Óva inti az UNESCO Magyarországot az eredeti Fertő-projekt megépítésétől

Nem bír el több építkezést a Fertő-táj – állapította meg a világörökségi helyszínek állapotát figyelő UNESCO-küldöttség. A nemzetközi misszióban az UNESCO mellett a kulturális örökségi helyszínek megőrzésére és védelmére létrejött ICOMOS és a vadvizek védelmét célzó rámszari egyezmény szervezetének szakértői vettek részt, októberi helyszíni bejárásuk és tanácskozásuk után egy most megjelent jelentésben összegezték tapasztalataikat és ajánlásaikat.

A Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj 2001 óta világörökség, Magyarország és Ausztria közös világörökségi helyszíne. A cím nemcsak rang, kötelezettség is, és komoly szabályokkal jár. Ősszel tulajdonképpen azt ellenőrizték a szakemberek, sérültek-e a kultúrtájjal kapcsolatos előírások és elvárások. Bár a nemzetközi szervezetek nem köteleznek, csak ajánlanak, ha ajánlásaik süket fülekre találnak, világörökségi vörös, azaz veszélyeztetett listára tehetik a Fertő-tájat. Ez előbb szoros ellenőrzéssel jár, végső esetben pedig a címet is visszavonhatják.

Az UNESCO-küldöttség szakértői missziója októberben járta be a Fertő-tó osztrák és magyar oldalán is azokat a fejlesztési helyszíneket, amik veszélyeztethetik a tájat és annak világörökségi címét. Tapasztalataik szerint a tóra nagy nyomás nehezedik, mind a fejlesztés, mind a turizmus, mind a hidrológiai változások és a klímaváltozás hatásai miatt is.

A magyar minisztérium együttműködőnek látszott

Az UNESCO korábban kifejezte aggodalmát Magyarország felé az eredeti Fertő-beruházás nagyságrendje miatt, és üdvözölte a projekt felfüggesztéséről szóló döntést. Októberi látogatásuk mögött – erről a Telex is beszámolt – sejteni lehetett, hogy egyrészt a saját szemükkel akarják látni a tó körüli építkezéseket, másrészt a tárgyalások során a különböző szempontokat közelíteni is igyekeznek. Harmadrészt – és ez a legfontosabb – nem büntetni akarnak, hanem szakmai ajánlásaikkal – most csaknem szó szerint – a helyes mederbe terelni a Fertő körüli beruházásokat. Az őszi egyeztetést a magyar oldalon az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára, Vukoszávlyev Zorán vezette. Nem sokkal később felmentették.

A nemzetközi küldöttség felkérte Magyarországot és Ausztriát is, hogy fontolják meg minden turizmussal kapcsolatos fejlesztési projekt felfüggesztését a Fertő körül, amíg nem készül egy átfogó, közös felmérés a beruházások várható környezeti hatásairól.

Nagy a nyomás

A nemzetközi szervezetek mindkét érintett országtól fokozott koordinációt, a nagyobb projektek örökségvédelmi hatásvizsgálatát és együttműködést kértek.

A vizsgálat ugyanis megállapította, a Fertő nem bír el több nagy fejlesztést. A turizmus létesítményeivel kapcsolatban a küldöttség arra a következtetésre jutott, hogy a területen meglévő tóparti turizmus infrastruktúrájának mérete és kiterjedése elérte a maximális kapacitást, és

a jövőben további bővítése nem lenne megengedett.

(Az érthetőség miatt itt is meg kell jegyezni: a nemzetközi szervezetek ajánlanak, nem köteleznek. Viszont megvonhatják a világörökségi rangot.)

A jelentés pozitív példaként említeni az osztrák breitenbrunni Tóparti Üdülő újjáépítését a méret, az esztétika és a megvalósítás szempontjából is, a Fertő magyar oldali fejlesztése viszont az UNESCO megfogalmazásában aggodalomra ad okot méretben, mértékben és anyagban is. A fertőrákosi beruházást kisebb formában, korlátozott léptékben kell megvalósítani – írja egyértelműen a jelentés. A fejlesztés folytatásának lényeges feltétele a világörökségi közösséggel, a tanácsadó testületekkel és a rámszari egyezmény értelmében folytatott tiszta és folyamatos kommunikáció kialakítása.

Kritikát és változtatási felkérést egyébként Ausztria is kapott, mégpedig azt, hogy új szélerőműparkokat már nem tanácsos engedélyezi a tó közelében és a golsi kórházat is a tótól távolabb ajánlatos megépíteni.

Az összegzés több fontos üzenetet tartalmaz, ezek egyike mintha kifejezetten a magyar félnek szólna: az államoknak rendszeres konzultációt kell folytatniuk a kezelt területen az érintett felekkel, ideértve a helyi lakosságot és a civileket is, biztosítaniuk kell, hogy hozzáférjenek a releváns információkhoz, és részt vehessenek a döntéshozatali folyamatokban.