tervezés véleményezési szakaszának lezárásáról határozott legutóbbi ülésén.

A hajózási cégek nem örülnek

Vélemények pedig jöttek rendesen, főleg a hajózási cégek részéről. A BKV például az érintett fővárosi Duna szakaszon 10 személyhajót üzemeltet, amik szerintük nem zavarják a dunai látképet, és korszerű dízelmotorokkal vannak felszerelve. Mint írják, nem tudják elfogadni, hogy a cég 11 kikötői helye 5-re csökkenjen, ráadásul úgy, hogy azok kiváltására nincs valós lehetőség. A módosítással a BKV állítása szerint vélhetően a teljes hajózási ágazat ellehetetlenülne, a hajós szolgáltatások pedig a borítékolható áremelések miatt sokak számára elérhetetlenné válnának.

A Magyar Hajózási Országos Szövetség szerint az előzetes megbeszéléseken nem volt szó ilyen nagy mértékű kikötői átrendezésről. Mint ahogyan arról sem, hogy a budapesti személyhajók több mint 90 százalékának el kell hagynia a jelenlegi kikötőjét az Árpád híd és a Szabadság híd között, és egy eddig meg nem nevezett budapesti külvárosi kikötőben kell majd lenniük. A tervezet szerintük nem foglalkozik a személyhajózás turisztikai jelentőségével. A Vogue étteremhajó álláspontja szerint hatalmas hiba lenne megszüntetni működtetési lehetőségüket, mert ezzel egy élet munkáját és sok család megélhetését tennék tönkre.

Levegőszennyezés, hangos aggregátorok

Bár a vita elsősorban a pesti part kikötőhelyeinek átrendezéséről, rendezvényhajókról, szállodahajókról szól, a Duna-parti Építési Szabályzat tervezett módosítása szélesebb körű. Nemcsak a XIII. kerület, vagy Karácsony Gergely problémája ez. Korábban Tarlós István is azt mondta egy interjúban, hogy régóta rögeszméje a belvárosi partokat elfoglaló szállodahajók kijjebb tessékelése, sőt, ezzel később a Budapest fejlesztéséért felelős fideszes államtitkár, Fürjes Balázs, és a Fidesz-kormány is egyetértett.

Az átrendezésnek számos oka van. A hajóktól a belvárosban nem lehet élvezni a lépcsős rakpartot, sok helyen bezavarnak a világörökségi panorámába, szennyezik a környezetet. Egyes becslések szerint rengeteg üzemanyagot fogyasztó motorjaik naponta összesen annyi káros anyagot bocsájtanak ki, mint a fővárosi autóforgalom összessége. Nem mindig sikerül megoldani a hulladék és a szennyvíz elszállítását sem, az áramellátást pedig gyakran belső aggregátorral oldják meg, ami hangos, büdös, és egész éjszaka zavarja a parti lakókat.

Ezért a koncepció átrendezné a kikötőket: a belvárosban csökkenne a számuk, a belvárostól távolabb eső partszakaszokra helyezett kikötőknél pedig parti vezetékes áramszolgáltatással, és nem parti, hanem „vízoldali” hulladékbegyűjtéssel csökkentenék a környezet terhelését.

Évente 420-450 ezer utas érkezik a Dunán

A szabályozásnak már többször nekirugaszkodtak. 2013-ban például a tervek szerint a BKK betört volna a zsíros szállodahajó-piacra egy saját, fővárosi tulajdonban levő szállodahajó-fogadó cég megalapításával. Két saját szállodahajó terminált is építettek volna: délen a Bálna mellett, északon pedig a Szent István park rakpartszakaszon. A nagy tervekből nem lett semmi, az ötlet elúszott a Dunán. Igaz, a Bálna hajóállomássá alakítása 2019-ben is felvetődött.

De hogy is néz ki a budapesti hajózási piac nagy vonalakban? A 32 kilométer hosszúságú fővárosi Duna‐szakaszon a fővárosi hajóforgalom 160‐180 part menti kikötőn keresztül bonyolódik. Jelenleg a főváros területén található úszóművek üzemeltetésében több mint 30 társaság vesz részt. A turistaszezonhoz kapcsolódó sétahajózás, városnéző hajózás, illetve az egész évben, eseményhez kapcsolódóan üzemelő program- vagy rendezvényhajózás jelentős forgalmat bonyolít a Duna fővárosi szakaszán. A fővárosban a 10 legnagyobb hajózási társaság, összesen több mint 40 hajóval vesz részt ebben.

A személyhajózás egyik legjelentősebb szereplője, a MAHART Passnave Kft. országszerte 53 nemzetközi és közforgalmú kikötőt üzemeltet, melyből mintegy 30 található a budapesti Duna‐szakaszon. A programhajók jellemzően a Szent István park és a Jászai Mari tér, valamint a Lánchíd és az Erzsébet‐híd közötti partszakasz pesti alsó rakparti kikötőiből indulnak.

Nemzetközi vizekre evezve: a Dunán a legtöbb kikötést Bécsben regisztrálják, 3600‐3900-at évente, de népszerű város Budapest is 3200‐3500 kikötéssel és 420‐450 ezer utassal. A nagy szállodahajók lényegében a MAHART‐Passnave Kft. kikötőit használják. A hajók jellemzően a Belgrád rakparton, az Erzsébet híd és a Szabadság híd között kötnek ki, ahol a szállodahajók egymás mellé állításával akár 10‐12 hajó is horgonyozhat. Itt a jelentős igények miatt esetenként három‐négy hajót is kikötnek egymás mellé.