Megújuló Nagykörút: mi más lehetne a sztriptízbárok és a gíroszosok helyén?

Legfontosabb

2024. február 20. – 10:00

Megújuló Nagykörút: mi más lehetne a sztriptízbárok és a gíroszosok helyén?
A Nagykörút látványterve – Forrás: Budapest Főváros Önkormányzata

Másolás

Vágólapra másolva

Több évtized után felújítják a Nagykörút Mester utca és Nyugati tér közötti részét, jelentette be a múlt héten Karácsony Gergely és a kerületi polgármesterek. Idén a tervezést indíthatja el a főváros, a szakaszos munkálatok leghamarabb 2025-ben kezdődnek majd. De milyen lesz a Nagykörút? Kevesebb sávot kapnak majd az autósok, vagy minden marad így? Miért lehet látványos változást elérni két sáv megcserélésével? A Nagykörút felújításáról Bardóczi Sándort, a főváros főtájépítészét, Erő Zoltánt, Budapest főépítészét, és Balogh Samut, a főpolgármester kabinetfőnökét kérdeztük.

Úgy tűnhet, hogy a Nagykörút felújítása már évek óta húzódik. Okkal: az ötletelés a felújításról a budapestiekkel már 2020-ban elindult, majd egy ötletpályázatot is meghirdetett a főváros. A főváros cége már valóban évekkel ezelőtt elkészítette a részletes tanulmányterveket, de továbblépni nem tudtak, mert a felújítást uniós pénzből szeretnék megvalósítani, mondta erről most Balogh Samu. Ehhez a forráshoz viszont a kormány és az EU vitája miatt a főváros sem fért hozzá. „Most ki vannak írva ezek a források, lehet a lehívásukra jelentkezni, de hiába volt 2021-ben kész a megalapozó munka, a konkrét tervezéssel és a megvalósítással most tudunk elindulni” – mondta.

A főváros által is közzétett látványrajzok a korábban elkészült tanulmányterv alapján készültek; ez nagyjából mutatja, hogy fog majd kinézni a Nagykörút. Látványos változás lenne, hogy a meglévő körúti fasor mellett létrejönnének új zöld sávok. Bardóczi Sándor ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy ilyen sávok kialakításához sok föld alatti munkára lesz szükség, mert a járdák alatt húzódik rengeteg kábel, de itt-ott vízvezetékek is „bekolbászolnak”. Erre megoldás lehet az elektromos, vízi és egyéb közművek egy „nagy csordába” való összeterelése. Ezzel sok teret lehet nyerni zöldítésre, és a meglévő fák helyét is lehetne növelni.

A Falk Miksa utca torkolata a Jászai Mari térnél
A Falk Miksa utca torkolata a Jászai Mari térnél

A főtájépítész hangsúlyozta, hogy minden körúti fa közé nem lehet majd zöldet húzni, mivel a körúton keresztirányú forgalom (például árurakodás) is van, de szakaszonként megoldható. Az ehhez hasonló zöldítést a főváros a Mester utcában már tesztelte; itt meglévő fasorok között tudtak új zöld sávokat nyitni. „Ez nem olcsó mulatság”, az Andrássyn például légásásos technikával, sűrített levegővel tudták kiszedni a sittet a fák gyökerei közül. A nagykörúti fasornak pedig akadnak „menthetetlen elemei is”, ezeket újra kell majd telepíteni.

Erő Zoltán főépítész szerint a zöldre nincs egységes válasz, próbálkozni kell. „Több lesz, mint ma, de azt sem mondhatjuk, hogy ez egy olyan zöld sétány lesz, mint az Andrássy külső szakasza, már egyszerűen a helyhiány miatt” – mondta. Áttérve a körút egységesítésére arról beszélt, hogy szintén látványos lehet az út- és a járdaburkolatok egységes arculatúvá alakítása, „lehetnek Nagykörút karakterű padok, utcaberendezések, ezek felfrissítése nagyon jó lenne”.

A főépítész elmondta, hogy szeretnének egy portálprogramot is, ezzel gyakorlatilag egységes arculatot adnának a körútnak. A cél, hogy „valahogy az útvonalon az üzletek megjelenése minőséget tükrözzön” – fogalmazott. A Nagykörút különböző részei most eltérő arcot mutatnak, szerinte a Szent István körút (a Jászai Mari tér és a Nyugati között) a „jobb arc”, ellentétben a Ferenc körúttal, ami a legrosszabb. Ennek oka, hogy a Szent István körúton közvetlen kapcsolat van színházzal, kormányzati intézményekkel, ezek emelik a színvonalat. A Petőfi hídnál pedig az elhanyagolt Boráros tér zárja le a Ferenc körutat. Erő Zoltán szerint jó példa lehet az elhanyagoltabb részek rendbehozatalára a Blaha Lujza tér, ahol nagyobb változást tudtak elérni.

