A világörökségi rang elvesztése kisebb veszteség nekik, mint lemondani erről az irreális beruházásról

Hónapok óta tudni lehetett, hogy ősszel szakértői tanácsadó misszió jön Magyarországra, hogy megvizsgálja, betartja-e, és ha igen, milyen mértékben Magyarország és Ausztria a Fertő tavi világörökségi területre vonatkozó szabályokat.

Az UNESCO–ICOMOS–RAMSAR-küldöttség hétfőn érkezett meg a kihelyezett kormányüléseknek is többször is helyszínéül szolgáló sopronbánfalvi elvonulási központba, majd az ebédet követően a fertőrákosi öbölbe indult – az eredeti tervekhez képest egy órával később. A Fertő Tó Barátai Egyesület délután háromkor már felkészülten várta a misszió buszát: transzparensekkel dekorálták ki az egykori strandot lezáró kaput és kerítést.

Az egyesület – bár évek óta leveleznek szakértői az UNESCO-val is – az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárságától kapta meg a hivatalos felkérést arra, hogy a hétfői bejárást követően kedden az ausztriai tanácskozáson öt percben elmondhassák védőbeszédüket angolul. Pontosan 19 óra 27 percük volt rá, hogy válaszoljanak a meghívásra.

Rekonstrukció helyett rombolás

„Természetesen az idő rövidsége ellenére is elfogadtuk a meghívást, hiszen kötelességünknek érezzük, hogy minden lehetőséget megragadjunk a Fertő védelmében.

Abban az öt percben hangsúlyozni fogjuk, hogy a Fertő tavi vízitelepen nem rekonstrukciót, hanem túlzott fejlesztést terveztek, ami nem felelt meg a világörökségi terület kezelési tervének. Az engedélyek és azoknak kiadási módja jogszabályokat is sértett, ráadásul a beruházó nélkülözte az egyezményben rögzített társadalmi konzultációt”

– foglalta össze mondanivalójukat Major Gyula, miközben a buszra vártunk a kapu előtt. A biztonsági őr nekünk nem nyitotta ki a kaput, „odaátról”, tisztes távolból többen is figyelték a civileket. Akik a kerítésnek háttal állva, tábláikat az út felé fordítva abban bíztak, a látvány egyértelmű a misszió tagjai számára is: a területen nem rekonstrukció történt, hanem rombolás.

A 2021-ben alapított Fertő Tó Barátai csoport már-már mozgalommá nőtte ki magát. Következetesen ragaszkodnak az induláskor megfogalmazott célokhoz és minden lehetőséget megragadnak ahhoz, hogy ezt nyilvánvalóvá tegyék: emberközpontú, természetbarát, arányos mértékű fejlesztést szeretnének látni a Fertő tó magyarországi oldalán. Nem áll mögöttük többezres tömeg, de akik mozdulnak a szavukra, azok elkötelezettek. Például Molnár Judit, aki fiával tartotta a transzparenst.

„Itt nőttem fel, nekem ez a táj szép és kedves volt. A következő nemzedéknek milyen lesz? Meg kell próbálnunk rádöbbenteni az embereket arra, hogy a tiszta víz és levegő létezésünk alapja. Ha ezeket tönkreteszik, beszennyezik, vége a történetnek” – vallja. Mellette két idős hölgy kempingszékben bólogatott; Sift Tivadarné és Molnár Jenőné a boldog Fertő parti nyarakra emlékeznek.

A probléma lényege annak mértéke

Az UNESCO misszió elsősorban azt vizsgálja, a világörökségi rangnak megfelel-e még a terület, vagy sem. Nagyon leegyszerűsítve képzeljünk el mondjuk egy norvég házaspárt, akik szeretnék végigjárni az európai UNESCO Világörökség címmel kitüntetett helyeket, elutaznak a Fertő-tájra, ahol végiglátogathatnak ugyan bájos falvakat és megismerhetnek kedves embereket, de a tó partján csak kerítést, betont és építési terület találnak. Már négy éve.

A magyar kormány kiemelt beruházásként párját ritkító turisztikai attrakciót álmodott ide úgy ötvenhektárnyi területen. Új csatorna, ökocentrum, ökopark, négycsillagos szállodakomplexum, motelek, bungalók, kemping, sportközpont, hatalmas hajó- és vitorláskikötő, 1200 gépkocsi elhelyezésére szolgáló parkoló szerepelt a tervekben. Közel harmincezer négyzetmétert építenének be, 139 ezer négyzetméternyi felületet pedig leburkolnának. A hatalmas és rendkívül drága fejlesztés – az árak évről évre emelkednek, így most csak becsülni lehet, hogy 45-50 milliárdos beruházásról beszélünk – elkezdődött, de a cölöpházak lebontásánál, a kotrásnál, a nádas irtásánál és betonozásánál tovább nem jutott. A projektcéget is megszüntették, Lázár János minisztériuma kapta az egyelőre parkolópályára tett feladatot.

