„A keleti-európai novicsok, egy koncepciós eljárás” – ellenzéki reakciók az ÁSZ 520 milliós büntetésére

2024. február 20. – 12:58

frissítve

„A keleti-európai novicsok, egy koncepciós eljárás” – ellenzéki reakciók az ÁSZ 520 milliós büntetésére
Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek 2021-es vitája – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az ÁSZ-büntetés a kelet-európai novicsok, a lex-Karácsony, egy koncepciós eljárás, és a jelentés mögött politikai szándék húzódik – így reagáltak az ellenzéki pártok a Telexnek arra, hogy az Állami Számvevőszék 261 millió forintos büntetést szabott ki rájuk, mert szerinte a 2022-es országgyűlési választások előtt külföldi támogatás érkezett a Mindenki Magyarországa Mozgalmon keresztül az ellenzéki pártok kampányára.

A végső büntetés egyébként ennek a duplája, 520 millió forint, mivel ilyen esetekben az ÁSZ a büntetéssel megegyező összeget visszatart az adott pártnak járó állami támogatásból. A büntetést a pártokra ugyanolyan mértékben szabták ki, tehát pártonként 87 millió forintot kell állniuk.

Megkérdeztük az ellenzéki összefogásban részt vevő hat pártot, mit gondolnak az ÁSZ büntetéséről.

Párbeszéd

„Megismételjük: a Párbeszéd a 2022-es kampány finanszírozása során minden jogszabályt és törvényi előírást betartott. Erős a gyanúnk, hogy az ÁSZ jelentésének megállapításai mögött politikai szándék húzódik meg. A Párbeszéd – ZÖLDEK ellehetetlenítésének szándéka különösen szembetűnő: ugyanakkora büntetést kaptunk, mint a hozzánk képest jóval nagyobb állami támogatásban részesülő pártok. Ezt nehéz másképp értelmezni, mint a Budapest zöld főpolgármesterére kifuttatott »lex-Karácsonyt«. Az Orbán-rezsim célja, hogy a köztársaságpárti ellenzék pártjai – a már alapból meglévő egyenlőtlenségeket fokozva – jelentős hátránnyal induljanak a június 9-i választásokon.”

Momentum

„Újabb, 520 millió forintos bírságot szabott ki az állampárt ökle, az Állami Számvevőszék az ellenzéki pártokra, köztük a Momentumra. Ez már a második súlyos bírság idén, elegánsan az önkormányzati és európai parlamenti választások elé időzítve. Indokaik ismét nevetségesek, koncepciós eljárás részeként próbálják ellehetetleníteni ellenfeleiket. Nehéz nem összefüggést látni az újabb brutális büntetés és a kormányoldal pedofilbotránya között.

A Momentum három tüntetést is szervezett Novák Katalin, Varga Judit, majd lemondásuk után Orbán Viktor és Rogán Antal ellen. Február 9-én sokezres tömeg követelte tüntetésünkön az államfő lemondását, másnapi megmozdulásunk előtt pár perccel pedig mind Novák, mind Varga távoztak a közéletből. Tíz nap múlva jött az értesítés a súlyos bírságról. A Momentum nem gazdálkodik ellopott közpénzszázmilliárdokból, mint a kormányoldal. Mi a törvényes állami támogatásból, a tagdíjainkból és a támogatóink adományaiból küzdünk a rendszer ellen. Ezért próbálnak így elhallgattatni minket. Üzenem nekik: a Momentum 2018-ig nulla, 2018 és 2022 között pedig minimális állami támogatásból politizált. Akkor sem ijedtünk meg a feladattól, most sem fogunk.„ Ezt egyébként Donáth Anna írta.

Jobbik

”A putyini rendszert egyre nyilvánvalóbban mintának tekintő Orbán-rezsim nagyon megrogyhatott az elmúlt hetekben kirobbant kegyelmi botrányban Rogánék mérései alapján is, ha bosszúból szinte azonnali válaszlépésként bevetették az ellenzéki pártok ellen a kelet-európai novicsokot, az ÁSZ-büntetést. Orbán nem hazudott, amikor kiírta, hogy »Munka van!« – tényleg dolgoztak legfőbb bizalmasával, Rogán Antallal, és nagyon úgy tűnik, hogy az Orbán család és a bicskei pedofilok közötti kapcsolatot bizonyító dokumentumok eltüntetése mellett a bosszúbüntetés kidolgozásával lehettek elfoglalva.

