Sulyok Tamás apja pártirodát és „zsidóbútorokat” is igényelt az elhurcolt zsidók vagyonából, állítja egy történész

Sulyok Tamás államfő édesapja, dr. Sulyok László néhány nappal azután, hogy 1944-ben Székesfehérvár zsidó származású lakosait összegyűjtötték és elhurcolták, kérelmet írt a város polgármesterének, amelyben azt írta, hogy a Magyar Nemzeti Szocialista Párt nevében, annak megyei vezetőjeként az elhurcolt zsidók vagyonából egy pártirodára és „zsidóbútorokra” is igényt tartana, írja egy székesfehérvári történész, Gergely Anna kutatásaira hivatkozva a Hócipő.

„Polgármester Ur! Alulírottak, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Székesfehérvári Szervezete nevében kérjük, méltóztassák párthelység céljára megfelelő lakást kiutalni. Kérjük a Váradi Imre és Bloch Sándor zsidók tulajdonában lévő Nádor utca 16. számú házban a Hungária Kávéház fölötti I. emeleti helyiségeket (volt Váradi lakás) pártunk részére átengedni. Székesfehérvár, 1944. évi junius hó 9-n”

– írta Sulyok László az 1944. június 9-én a székesfehérvári polgármesternek a lapban bemutatott dokumentumok szerint.

Egy másik levelében pedig az állt:

„méltóztassék az egyidejüleg kért párthelyiség berendezése céljára az elkobzott zsidóbútorokból megfelelő számú szekrényt, íróasztalt, székeket, írógépet, telefont, irodaberendezési tárgyakat szervezetünk részére juttatni.”

A kérvény nem sokkal azelőtt született, hogy a helyi újságban Sulyok aláírásával megjelent a Zászlóbontás című cikk, amelyről aztán 1949-ben, a kommunizmus idején a bíróságon több tanú is azt állította, nem Sulyok írta, csak ezzel akarták rávenni, hogy lépjen be a pártba.

Ebben a cikk szerzője többek között arról írt, hogy „most a belső megtisztulással egyidejűleg a magyar népi szervezettség útjára kell lépnünk, hogy a nemzet sebeit begyógyíthassuk”. A cikkíró itt az épp befejeződő deportálásokat érthette megtisztulás alatt.

Sulyok Tamás köztársasági elnök tavaly nyáron egy interjújában azt mondta édesapjáról, hogy 1945 után egy kommunista párttitkár személyes bosszúja miatt ítélték halálra, és évekig bujkálnia kellett. Karsai László történész a Hvg.hu-n megjelent írásában ezzel szemben nemrég kiderítette, hogy Sulyok Lászlóra az említett Zászlóbontás című cikk miatt figyeltek fel a hatóságok, és valójában azért körözték, mert tisztázni akarták, milyen szerepet játszott a nyilas mozgalomban. A cikkben Sulyok azt is írta: „Jöhet hozzánk mindenki, akit zsidó vértől való mentessége, erkölcsi feddhetetlensége és magyar nemzetiszocialista meggyőződése erre feljogosít.”

Sulyok Tamás nemtelen támadásnak nevezte Karsai írását, apját pedig „egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita embernek” nevezte. „Méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – komoly fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltást megelőzően mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt” – fogalmazott, és hozzátette: „létezett és a mai napig létezik egy családi legendárium, amely úgy őrizte meg az édesapámmal kapcsolatos történeteket, ahogyan ezt korábban nyilatkoztam.”

Ungváry Krisztián történész a Telexnek írt cikkében részletesen elemezte, miért mondott valótlanságokat az apja múltjáról a köztársasági elnök.