Bódék, pavilonok mennek, átgondolt elrendezés jön

Szintén látványos lehet, ha a körúti éttermek és kávézók utcai kitelepüléseit is rendezni tudják. Bardóczi szerint itt is kell egy egységes arculat: a dizájn mellett, az elhelyezés is fontos szempont. „Most, ha végigmegyünk, akkor valaki a ház mellett telepít asztalokat, valaki pedig az úthoz közel.” Az úgynevezett út mellett található „berendezési sávban” ráadásul máig ott vannak a zavaró elemek: például a telefonfülkék, a közműszekrények és a pavilonok. Erő Zoltán hozzátette, hogy a bódékat sem szeretnék a körút járdáján látni. „Az épületekben azért vannak az üzlethelyiségek, hogy ott árusítsanak, ha kiteszünk egy filléres pavilont, akkor az üzlet tönkremegy, az utcakép szétesik” – mondta.

A felújítás bejelentésekor Soproni Tamás VI. kerületi polgármester arról beszélt, hogy a háborús és ‘56-os lövésnyomokat viselő házak homlokzatát is fel kell újítani. A főépítész szerint ezt házfelújítási programokkal lehet érdemben megvalósítani. Erő Zoltán sajnálja, hogy ezekre évek óta nincsenek nagyobb források. „Az pedig nem jellemző, hogy egy nagy felújítást – amikor ’56-os golyónyomokat kell eltüntetni – a lakóközösség ki tudna fizetni.”

Az érintett kerületek polgármesterei Karácsony Gergellyel, a Nagykörút felújításáról szóló megállapodás aláírásakor – Forrás: Karácsony Gergely / Facebook
Az érintett kerületek polgármesterei Karácsony Gergellyel, a Nagykörút felújításáról szóló megállapodás aláírásakor – Forrás: Karácsony Gergely / Facebook

A körút környéki ingatlanokról Balogh Samu azt mondta, hogy azokban az utóbbi években egyre kevesebben laknak, a belső kerületekben a nagybefektetők egész társasházakat vásároltak fel, hogy ott Airbnb-ket alakítsanak ki.

„Egy ilyen revitalizációs programnak nemcsak a közterületekre kell fókuszálnia, hanem arra, hogy a körúton és máshol is budapestiek éljenek”

– mondta. Hozzátette: a turizmusra is szükség van, az Budapestnek nagyon jó, de az nem kedvező, ha ezek az utcák, kerületek kiürülnek. Ennek orvoslásában sokat segít majd a környezet javítása, de Balogh Samu azt is elképzelhetőnek tartja, hogy szükséges hozzányúlni majd az Airbnb szabályozásához is.

A körút megújításához Bardóczi Sándor szerint jó példa lehet a barcelonai modell. Itt az egyik fontos elem az volt, hogy a város megújítja a köztereit, ezzel pedig valamilyen szinten kényszeríti a magántulajdonosokat, és példát is mutat azoknak, akiknek a lepukkant házai a felújított közterületen vannak. Bardóczi szerint ez Barcelonában bevált: ha történik egy jelentős közterület-megújítás, az magával vonzza majd azt a hozzáállást, hogy ehhez „nekünk, magántulajdonosoknak is hozzá kellene raknunk valamit”.

Azt, hogy ne csak kocsmák, gíroszosok és GSM-boltok legyenek a körúton, Bardóczi szerint a kerületek tudják a leghatékonyabban ösztönözni, mivel sokuknak van üzlethelyiségük. Jó példa lehet erre a Margit-negyed és a Bartók Béla út: itt a kerületek tudatosan olyan bérlőket kezdetek el keresni, akiknek több közük van a minőségi szolgáltatásokhoz, mint a sztriptízbároknak és a GSM-üzleteknek. „Ha egy kritikus tömeg kicserélődik, akkor idő után ez spontán is beindít egy pozitív spirált” – mondta a főtájépítész.

A körút újraosztása már megtörtént, most két sáv cserélhet majd helyet

Balogh Samu szerint a közterek újraosztásával kapcsolatos változtatások nehezebb részén már túl vannak. Ilyen szempontból ketté kell osztani a „belső és a külső” Nagykörutat: a belső a Nyugati tér és a Corvinnegyed között húzódik, a külső pedig a Margit hídhoz és a Petőfi hídhoz kapcsolódó rész. A külső részének fontos forgalmi szerepe van az Üllői út és a Váci út miatt.

