Amnesty-kutatás: Öncenzúrára késztet a gyermekvédelminek nevezett törvény

A gyermekvédelminek nevezett – valójában inkább melegellenes – törvény homályos megfogalmazása öncenzúrára készteti az egyes érintetteket. A törvény a súlyos szankciókkal párosulva elrettentő hatást vált ki a vállalatok, hirdetők és médiaszolgáltatók körében, akik a szankciók elkerülése érdekében inkább a széles körű öncenzúrát választják – ez az egyik legfőbb megállítása az Amnesty International Magyarország legújabb kutatásának, ami a törvény hatásait vizsgálta.

A szóban forgó törvényt még 2021-ben fogadta el a fideszes többségű parlament. Akkor jó darabig egy széles társadalmi támogatottságú – az ellenzék által is támogatott – pedofilellenes törvényt készült elfogadni az Országgyűlés. Kritika amiatt érte a tervezetet mind civil, mind ellenzéki oldalról, hogy nagyrészt kimaradtak belőle a gyermekvédelmi elemek, az áldozattá vált gyerekek segítése. Az alapvetően a pedofil bűnelkövetőkről szóló jogszabályba utólag került bele a szexuális kisebbségekre vonatkozó kiegészítés, így a törvény a gyerekek fejlődésére veszélyesnek állítja be azt, ha 18 éves koruk előtt információk jutnak el hozzájuk a különböző szexuális orientációkról.

Pedig tudományos kutatási eredmények egyértelműen igazolják, hogy a szexuális edukációnak, a minőségi könyveknek, irodalomnak fontos szerepe van abban, hogy azok a gyerekek is elfogadják magukat, akik talán éppen ekkortájt ébrednek rá, hogy a saját nemükhöz vonzódnak. A tudósok többségének álláspontja szerint ezek a dolgok nem tesznek meleggé olyanokat, akikben nincs erre késztetés, azoknak viszont támaszt nyújthatnak, akikben van ilyen orientáció.

Mihály Eszter, az Amnesty International Magyarország kutatója szerint az egyik legfőbb probléma a törvénnyel, hogy a szövege nem érthető és nem fogalmaz világosan. „Továbbra sem tudjuk, hogy pontosan mi számít a homoszexualitás népszerűsítésének a törvény szövegében. Beletartozik az is, ha mondjuk a könyv szerzője vállaltan homoszexuális vagy más szexuális kisebbség tagja? Nem tudjuk ezt sem. És mivel ekkora a bizonytalanság, a könyvkereskedők folyamatosan a kiadóktól kérnek tanácsot, hogy szerintük egy-egy könyvet milyen kategóriába kéne helyezni. Jó esetben. Rosszabb esetben nem is merik akár ezeket a könyveket forgalmazni” – mondta Mihály Eszter a 444-nek adott interjújában.

Példaként említette, hogy nemrég ötmillió forintos bírságot kapott a Líra, mert egy kecskeméti iskola és templom 200 méteres körzetében forgalmazott egy „kifogásolható” könyvet. „Az ilyen eljárások indítása már egyenesen oda vezethet, hogy egyáltalán nem mernek majd a könyvesboltok ilyen könyveket árulni. Sőt, ez akár az online térre is kihathat” – tette hozzá.

Felhozta az IKEA esetét is, ami olyan cég, ami nemzetközi szinten közös vizuális anyagból dolgozik, viszont a propagandatörvény miatt Magyarországon nem fognak olyan képeket használni, amik mondjuk azonos nemű párokat ábrázolnak, pedig bárhol máshol ezek értelemszerűen megjelenhetnek. „Ők például a velük készített interjúnkban kifejezetten jelezték is, hogy 2000 munkavállalóval nem fognak kockáztatni” – mondta az Amnesty International Magyarország kutatója.

Hozzátette, hogy a törvény 2021-es életbe lépése után is nőtt 1 százalékkal azok aránya, akik támogatnák az azonos neműek házasságát Magyarországon. „Ilyen szempontból tehát lehet az az érzésünk, hogy a kormányzati propaganda nem működik. Csakhogy azt is látni kell, hogy azoknak a szélsőjobboldali csoportoknak, amelyek ettől a törvénytől vagy a kormányzati propagandától függetlenül is nagyon elutasítóak és kirekesztőek voltak az LMBTQ-emberekkel szemben, ez az irány rendkívüli módon felerősíti a hangját. Ezek a csoportok úgy érzik, hogy van egyfajta támogatása a nézeteiknek a kormányzat részéről” – mondta Mihály.