Külföldi munkaerővel rendelkező digitális cégeket csábítana Magyarországra Rogán Antal minisztériuma

2024. január 29. – 07:25

Másolás

Vágólapra másolva

Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda kedvezményes adóztatási rendszerrel csábítaná Magyarországra azokat a „digitális cégeket”, amelyeknél több mint 60 százalékban Európán kívüliek dolgoznak – derült ki a Kabinetiroda törvényjavaslatából. A minisztérium szerint a jogszabály célja, hogy „Magyarországra csábítsa a programozókat, informatikusokat, hiszen abból hiány van. A törvényjavaslat további célja, hogy újabb befektetéseket vonzzon Magyarországra, elősegítve hazánk fejlődését, versenyképességének növekedését” – írták a 24.hu megkeresésére.

A javaslat szövegét karácsony előtt egy nappal tették fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetés céljából, a véleményeket december 31-ig lehetett beküldeni. A Kabinetiroda azt nem árulta el, hogy mikor kerül a kormány elé a javaslat.

A jogszabálytervezet alapján a digitális társaságoknak minősülő cégek mentesülnének a közterhek és a helyi iparűzési adó fizetése alól. A munkaviszonyban foglalkoztatottak, valamint a társaságok vezetői a jövedelmük utáni közteherfizetési kötelezettségüket a különleges közteherviselési hozzájárulással (kükho) teljesíthetnék.

  • Az adó mértéke 9,5 százalék, ha az alkalmazott magánszemély nyugdíjas, harmadik állam állampolgára, vagy pedig EGT-állam (az Európai Unió tagjai mellett Izland, Norvégia és Liechtenstein tartozik ide) polgáraként nem biztosított.
  • A teher viszont 15 százalék, ha az alkalmazott nem nyugdíjas, nem minősül harmadik állam állampolgárának, és EGT-államban biztosított.

A kedvezményhez való hozzáférés feltétele lenne, hogy a cégek megfelelő minősítéssel rendelkezzenek. Azokból a legalább 20 millió forint tőkével rendelkező kft.-kből vagy részvénytársaságokból válhat digitális társaság, amelyek szerződést kötnek az illetékes hatósággal. A minősítést alapítványi körbe szerveznék ki: a kormány rendeletben jelölheti ki a pályázat kiírására és elbírálására hivatott alapítványt, míg a digitális társaság a minősítést követően a később kijelölendő hatósággal szerződhetne, határozott időre.

Az új rendszerbe azok a cégek léphetnek be, amelyekben többségben vannak a harmadik országból érkező dolgozók. Ezt a tervezet úgy fogalmazza meg, hogy „a teljes létszámhoz viszonyítva a harmadik országbeli állampolgárok és az EGT-államban nem biztosított személyek együttes aránya eléri legalább a 60 százalékot”.

A Kabinetiroda szerint a digitális társasági forma „elősegíti a csúcstechnológiai területen történő foglalkoztatás ugrásszerű bővítését, valamint a csúcstechnológiai területen külföldön dolgozó magyar szakemberek számára vonzóbb hazai körülmények kialakítását, továbbá a versenyhelyzet javításának érdekében külföldi, magasan képzett szakemberek magyarországi foglalkoztatásának lehetőségét”.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!