„Érdemben nem fog változni a közlekedési szerepe a Nagykörútnak, a nehezét megcsináltuk, most jön az, hogy szép is legyen”

– mondta. Balogh szerint az egy tudatos munkamódszer: kísérleti szakaszokkal tesztelnek, lefolytatják a társadalmi vitákat, szükség esetén korrigálnak, majd ha kialakult a konszenzus, akkor jöhetnek a nagyobb forrásigényű fejlesztések. A kabinetfőnök szerint a konfliktusokon mára túl vannak, mert ha megkérdezik az embereket egy közvélemény-kutatáson, akkor azt mondják, hogy maradjanak meg a biciklisávok.

Forrás: Budapest Főváros Önkormányzata
Forrás: Budapest Főváros Önkormányzata

Változás lehet a körút területfelosztásában, hogy a parkolósávokat átmozgatnák. Jelenleg olyan sorrendben épül fel a körút, hogy középen villamos, forgalmi sáv, biciklisáv, parkolósáv és járda. Ez azért okoz problémát, mert a biciklis jelenleg két autós sáv között mozog. Ezt a két sávot most szeretnék megcserélni, így a kerékpárosok kerülnének a járda mellé. Erre nyugat európai példák is vannak: így sokkal biztonságosabb, különösen, hogy sok biciklis ma a járdán közlekedik.

Ráadásul a szakemberek szerint ezzel távolabb lehet tolni az autóforgalmat a járdától, így abban a sávban lehet zöldíteni, utcabútorokat elhelyezni, gyakorlatilag levédik a gyalogos zónát, a részt, ahol az élet van. Az új, kijjebb kerülő parkolósávban lehet kialakítani a rendezett rakodás feltételeit, ami elengedhetetlen az üzletek újjáélesztéséhez. De a rollereket és a Bubi-tárolókat is itt lehet majd elhelyezni. Ezzel egy „multifunkcionális sávot” hoznak létre, de ha 5-10 évente fel kell újítani a villamost, amikor is pótlásra van szükség, akkor a buszsávokat is ki lehet itt alakítani egy „kitakarítással”.

Új zöld terek is megjelenhetnek majd

Bardóczi Sándor arról is beszélt, hogy a körút kialakítása miatt az útnak vannak „teresedései”, ezeket lehet humanizálni. Ez például a Blaha Lujza és a Rákóczi téren megtörtént. A Nyugati téren látványos, nagyobb zöldterületet lehetne kialakítani, de „teresíthető” és humanizálható a Baross utca környéke vagy a Boráros tér is – utóbbi esetében még várni kell a kormány terveire.

De akadnak terek a Nagykörúton, amik már átalakultak, különösen a nyolcadik kerületben: hozzányúltak például a Harminckettesek teréhez, de a szakemberek szerint itt lehet még javítani. Emellett a körút kialakítása miatt több helyen is vannak olyan „háromszögek”, ahol lehet zöldíteni, és új teret kialakítani. A főváros által 2020-ban készített felmérésben sokan azt tartották a körút egyik legnagyobb problémájának, hogy nagyon zajos. A főépítész szerint a „belső Nagykörúton” (az Üllői út és a Váci út között), ahol már gyakorlatilag megtörtént a forgalomcsillapítás, ilyen szempontból jobb a helyzet, „itt tulajdonképpen akár csökkenteni is lehetne a sebességhatáron”. Utóbbi valamelyest mérsékelné a zajterhelést.

Forrás: Budapest Főváros Önkormányzata
Forrás: Budapest Főváros Önkormányzata

Bardóczi hozzátette: abból mindig van egy felhördülés, ha bármilyen forgalomkorlátozásról van szó, de fontos hozzátenni, hogy csúcsidőben az átlagsebesség a belvárosban nagyjából 18 kilométer/óra. Balogh Samu arról beszélt, hogy fontos változás lenne az is, hogy több zebra lenne a Nagykörúton. A főépítész külföldi példának hozta a brüsszeli Boulevard Anspachot, ahonnan sikerült teljesen eltüntetni a forgalmat. Ez az út a mai Rákóczi úthoz hasonló volt, amit gyalogos felületté, zöld szigetekké alakítottak. Hozzátette: a körúton nem ez a cél, de jól mutatja, hogy jelentősen át lehet alakítani köztereket az élhetőség irányába.

A megvalósulás a következő években szakaszonként jöhet majd létre, hosszában és széltében egyaránt. A teljes terveket egyben megvalósítható etapokra osztják fel, annak nem látják értelmét, hogy az egész körutat négy teljes évre feltúrják. „Egy akkora szakaszt kell lehasítani, amit egy év alatt meg lehet csinálni, tavasztól, ősz végéig” – mondta Balogh Samu. A kabinetfőnök arról beszélt, hogy ha az idén elkezdik a tervezést, akkor az átnyúlik 2025-re, de az, hogy ekkor elkezdenek-e dolgozni, még sok mindenen múlik. Az viszont valószínű, hogy a következő választási ciklus végéig (2029 nyara) ütemezett felújítással meg lehet valósítani a Nagykörút teljes felújítását.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!