Az aggályok eloszlatása helyett új aggályokat ébresztett a BM alapítványi iskoláknak küldött körlevele

Sokakban ébresztett aggályokat a múlt héten a Belügyminisztérium közoktatási államtitkársága, amikor körlevélben küldött jogértelmezést az alapítványi iskoláknak arról, hogyan tudnák jogszerűen előírni a fizetési kötelezettséget tanulóiknak anélkül, hogy az állami támogatás elvesztését, szankciók kiszabását kockáztatnák. Bár az államtitkárság célja éppenséggel az aggályok eloszlatása volt, többen is attól tartanak, hogy ezzel jogszabályváltozást készítenek elő. Az aggódok abból jutottak erre, hogy amúgy a kérdést rendező jogszabályok évek óta változatlanok, mi más indoka lehetne tehát egy ilyen tájékoztatásnak.

„Nagyon örülök a cikknek, a gyermekeim is egy alapítványi iskolába járnak, ahol hasonló az alapítványi támogatásnak/adománynak hívott fizetési módszer, és mi most, szülők, a cikk után aggódunk a gyermekeink jövőjéért” – írta egy Telex-olvasó a BM államtitkárságának leveléről beszámoló írásunkra reagálva. De akadt, aki azon aggódott, hogy az állam a fizetős és az államilag támogatott oktatás szétválasztásán dolgozik már. Ő abban bízik, hogy valóban csak egy technikai részletről szól a levél, és nincs rejtett szándék.

Különböző vérmérsékleten, de főleg az aggódás hangján nyilvánultak meg az olvasók, ezért a még felmerülő kérdésekben érdemesnek láttuk még egyszer a téma után nyúlni. Ennek egyik legfőbb oka az volt, hogy a legtöbb levélíró szülő szerint

az ő iskolájukban is évek óta a minisztérium által jogszerűtlennek tartott gyakorlat szerint finanszírozzák az intézményt,

de ez eddig nem okozott gondot. A soproni Waldorf-iskolát ugyanakkor keményen megbüntették.

A rendszer általában úgy néz ki, hogy a családok adományt fizetnek az intézmény fenntartójának – ami a legtöbb esetben alapítvány vagy egyesület –, az továbbadja az iskolának, hogy betömhesse vele a réseket. Az állami normatíva ugyanis csak részben fedezi az alapítványi iskolák kiadásait. Ezek az állami fenntartású intézményekkel szemben nem fedezik az iskola fenntartását, csak a tanárok fizetésére kapnak normatív támogatást.

Hogy a bizonytalanná vált helyzeten valamit segítsünk, kérdéseket küldtünk a Belügyminisztérium sajtóosztályára. Rákérdeztünk, van-e szándék arra, hogy jogszabályi szinten változtassanak a nem állami közoktatási intézmények finanszírozásán? Pontosítani szerettük volna, hogy az alapítványi iskolával szerződő szülők gyermekei után az állam miért csak a tanárok normatív átlagfizetését fizeti, miközben az állami iskolába járó gyerekek után az intézmény fenntartását is finanszírozza? És persze tudni akartuk azt is, miért most küldték ki ezt a bizonyos tájékoztatót.

A Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya azt válaszolta, hogy az ominózus levelet, amelyben felhívták a fenntartók figyelmét a helyes jogértelmezésre, „a Waldorf Szövetség képviselőivel történt egyeztetést követően, kifejezett kérés alapján” küldték ki. Hozzátették, a köznevelési intézmények finanszírozása a mindenkori költségvetési törvénynek megfelelően szabályozott; állami és egyházi intézményekben nem kell tandíjat fizetni.

Mást nem fűztek hozzá.

Szerettük volna megkérdezni a Waldorf Szövetséget is minderről, és a még felmerülő kérdésekről, de emailjeinkre – egyelőre – a telefonos egyeztetést követően sem válaszoltak.