A hétszeres magyar ralibajnok a Telexnek: Így menthet életet a versenyző, ha autója a nézők közé csapódik

Már a vasárnapi tragikus baleset előtt is nézők álltak az Esztergom-Nyerges Rally Bajót és Lábatlan közt vezető gyorsasági szakaszán, közvetlenül az út szélén, ahol négy ember halt meg, miután közéjük csapódott egy Rally2-es Škoda Fabia R5 versenyautó, derül ki az Ifj. Érdi Tibor csapata által a Facebookon megosztott fedélzeti kamerás felvételből. A videón 2 perc 29 másodperctől az is látható, hogy a Ford Sierra RS Cosworth 4x4 több mint 180 km/óra sebességgel, egy balkanyar után érkezik meg abba az egyenesbe, ahol később kisodródott a Škoda, de a Ford vezetőjének gyors kormánymozdulatokkal sikerül egyenesben tartania az autót, miután azt megdobják az úthibák, később pedig a lassítót is teljesíti.

A baleset után nyolc sérültet szállítottak kórházba, akik közül egy kislány kedden este meghalt, ő a vasárnapi tragikus verseny ötödik halálos áldozat. Egy további sérült állapota továbbra is súlyos. Halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt nyomoz a rendőrség, a versenyt felügyelő Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) pedig belső vizsgálatot indított, de ennek részleteiről csak a vizsgálat végén nyilatkozik a szövetség. Szujó Zoltán elnök a hét elején több interjúban úgy fogalmazott: alapvető változásokra van szükség a versenyek szervezésében és lebonyolításában.

A Telex kérdésére válaszolva Kis György, az MNASZ főtitkára hangsúlyozta, hogy a mezőny előtt három úgynevezett záró autó is végigment a gyorsasági szakaszon, és ezekből többször felszólították a rossz helyen álló nézőket, hogy húzódjanak biztonságba.

Ifj. Tóth János hétszeres magyar bajnok raliversenyző csupán névrokona a balesetben részes Škodát vezető pilótának, de a magyar ralisport legeredményesebb versenyzője, aki jelenleg a Peugeot mentorprogramjának vezetőjeként a jövő versenyzőinek képzésével foglalkozik. A rajongói által Janikaként ismert versenyző továbbra is jár ralifutamokra, és tagja az MNASZ etikai bizottságának. Bár a szövetség csütörtöki közleménye szerint részt vesz a baleset miatt létrehozott vizsgálóbizottság munkájában is, ezért ő sem nyilatkozhatnak a vizsgálat végéig, az egykori versenyző még az erről szóló bejelentés előtt válaszolt a Telex kérdéseire.

Tóth nem tartja különösen veszélyesnek a lábatlani gyorsasági szakaszt, mert bár az aszfalt itt-ott valóban rossz minőségű, de szerinte ez egy profi pilótának nem okozhat gondot. Tavaly nem történtek precedensértékű hibák a versenyek szervezésnél és lebonyolításánál, ám a korábbi években erre is volt példa. Két éve éppen biztonsági gondok miatt vonták vissza a magyarországi Európa-bajnoki futam szervezési jogát, amelyet 2023-ban ismét megrendeztek. Ifj. Tóth János több évtizedes nemzetközi problémának tartja, hogy nagyon sokszor jelennek meg nézők a közutakon kijelölt versenypálya-szakaszokon, ami állandó nehézséget okoz a szervezőknek.

A versenyző kérésünkre felidézte saját, a 2003-as székesfehérvári versenyen sötétedés után történt balesetét. Tóth a Peugeot 206 WRC versenyautójával egy jobbos kanyar után egy kereszteződés előtt elrontott egy féktávot. Ezután a Peugeot a nézőktől elzárt területre sodródott egy T-elágazásban, miután ifj. Tóth János intenzív lassítás után keresztbe kormányozta az autót, hogy ezzel is tovább csökkentse a sebességét. Bizonyos elkerülő manőverekkel jelentősen lehet csökkenteni a tragédia kockázatát, de ezekre a hétszeres bajnok szerint mindössze tizedmásodpercei vannak a versenyzőknek.

A huszonegy éve történt fehérvári baleset helyszínén egy murvás parkoló van, itt állt meg a Peugeot versenyautó a sodródás után, Tóth pedig részben a szerencsének tulajdonítja, hogy nem ütött el senkit. A lezárt területen álló nézők időben el tudtak ugrani, így csupán a menekülés közben szerzett csukló- és bokaficamuk miatt szorultak orvosi ellátásra. Bár a tragédiát sikerült elkerülni, ifj. Tóth így is csak hosszú idő alatt nyerte vissza az önbizalmát, ezért a következő két versenyen nem is ért el jó eredményeket.

