Ez a lőtér olyan, mint a migránsok, behozzák ide, aztán soha nem lehet kirakni

Legfontosabb

2024. január 28. – 11:33

Ez a lőtér olyan, mint a migránsok, behozzák ide, aztán soha nem lehet kirakni
A lakossági fórumon Tóth Péter, az Üllő Te Vagy képviselője kérdez – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Mi azért költöztünk ide, mert eddig a madárcsicsergést hallgattuk minden nap. Most már a lövéseket fogjuk”

– összegzi aggodalmait egy lakó Üllőn. Tavaly decemberben a kormány nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánította az Üllőre tervezett, 45,5 hektáros lőteret. A történet kissé csavaros: jelenleg a lakosok, az önkormányzat és a leendő lőtérrel szomszédos Állatorvostudományi Egyetem is ellenzi, hogy a lőtér megépüljön.

A befektető, a Hungarorange Kft. szerint a hirtelen jött ellenzés azonban csak „politikai okokból” lehet, mert az önkormányzat korábban határozottan támogatta a dolgot. Pénteken lakossági fórumot tartottak a városban, ahol kirajzolódott, hogy forrnak az indulatok Üllőn a lőtér ügyében. A beruházó nem érti, miért támogatta korábban őt az önkormányzat, a lakosság pedig azt nem, miért kéne ide lőtér.

Egy terület mind felett

A történet nagytotálban már 2016-ban elkezdődött, amikor Orbán Viktor kifejtette „Modern városok” névre keresztelt programtervét. Eszerint Orbán terve az, hogy Magyarország mind a 175 járásában legyen lőtér, vívóterem és lovasközpont. A programról az ST Lövész Sportegyesület elnöke 2020-ban tájékoztatta Üllő polgármesterét, Kissné Szabó Katalint, az önkormányzat városgazdálkodási bizottsága elé pedig 2021 augusztusában került a lőtér terve.

Az Üllői Lövészközpont a tanulmányterv szerint ekkorra megkapta a támogatást a Duna-Ipoly Nemzeti Parktól, ők úgy látták, a lőtér nem jelent táj- és természetvédelmi veszélyt. A dokumentum szerint Üllő polgármestere is „elviekben támogatta a szántó és erdő besorolású ingatlanokon a sportlőtér megvalósítását”. Tartalmas év volt ez közben a Hungarorange Kft-nek is, ugyanis nemcsak az engedélyeket kapták meg, de maga a cég is csak 2021 februárjában alakult.

A beépítésre szánt terület – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
A beépítésre szánt terület – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A tanulmányterv azt is megígérte, hogy a leendő lőteret egy négy méter széles és két méter magas zajvédelmi domb fogja körbevenni. Mint az Index írja, a kormányhivatal 2022 októberében megállapította, hogy nem szükséges a lőtér ügyében környezeti hatásvizsgálat. Ezt a kormányhivatali döntést támadta meg 2022-ben a szomszédos állatorvosi egyetem. Az egyetem az azóta is zajló perben a kormányhivatal határozatának megsemmisítését kérte. Az állatorvosi egyetem már ekkor is jelezte aggályait, miszerint náluk állatgyógyászati tevékenységek zajlanak, ezt pedig jelentősen megzavarná, ha a kijelölt területen, tőlük egy kilométerre egy lőtér lenne.

Ráadásul a helyi építési szabályzat (HÉSZ) sem engedte volna, hogy ilyen volumenű építmény kerüljön a kijelölt pusztára. A kormány egy tollvonással megoldotta ezt az ügyet: rövid társadalmi egyeztetést indított tavaly december 9-én a honvédelmi minisztérium oldalán, majd nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a lőteret. A társadalmi egyeztetésről nemhogy a lakosok, de még állítása szerint az önkormányzat sem tudott. A pénteki lakossági fórumon a polgármester azzal védekezett, hogy azért nem, mert erről szerinte az embereknek meg a civil szervezeteknek kell tudniuk, nem az (ezeket az embereket képviselő) önkormányzatnak.

Ki mit tud?

„Hozzánk csak pletykák szintjén jutott el, hogy itt lesz valami. Az önkormányzat azt mondja, nem támogatja a tervet. De lássuk be, ez meg fog épülni”

– mondják lemondóan a tervezett lőtértől nagyjából négy kilométerre lévő lakóövezetben élők. Szerintük hiába húzódik évek óta a lőtér ügye, addig nem igazán lehetett róla semmit hallani, amíg a kormány nemzetgazdaságilag kiemeltté nem tette azt.

„A vadak ideszoktak, bejár az őzike is. Úgy költöztünk ide, hogy egy nyugodt lakóövezetben fogunk élni, de kilométerekről elhallatszódik hozzánk az is, ha gázágyúznak” – mondják a lakók, akik szerint több szempontból is aggályos egy 500 férőhelyes lőtér felhúzása a város Ócsa felőli oldalára. „Már így is sokszor van dugó és baleset azon az úton, ami a lőtérre vezetne. Arról nem is beszélve, hogy sok a lovarda, kutyapanzió, kutyaiskola a környezetében, ezeknek mind vége lesz.”

Szerintük meg kéne oldani a várhatóan megnövekvő autóforgalom kérdését is. Azt azonban kétlik, hogy lesz erre valaha pénze az önkormányzatnak. Hozzáteszik, nem akarnak elköltözni innen. De mivel Üllő felett van Ferihegy repülőinek leszállóövezete és sok a kamion is a városban az ipari park miatt, ezért úgy gondolják, a lőtérrel tovább csökkenne azoknak az ingatlanoknak az ára, amiket viszont mégis eladnának a tulajdonosok. „Már így is sokan úgy hívják Üllőt, hogy Bádogváros” – mondja Nagyné Prém Szilvia, az Üllő Te Vagy civil szervezet képviselője: szerinte is kevés az információ a lakosság felé, „ha nem gyűjtöd össze, hogy mikor mi történt, csak annyit látsz, hogy az önkormányzat ellene van. De ennél sokkal hamarabb kellett volna lépniük.”

A lőtér számára kijelölt terület egyelőre tényleg csendes része Üllőnek. Habár a mellette húzódó úton folyamatos a forgalom, a Dóramajornál könnyen sétálunk oda a lovak mellé, ahogy a kijelölt szántón is hatalmas a nyugalom. Autóval nem is igazán lehet megközelíteni, fás részen lehet besétálni a területre.

A lőtér kijelölt területe mellett szinte közvetlenül az Állatorvostudományi Egyetem és egy lakóépület – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex A lőtér kijelölt területe mellett szinte közvetlenül az Állatorvostudományi Egyetem és egy lakóépület – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
A lőtér kijelölt területe mellett szinte közvetlenül az Állatorvostudományi Egyetem és egy lakóépület – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A vele szomszédos telek a honvédséghez tartozik, a lakosok azt sem értik, „miért nem oda kerül a lőtér inkább”. Erről érdeklődünk a honvédelmi területen lévő katonáknál is, azonban kiderül, ők sem tudnak sok mindenről: nem hallottak róla, hogy bármi épülne, csak az tűnt fel nekik, hogy mostanában tényleg sok a mozgás a szomszédban. Hozzáteszik, annyit tudnak, hogy a területen van már egy belövő: az önkormányzati üléseken korábban már többször elhangzott, hogy mintha a beruházó erre az egy belövőre is hivatkozna, amikor a helyszínválasztás kérdése felmerül.

Egy jó helyválasztás

Amióta a kormány kiemelte a projektet, az önkormányzati ülések és a lakossági megmozdulások volumene is felerősödött. Az egész önkormányzat egységben szavazta meg január közepén határozatban, hogy kérik a kormányrendelet módosítását, illetve, hogy máshova épüljön a beruházás. A pénteki lakossági fórumra meghívták a Hungarorange elnökét, illetve Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselőt is.

Utóbbiról napközben még azt mondták az üllőiek, kételkednek abban, hogy Szűcs el fog jönni: a lakosság várakozásával szemben azonban az országgyűlési képviselő is az asztalnál ült Sáránszki Péter, a Hungarorange ügyvezetője, Dr. Bacskó Levente, az ST Lövész Sportegyesület jogi képviselője, valamint a polgármester mellett. A lakossági fórumon az is kirajzolódott, hogy politika ide vagy oda, pártállástól függetlenül egy lakos sem akarja, hogy lőtér jöjjön a városba.

„Én is izgatottan várom Sáránszki Péter urat, hogy mutassa be számunkra ezt a tervezetet” – összegezte Üllő polgármestere a pénteki lakossági fórum megnyitását. Kissné arról beszélt, hogy az önkormányzat nem járult hozzá a beruházáshoz, mert meg kellett volna változtatni hozzá a HÉSZ-t, ezt ők viszont nem akarták: a kormány határozata azonban mindezt átírta. Sáránszki Péter ezután elkezdte bemutatóját, a nézőtér azonban egyből közbevágott, követelve, hogy láthassák Sáránszki arcát. Sáránszki pedig kisebb gondolkodás után végül felállt az asztaltól.

Kiemelte, hogy őket eddig egy bizottsági ülésre sem hívták. Viszont az egyeztetést Üllővel szerinte nem most kezdték, „látom, hogy miért csak most lett probléma a fejlesztés, de én nem vagyok politikus” – mondta, jelezve, hogy a beruházó szerint pusztán politikai okok állhatnak a lőtért ért kritikák mögött. Ezután kronologikusan elmondta, hogy 2020-ban kezdték el az egyeztetéseket a nemzeti parkkal, a Honvédelmi Minisztériummal és az önkormányzattal. Bár a lakosság részéről elhangzott a kérdés, Sáránszki arra nem tért ki, hogy kezdték el a tárgyalásokat a cég létezése előtt: arról viszont beszélt, hogy 2020 szeptemberében még a polgármester és a Fidesz-KDNP-s alpolgármester is támogatta az ötletet,

„Külön megjegyezték, hogy mennyire jó a helyválasztás”

– mondta Sáránszki, amire a jelenlévők nevetni kezdtek. Sáránszki szerint 2020-ban a polgármester elvi támogatásáról biztosította a céget. Egy évvel később bemutatták terveiket a polgármesternek, Szűcs Lajosnak és többek között az állatorvosi egyetemnek is. Az egyetem 2022-ben jelezte aggályait a helyszínválasztás miatt. Sáránszki azonban azt mondta, két másik területet is néztek, azok viszont nem voltak alkalmasak számukra. Az ügyvezető azt is kiemelte, hogy 2021 és 2023 között „senki nem nyilvánított negatív véleményt a fejlesztéssel kapcsolatban”.

Nézők a lakossági fórumon – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Nézők a lakossági fórumon – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Sáránszki szerint „számos téves és nem objektív információ” kering a lőtérről. A zajokra azt mondta, hogy a szomszédos honvédelmi területen eddig is gyakorlatozott a honvédség. A lőtér pedig a honvédelmi minisztérium védőterületén belülre esik, így Sáránszki szerint több szempontból sem lehet semmi probléma a zajszinttel, hiszen „további védőterületre nem lesz szükség”.

Vaddisznós videók, zajcsökkentések

Az ügy egyik központi aggodalmát az Állatorvostudományi Egyetem lovai jelentik. Január közepén ülést tartott az önkormányzat, ahol az egyetem képviselője, Dr. Illés Géza Márton elmondta, hogy az állatorvosi egyetem továbbra is határozottan ellenzi jelenlegi formájában a beruházást. Erre két okuk van: egyrészről, mert az egyetemhez beteg lovak érkeznek, így az állatállomány nem állandó, nincs esélyük megszokni a szomszédos lövések hangját. Másrészről pedig bizonyos beavatkozásnál bódított állapotban vannak a lovak, ha kicsit megugrik az állat, újra kell végezni a vizsgálatot.

Sáránszki erre a lakossági fórumon azt mondta, hogy az MRI-k hangszigeteltek, így az egyetem utóbbi jelzésével szerinte nem lehet probléma. Az állatorvosi egyetem korábban jelezte a befektetőnek azt is, hogy többek között a honvédségi lovasközpont lóállományát is megzavarná a lőtér. Erre Sáránszki azt mondta, hogy

A honvédség jelezte neki, ezzel nem lesz baj, a lovakat elviszik Szilvásváradra.

Bár a lakosok ezután többször kérdezték az ügyvezetőt, hogy mégis miért viszik el a lovakat, ha állítólag nem zavarja őket a lőtér, erre azonban válasz már nem érkezett. Helyette a befektető lőtéren készített őzikés és vaddisznós videókkal próbálta arról biztosítani a lakosságot, hogy a környékbeli vadállatok nem fognak a lőtér miatt elmenni a területről.

„Mi nem jelentünk veszélyt az állatokra, és ezt az állatok is hamar megtanulják” – érvelt Sáránszki amellett, hogy a helyi vadállatok majd szerinte meg fogják szokni a lövések zaját. „Üllő városa olyan szintre emelkedik ezzel a fejlesztéssel majd a sport tekintetében, ami nemcsak Közép-Európában egyedülálló, hanem világszinten is” – mondta Sáránszki, amire a lakosok egy része a „de nem kérjük” bekiabálással zárta rövidre a bemutatót.

Egy érzelmekkel teli lakossági fórum

A lakossági fórumon ezután a jelenlévők nevük és lakcímük bemondásával mehettek ki kérdezni, amire többször is jelezték, hogy adatvédelmi szempontból aggályosnak tartják a rendszert. Először Tóth Péter, az Üllő Te Vagy képviselője kérdezett, jelezvén, hogy „ezeknek a dolgoknak a tíz százalékáról tudtunk eddig” annak ellenére, hogy ő is megválasztott képviselő.

A téma ezután a december 9-i társadalmi egyeztetés volt, amiről Sáránszki is elmondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium oldalán megjelent egyeztetésre mindössze pár napja volt az embereknek. Schrödinger társadalmi egyeztetésének csapdájába esett ezután a lakossági fórum, a civil szervezet nem értette, miért nem tudott róla az önkormányzat, az önkormányzat pedig azt nem, hogy a civil szervezet miért nem. Választ végül Szűcs Lajostól vártak az emberek, aki először felállt, majd megsértődve leült. Végül később arra jutott, hogy ez nem az ő dolga.

Beszállt közben Medvedovszky Béla fideszes önkormányzati képviselő is a vitába, aki szerint mindenki megkapta korábban az anyagot arról, mik történnek itt. „A Városgazdasági Bizottságban is arról volt szó, hogy nem igazán szeretnénk azt, hogy lövöldözés legyen. Hogy társadalmi támogatottság nincs, az elég egyértelmű” – mondta.

Lakossági kérdés a fórumon – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Lakossági kérdés a fórumon – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A lakosság kérdései jöttek ezután, amikben többször elhangzott az is, hogy mindegy, mi történik, Üllőnek „nincs szüksége erre a beruházásra”. Nem értették a lakosok többek között azt, hogy ez miért jó a városnak, vagy hogy hogyan nem ellentmondás, hogy gázágyúzással tartják távol a vadakat, de most mégis azt mondják, hogy a lövéseket „majd megszokják” az állatok. Többen azért aggódtak, hogy nem gondoltak arra sem, hogy jelentősen csökkenni fog az ingatlanok értéke, szinte „lehetetlen lesz elköltözni a lőtér közeléből”.

Sáránszki korábban azzal is érvelt a lőtér mellett, hogy annak négykilométeres környezetében nem lakik senki, de később a mikrofonhoz állt egy üllői tanyán élő férfi is, aki jelezte, hogy sem az önkormányzat, sem a beruházó nem kereste meg őt. Pedig

„Nem igaz, hogy négy kilométeren belül nincs senki, én például belül vagyok.”

Mikrofonhoz állt ezután a vadásztársaság hivatásos vadásza is, aki önmagát fideszesnek aposztrofálva azt mondta, azt érzi, hogy a fideszeseket a beruházó vezette meg. Kiemelte, hogy a területen 30 éve fokozottan védett kerecsensólyom-fészek is van, ráadásul szerinte a széljárás miatt nemcsak Üllőt, hanem Felsőpakonyt és Ócsát is érinteni fogja a lövések hangja. Megjegyezte azt is, hogy „ez a lőtér olyan, mint a migránsok, behozzák ide, aztán soha nem lehet majd kirakni”.