Az ÁSZ-bírságnak semmi más célja nincs, mint az, hogy ellehetetlenítsék a riválisok indulását a közelgő választásokon. Ezzel a lépésükkel elsősorban az ellenzéki pártok, így a Jobbik-Konzervatívok idei EP-választáson történő indulását szeretnék megnehezíteni, illetve minimálisra akarják csökkenteni az önkormányzati választásokon az esélyeinket. Azt tudjuk erre írni, hogy a mi politikai közösségünket nem lehet ilyen Rákosit idéző, gusztustalan és gyalázatos módszerekkel elrettenteni. Azt üzenjük Európa egyetlen autokratikus kormányának és a Fidesznek, hogy bár »azt hiszik, hogy eltemethetnek minket, nem tudják, hogy magok vagyunk«„.

MSZP

”Az ÁSZ megállapításait nem ismerjük el, bírósági úton igyekszünk elégtételt szerezni az igazságnak. Egyértelműen politikai irányultságot mutat az ÁSZ döntése, ilyen rövid idővel a választások előtt ez az ellenzéki pártok ellehetetlenítéséről szól. Ha az ellenzéki pártok együtt indulnának a választásokon, ahogy azt az MSZP javasolja, akkor az ilyen ellehetetlenítési kísérletek sikertelenek lehetnének.„

LMP

”Az LMP – Magyarország Zöld Pártja minden esetben jogszerűen járt el.„

DK

”A Demokratikus Koalíció nem kért, nem kapott és nem használt fel külföldről származó pénzügyi támogatást, ennek ellenére végeredményben közel 90 millió forintos ÁSZ-bírságra számíthatunk„ – reagálta a DK az ÁSZ-bírságra. Közleményükben azt írták, hogy szerintük ”az Orbán-rendszer ökleként eljáró Állami Számvevőszék„ ezt az ügyet felhasználva akarja őket elhallgattatni. ”A Demokratikus Koalíció minden lehetséges jogi lépést megtesz az Állami Számvevőszék büntetése miatt, első lépésként felszólítjuk a Magyar Államkincstárat, hogy ne hajtsa végre az ÁSZ kérését, máskülönben pert indítunk ellenük„ – írták.

Együtt indulnak, együtt is fizessenek

Az ÁSZ részjelentése szerint a 2022-es országgyűlési választásokon a hat párt közös listát állított a pártokon kívüli egyesület, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökével, Márki-Zay Péterrel, aki a közös miniszterelnök-jelöltjük is volt. A hat párt vezetősége elfogadta, hogy közös kampányt csinálnak, kampányrendezvényeket tartanak, közös plakátokat, közös logót és választási szlogeneket használnak a mozgalommal. Erre példaként a 2022. március 15-i ünnepséget hozták fel, amit a hat párt Márki-Zay Péterrel közösen tartott a Műegyetem rakparton, és aminek a Facebook-eseményénél a szervezők között a hat párt mellett a hódmezővásárhelyi polgármester is fel volt tüntetve. Ez pedig szerintük ”jól szemlélteti az összehangolt kampányköltést„.

És mivel a hat pártnak közösen Márki-Zay Péter volt a miniszterelnök-jelöltje, és a választópolgárok felé a pártok hangsúlyosan azt kommunikálták, hogy mindannyian együttműködnek, így a Mindenki Magyarországa Mozgalom kampánytevékenységét a hat párt által ”legalább hallgatólagosan is elfogadott anyagi támogatásnak kell tekinteni„. Szerintük a mozgalom ”kampánytevékenység finanszírozására irányuló tevékenysége nem választható el a Márki-Zay Péter vezette lista népszerűsítésétől és az azt alkotó pártok kampányfinanszírozásától„. És minden kiadás, amit a Mindenki Magyarországa Mozgalom tett, az a hat párt közös kampánykiadásává vált. ”Ezzel ellentétes értelmezés a pártok támogatásának tilalmára, illetve a kampányköltsége korlátozására vonatkozó szabályok teljes kijátszhatóságát legitimálná” – áll a jelentésben.

Az összefogásban részt vevő 6 pártnak pedig azért kell egységesen ugyanannyit fizetniük (nem pedig mandátumarányosan, hiszen a frakciók az állami támogatásokat a mandátumok arányában kapják), mert közös kampányt folytattak.

Ez az összeg egyébként csak töredéke annak, amit az ÁSZ szerint kampányra költött Márki-Zay Péter mozgalma. Összesen 1,67 milliárd forint elköltéséről írnak, de ebből 1,4 milliárd forint felhasználását a NAV külön vizsgálja. Így az ellenzéki pártok a végén jóval nagyobb, akár 3,4 milliárd forintos büntetésre is számíthatnak.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!