Bár a versenyző szerint a 11. Esztergom-Nyerges Rallyn történt baleset körülményei egyelőre tisztázatlanok, más, hasonló helyzetekkel kapcsolatban azt mondta, hogy az olykor 150-200 km/óra sebességgel száguldó versenyautó vezetője és a mellette ülő navigátor csak a nagyon súlyos veszélyhelyzeteket észleli időben. Ezek közé tartoznak azok az esetek, amikor a nézők a versenyautó nyomvonalán állnak. Ez azért gond, mert az emberi reakcióidő ideális esetben egy másodperc, és ennyi idő alatt 50 métert is megtehet egy 200 km/órával közeledő jármű.

Erre érdemes gondolnia mindenkinek a versenyző szerint, és mindig készülni a menekülésre, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy biztonságos távolságból nézi a futamot és nem lép a rendezők által lezárt területekre. A további tanácsok közt szerepel, hogy a pálya szélén nem szabad leülni vagy lefeküdni, illetve hátat fordítani az eseményeknek, mert ezek mind a menekülés esélyét csökkentik.

Nemcsak ifj. Tóth János 2003-as balesetének eseményei, de az általános tapasztalat is azt a problémát veti fel, hogy a raliversenyek közönsége sokszor éppen a kanyarok külső ívére, illetve T-elágazásokba áll fotózni és nézelődni, ahová az versenyautók eshetnek egy elrontott manőver miatt. Az viszont Tóth szerint ritkábban fordul elő, hogy a versenyautó az egyenesben kezd sodródni, majd így hagyja el a pályát.

Ifj. Tóth János hozzátette, hogy navigátorával, illetve a korabeli pilóták többségével együtt mindig abban a szellemben állt rajthoz, hogy bár a győzelem a legfontosabb céljuk, mindent meg akartak tenni azért, hogy ne történjen baleset. Navigátora állandóan figyelte, hogy nem állnak-e veszélyes helyeken a közönség tagjai, és ha ilyet tapasztaltak, a problémát azonnal jelentették a pályabírónak a gyorsasági szakasz végén.

Bár Tóth szerint a versenyző és a navigátor is tehet a mostanihoz hasonló tragédiák megelőzéséért, valójában csak a súlyos problémákat érzékelik időben, mert nagy a sebesség és megoszlik a figyelmük. Az elmúlt évben nem szakadt meg magyar bajnoki futam, ugyanakkor balesetek voltak, de ilyen a mostanihoz hasonlóan nagyon kirívó tragédia nem történt.

Sok múlik azon, hogy a nézők mennyire akarják betartani a rendezők biztonsági figyelmeztetéseit. A mostani vizsgálatnak arra a kérdésre is választ kell adnia, hogy milyen rádióüzenetek hangzottak el a baleset előtt, illetve a versenyzők és pályabírók közül kik látták, hogy a többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elküldeni a nézőket a csirkegyári lehajtótól. Fontos kérdés továbbá, hogy miért nem állították le a futamot a szervezők, ha volt erről információjuk.

Bár a témával kapcsolatos korábbi cikkünkben Boncsér Sándor igazságügyi gépjárműszakértő kifejtette, hogy a balesetről készült felvételek alapján a Škoda Fabia versenyautó mozgásából arra lehet következtetni, hogy a vezetője intenzíven lassított az utolsó métereken, de a sodródás arra utal, hogy akkor sem vette le a fékről a lábát, amikor a versenyautó jobb oldali kerekei lefutottak az úttestről, ezért jelentősen csökkent a tapadásuk a bal oldaliakhoz képest. Ilyen esetben az autó hirtelen balra húz, amit a fékezés intenzitásának csökkentésével lehet ellensúlyozni.

Mivel a versenyautókban nincs ABS, a intenzív fékezés hatására a kerekek egy idő után blokkolnak, az autó pedig irányíthatatlanná válik, és mindez így is marad, amíg nem veszi le a lábát a fékről a vezető. Kiélezett helyzetben egy profi pilótának képesnek kell lennie azonnal reagálni, visszaváltással csökkenteni a sebességet és visszanyerni az irányítást, de a hétköznapi autósok számára is fontos, hogy hasonló esetben az a legrosszabb, amit tehetnek, ha állnak a féken, esetleg hirtelen kormánymozdulatot tesznek. A téves döntések hatására az átlagos személyautó az útpadkára hajtás után ugyanígy átcsapódhat az úttest szemközti oldalára, majd le is eshet onnan, ahogy a Škoda Fabia raliautóval történt múlt vasárnap, a 11. Esztergom-Nyerges Rallyn, Lábatlannál.