Balog Zoltán lelkipásztori kötelességének tekintette, hogy kegyelmet kért K. Endrének

Balog Zoltán református püspök lelkipásztori kötelességének tekintette, hogy kegyelmet kért Novák Katalin köztársasági elnöktől egy általa ártatlannak vélt embernek, K. Endrének, és nem számolt azzal, hogy ennek milyen közéleti következményei lehetnek – írta a Parókia, a Dunamelléki Református Egyházkerület lapja.

Az oldal beszámolt arról, hogy múlt szombaton, március 9-én gyülekezeti lelkész-főgondnoki konferenciát tartottak a budapesti Ráday Ház dísztermében, ahol többek között Balog Zoltán is felszólalt. Mint mondta, megrendülés és bűnbánat van benne a tekintetben, hogy az elmúlt három évben mit is tett és mit nem tett. Azt is mondta, a református egyházat az elmúlt hetekben ért közéleti botrány miatt önvizsgálatot és bűnbánatot kell tartania.

„Hol marad meg ebben az evangéliumi tisztaság és mérce, és hol lépi ezt túl? Amikor ez mérlegre kerül, számos olyan helyzet jut eszembe, amikor a cél, amiért a közéleti befolyásomat érvényesíteni akartam, helyes volt – ahogy megtettem, az a lelkület nem volt helyes. Amikor úgy gondolom, hogy az én saját súlyom, értékem, teljesítményem a döntő, akkor abból gőg lesz, nem hálaadás az Istentől kapott áldásokért” – mondta Balog, hozzátéve, hogy a közéleti-politikai megközelítés nem ugyanaz, mint a lelki megközelítés.

„Úgy kell szolgálnunk a közéletben is, hogy száz százalékig Istené vagyunk – nem párté, nem politikai irányzaté, nem az ellenzéké és nem a kormányé, hanem Jézus Krisztusé” – mondta. A dunamelléki püspök arról is beszélt, hogy a zsinati elnöki tisztségéről, mely kifelé, az állam, a társadalom felé irányul, azért mondott le, hogy elejét vegye az egységbontó törekvéseknek.

Kijelentette: nem tartaná helyesnek, ha újra zsinati elnök akarna lenni.

Balog beszámolója után fórumbeszélgetést tartottak, ahol szó esett többek között a kegyelem szó jelentésének közéleti és teológiai megkülönböztetéséről. Egy lelkipásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy kegyelmet csak bűnös ember kaphat, az ártatlannak igazság jár. Egy másik lelkipásztor szerint a kegyelmi ügy nem teológiai kérdés, hanem politikai tévedés volt, ezért nem lehet egyházfegyelmi kérdésként kezelni.

Balog Zoltán később válaszában világossá tette, hogy K. Endre ártatlansága az ő szubjektív megítélése volt, az elnöki kegyelem azonban nem ezen az alapon született.

K. Endre kegyelmi botrányának kirobbanása után Balog is szorult helyzetbe került, a Direkt36-nak és a Telexnek ugyanis több, egymástól független kormányzati, illetve az államfői hivatalhoz közel álló forrás azt állította, hogy a kegyelmi ügyben fontos szerepet játszott Novák tanácsadójaként és régi mentoraként. Balog ezek után hosszas huzavona után visszalépett zsinati elnökként, a Dunamelléki Egyházkerület püspökeként azonban maradt az egyház egyik fontos pozíciójában. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az egyházon belül is sokan vannak viszont, akik nem tartják elégségesnek a zsinati elnöki posztról való lemondását, ezért is magyarázkodhat Balog továbbra is az egyházmegyei közgyűléseken, hogy megtartsa, illetve megerősítse püspöki pozícióját.