A misszió busza négy órakor érkezett, számukra természetesen kinyílt a kapu. A civilek kintről nézték, ahogy ötven méterrel beljebb férfiak és nők sétára indulnak.

„Úgy látszik, már nem is építési terület, nem kaptak ugyanis védősisakot” – jegyzi meg egy tapasztalt demonstráló. Korábban a műanyag sisak kötelező volt a kapun belül.

Hogy a busz elsötétített ablakai mögött ülők – akiket többek között a minisztérium, a tervező iroda, a Fertő-Hanság Nemzeti Park kalauzolt – vették-e a civilek molinókra írt üzenetét, az most nem derült ki.

Mit akar az UNESCO?

Egy korábban nyilvánosságra került határozattervezet szerint az UNESCO kifejezi aggodalmát az eredeti Fertő-beruházás nagyságrendje miatt, és üdvözli a projekt felfüggesztéséről szóló döntést.

Fel is kérték Magyarországot és Ausztriát is, hogy fontolják meg a felfüggesztését minden turizmussal kapcsolatos fejlesztési projektnek a Fertő körül, amíg nem készül el egy átfogó, közös felmérés a beruházások várható hatásairól. Merthogy

a Világörökség Központnak nemcsak a magyar oldalon elindult beruházással és a tó tervezett vízpótlásának módjával van problémája.

Burgenland tartomány bevásárlóközpont-fejlesztései és a Weiden am See-i szélerőművek miatt is kritikát fogalmaztak meg. A tó breitenbrunni részén folyamatban lévő fejlesztést is figyelemmel kísérik.

A nemzetközi szervezet mindkét államnak befogadóbb és fenntarthatóbb megközelítéseket javasol a beruházások kapcsán. Kevesebb épületet képzelnek el, a helyi építési hagyományokat tiszteletben tartó, megújuló anyagok alkalmazásával. Vagyis a beruházás nagyságának és területének csökkentését ajánlják – és éppen ezt szeretnék elérni a környezetvédő civilek is.

Kedden öt-öt percben a Fertő Tó Barátai és a Greenpeace Magyarország is ismertetheti álláspontját az Ausztriában folytatódó tanácskozáson. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitáskampány-felelőse hétfőn délelőtt még a bíróságon ült, ahol a fertői fecskéket mentő, és a természetet védő Greenpeace-aktivistákat – köztük Udvaros Dorottyát is – első fokon elítélte a bíróság. Rodics délután részt vett a fertőrákosi öbölben tartott demonstráción, kedden pedig ő is kihasználja a missziótól kapott öt percet – a Fertő védelmében.

A civilek a tó partján egységesek, de egyben elkeseredettek is. Hogy miért, azt Major Gyula világította meg:

„Nagyon is el tudom képzelni, hogy az UNESCO – bár több csatornán is megkapták a veszélyekre figyelmeztető szakértői adatokat –, a végén tényleg vörös listára teszi a Fertő-tájat, de erre válaszul a kormány részéről csak egy vállrándítás lesz a válasz.

Egy elveszített világörökségi rang számukra talán kisebb veszteség, mint lemondani erről az irreális beruházásról.”

A keddi védőbeszéd

A Fertő Tó Barátai Egyesülettől előre megkaptuk a keddi felszólalásuk anyagát. Eszerint a fejlesztés építészeti értelemben nem felel meg a 2003-ban készült, a tervek készítésekor érvényes kezelési tervnek, a rekonstrukció szó pedig nem megfelelő kifejezés arra, hogy a telep korábbi mintegy 15 hektáros nagyságát 77 hektárra növelné a beruházás. Az egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy a hivatalos szervek, „köztük a fejlesztéssel megbízott, 100 százalékban állami tulajdonú, és mára már megszűnt cég, korlátozták a fejlesztésekhez kapcsolódó információk elérhetőségét”. A tervezés folyamán egyáltalán nem történt egyeztetés az ICOMOS nemzeti bizottságával – írják.

A civilek azt is el fogják mondani, hogy a hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély nem felelt meg egy nagyon fontos magyar jogszabálynak, amely szerint az élővizeink, így a Fertő tó medrében is csak bizonyos vízi létesítmények helyezhetők el – ennek a feltételnek sem a zártsorú apartmanházak, sem az ökocentrum, sem a szálloda nem felel meg.

A beruházás környezetvédelmi engedélye egyébként a bíróságon sem állt meg: a szeptember 29-én a győri törvényszék megsemmisítette, az ítélet a hatóságot új eljárásra kötelezte. Az indoklás szerint az illetékes kormányhivatal látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem.