„Ezerötszáz aláírást gyűjtöttünk, de megint itt tartunk” – erdő helyén bővítenék az idősotthont

Erdőkivágás terve borzolja az idegeket Győrben. A történet hasonlít a szegedihez, bár itt az érvek és ellenérvek megoszlanak a marcalvárosi kiserdő egy részének kivágásáról. A városházán csütörtökön tartott lakossági egyeztetésen döntő részt azok a győriek voltak jelen, akik az erdő megmentéséért harcolnak. Ám ami miatt egyáltalán szóba kerülhet a fák egy részének kivágása, az a már meglévő idősotthon bővítése, ami égető problémát orvosolna a helyi idősellátásban.

Erdő is, meg nem is

A marcalvárosi kiserdő Győr legnagyobb lakótelepének – Marcalváros I-II. – az egyetlen nagy zöldfelülete. Részben a természet alkotta, sok fát szó szerint a szél fújt oda. De rendezett, futópályát is kialakítottak benne. A panelekben élők sétálni, sportolni járnak ide, és itt rendezik meg a város egyik legnépszerűbb gyermektáborát is nyaranta: a gyerekek raklapokból építenek mesevárost.

Mindenki „erdőnek” hívja, holott jogilag nem az. Ugyan 22 hektárt fed le és erdőnek néz ki, de két részre osztható:

• 12,5 hektáros része „turisztikai erdő” besorolású,
• a másik, körülbelül 9,5 hektáros részének 43 százaléka viszont már fel is van parcellázva a rendezési tervben,

vagyis azzal számoltak még a Borkai-érában, hogy itt előbb-utóbb házak lehetnek. A folyamatot a Borkait váltó Dézsi Csaba András állította le, közvetlenül a 2020-as megválasztása után. Dézsi legutóbb a győri közmeghallgatáson, ahol a kiserdő is szóba került, még azt is hozzátette, hogy épp az erdő „beparcellázása” miatt vált meg a legnagyobb közszolgáltató cég – a Győr-Szol – akkori igazgatójától.

A polgármester többször elmondta, hogy a marcalvárosi kiserdő védett, de ennek írásos nyomát mi nem találtuk.

A védettség – ha lenne – rövidre is zárná a kérdést, hogy lehet-e oda bármit tervezni, ami fakivágással jár. Márpedig helyi hírek szerint két nagyobb beruházás is megvalósulhat a kiserdő déli részén: a régóta ígért marcalvárosi uszoda két hektáron, valamint a Szent Anna idősotthon új szárnya, ami egy-másfél hektárnyi területet jelent. Mutatjuk:

Az idősotthon megvalósítására van belátható időn belül esély, két okból. Egyrészt azért, mert az Állami Főépítészi Hivatal első körben nem engedélyezte az uszodaépítéshez szükséges övezetmódosítást.

Másrészt pedig ugyanaz a katolikus atya vette kézbe a másik ügyet, aki a huszonöt éve telt házzal működő Szent Anna Otthont anno megépítette és azóta bővítette is. A marcalvárosi idősotthon befogadóképessége jelenleg 320 fő és fontos szerepet játszik a helyi idősellátásban. Győrben égető kérdés ugyanis az idősellátás bővítése, az önkormányzati idősellátásban ötszáznál is hosszabb a várólista, ezt kár is tovább fűzni.

Dézsi Csaba András tavaly októberben posztolt a helyi bejárásról, mint írta, „Benkovich Ferenc atyával a Szent Anna Otthon bővítési terveiről egyeztettünk. Fontos, hogy bővüljön az idősellátás kapacitása Győrben.” Az otthon bővítése tehát jóval nagyobb realitással bír, mint az uszodáé, holott arra már 2002-ben tervpályázatot írt ki a város. Az ügy azonban itt meg is állt.

A kampányban izzott fel a téma

Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a marcalvárosi kiserdő a Győrben már hónapok óta zajló választási kampány sarkos kérdésévé vált. Az önkormányzati választáson induló Tiszta Szívvel a Városért egyesület a „Kiserdő megvédéséért” gyűjt aláírásokat. Azt mondják, több száznál tartanak. Nem ez egyébként az első petíció a fákért: még Borkai idejében, 2017-ben is indult hasonló, akkor a kiserdő déli részének teljes beépítése ellen tiltakoztak több mint ezren. Most is erről a részről van szó.

A csütörtöki lakossági fórumon Győrt a főépítész képviselte, a mintegy félszáz érdeklődő között a civilek mellett ismert helyi politikusokat (Fidesz, MSZP, LMP) is lehetett látni. A múlt és a jelen között az az asszony jelentett kapcsolódási pontot, aki a 2017-es aláírásgyűjtésben is aktívan részt vett.

Felelevenítette, hogyan küzdöttek akkor még Borkai Zsolttal az erdő teljes megvédéséért. „Ezerötszáz aláírást gyűjtöttünk, de megint itt tartunk” – mondta. Most Dézsi Csaba Andrással küzdenek ugyanezért. Az asszony a Szent Anna Otthon mellett él. „Tudják, honnan tudtuk meg a bővítést? A szentannásoktól!” – mondta. Szerinte nyolcezer embernél verik ki a biztosítékot, ha az erdő helyén bővítik az otthont „150 lakrésszel, darabját nyolcmillió forintért. Ez nem jószolgálat, hanem színtiszta befektetés.”

Az erdőért kiálló felszólalók között volt fiatal szülő is, aki azt mondta, „a panelben élőknek is vannak gyerekei, játszótér viszont a közelben nincs. Ahol ők játszhatnának, ott most öregek otthona lesz.

Amikor kinézünk az ablakunkon, erdőt szeretnénk látni, mert eddig azt láttunk.”

Az idősek egy máshol felépített otthonban ugyanúgy megkaphatják a szociális ellátást, hozta fel érvnek. „De mi egy életben egyszer tudjuk megvenni az otthonunkat, nem tudunk csak úgy költözni.”

A már említett Tiszta Szívvel a Városért polgármesterjelöltje, Pintér Bence betegség miatt távol maradt, de tervezett felszólalását a nevében felolvasták, ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy a győri közgyűlés által tavaly elfogadott Fenntartható Energia Klíma és Akcióterv célul tűzte ki az erdő- és zöldterületek védelmét és a 2018-as szint megtartását 2030-ig, ha lehetséges, növelését 15 százalékkal. Ez a terv nem ezt szolgálja.

„A szabályozásunk ezt a részt lakóövezetbe sorolja.”

Az idézet Szaksz Vince főépítésztől származik, a várost ő képviselte a fórumon. A résztvevőket arra emlékeztette, hogy 2006 óta a győri rendezési terv itt bőven ad arra lehetőséget, hogy ilyen vagy ehhez hasonló beruházás megvalósuljon. „Ez ugyanakkor önkormányzati terület, ami azért fontos, mert mi tudjuk irányítani a fejlesztéseket.” Szaksz osztályvezető kollégája továbbment: „Itt most háromezer négyzetméteren 1500 négyzetméter beépített területről beszélünk. Folyamatosan érkeznek hozzánk megkeresések építési vállalkozóktól, de mi 2019 óta egyetlen igényt sem fogadtunk be. Az idősotthonra ugyanakkor rettentő nagy szükség van.”

A győriek arról próbálták meggyőzni a városvezetésből delegált főépítészt és osztályvezetőt, hogy egy lassan húszéves városrendezési passzuson változtatni is lehet, magyarán mondják ki erről a részről – egészében –, hogy ez erdő, ha már annak is látszik. „És nem nagyvárosi lakóövezet.”

„Bár minden kérdésben ekkora konszenzus lenne az országban, mint ami most a marcalvárosiakban kialakult arról, hogy az erdő maradjon meg. Ezt miért nem hallják meg?” – hangzott el a végső érv az egyik egyik felszólalótól.

Szaksz Vince annyit mondott, a konfliktust érti, a közvetítő szerepét pedig vállalja.