A férfi a balesetek kockázatának megerősítésére még egy anekdotát is elmesélt a jelenlévő Szűcs Lajosról, aki egyszer pont az érintett úton balesetezett egy őzzel. Mint a történetből kiderült, Szűcs az ütközés után egyébként úgy összegezte a történteket, hogy „nagyon szerencse, hogy ő vezette az autót, nem a felesége, vagy egy asszony”.

Korábban is felmerülő probléma volt a kijelölt területet birtoklók részéről, hogy a területek tulajdonlása nincs rendezve, már azért sem, mert azokat nem akarják eladni a tulajdonosok. Az egyik tulaj a lakossági fórumon is felszólalt, megkérdezte a befektetőtől, hogy

2020-ban miért úgy kereste meg őt a terület eladásával kapcsolatban, hogy gyerektáboroztatást akar a területre.

Sáránszki erre azt mondta, biztos, hogy említette a lőteret is, de ez a beszélgetés nagyjából ki is merült ott, hogy pár „de igen, de nem, de igen” után továbbmentek. A fórumra egyébként szinte végig jellemző volt, hogy az ellentmondásos információkat nem igazán oldották fel a lakosok felé. Jelezte is a jelenlévők indulatosságát, hogy hol bekiabálásokkal, hol lepisszegésekkel, hol kinevetéssel akadt meg egy-egy válaszadás vagy beszéd.

Mi lesz?

A feltett kérdésekre így nem is nagyon érkeztek válaszok az üllőiek számára. Szűcs Lajos annyit mondott, hogy egyelőre előzetes tájékoztatás zajlik, de szerinte „csak akkor és úgy lehet egy ilyen beruházást megépíteni, ha az önkormányzat és a lakosság is mellé áll, és minden szabályt betartanak”. A lakossági fórum viszont másfél óra után látszólag hirtelen gyorsasággal szakadt félbe. Az egyetlen konklúzió a polgármestertől érkezett, aki azt mondta, hogy „két hét múlva kijön egy hosszú tájékoztató, és egy nemzeti konzultáció-szerű szavazást” is kiküldenek az üllőiek részére.

Balról jobbra: Dr. Bacskó Levente, Sáránszki Péter, Kissné Szabó Katalin és Szűcs Lajos – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Balról jobbra: Dr. Bacskó Levente, Sáránszki Péter, Kissné Szabó Katalin és Szűcs Lajos – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A jelenlegi munkacímén „Védjük meg magunkat az üllői lövészeti központ zajhatásától!” címen futó, úgynevezett „nemzeti konzultáció-szerű” dokumentum információink szerint azt kéri a lakosoktól, hogy írjanak alá egy petíciót a lőtér jelenlegi terveivel szemben. A dokumentumban az önkormányzat úgy ír, mintha soha nem támogatták volna a terveket, ami a beruházó állításaival ellentétes.

A petíció az eredeti tervek szerint nem is teljesen a lőtér ellen szólt volna, ez akkor még úgy szólt: „fontos kihangsúlyozni, hogy önmagában nem a beruházás ellen lépünk fel, hanem az Üllő Lövészeti Központ jelenleg kijelölt helye ellen.” Ez azonban az önkormányzat csütörtöki testületi ülésén annyiban módosult, hogy

a képviselők egyhangúlag megszavazták: azt akarják, hogy Üllő egész közigazgatási területén belül ne legyen lőtér.

Azt is elmondta nekünk a fórum után a polgármester, hogy csütörtökön emellett a testület megszavazta a változtatási tilalmat is a jelenleg kijelölt helyszínre. Kissné hozzátette, „bevetünk most minden eszközt, amit lehet”. A fórum után a lakosok egy része még azért szkeptikusnak látszott az ügyben. Többen egyetértettek azzal is, amit Nagyné Prém Szilvia korábban hangsúlyozott: miszerint „itt most már az emberek tudnának valamit csinálni, nem az önkormányzat”.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!