A 3 milliárd forintos kérdés: mi lesz az éves Budapest-bérletesekkel?

26 ezer ember vásárolt 3 milliárd forint értékben éves Budapest-bérletet 2024-re. Jogi szakértőnk szerint ők valamennyien kártérítést kérhetnének, ha a Lázár János által szabott március 1-ji határidőig nem születne megállapodás bérletügyben, így a már megvásárolt bérletüket nem használhatnák tovább a fővároson belül az agglomerációs járatokon, a vonatokon és a HÉV-en.

Bár mindenki abban bízik, hogy végül sikerül megállapodnia a közlekedési miniszternek és a főpolgármesternek, hogy a Budapesten szorosan egybefonódott állami (MÁV-HÉV–Volánbusz) és fővárosi (BKK) tömegközlekedési hálózatot közösen fenntartsák, az eddigi viták alapján nagy esélye van annak is, hogy végül mégis kettévágják, mint a gordiuszi csomót. Azt, hogy ez milyen utasokat érintene kellemetlenül, hogy kellene-e nekik dupla havibérletet vásárolniuk, már összeszedtük egy korábbi cikkben.

Mégis egyre többször merül fel különböző fórumokon, hogy mi lesz azokkal, akik év elején megváltották az éves Budapest-bérletüket? Akik jóhiszeműen kifizették előre a 103–114 ezer forintot, arra számítva, hogy egész évben használhatják nemcsak a BKK, hanem a MÁV-HÉV–Volánbusz-járatokat is a főváros határain belül? Ha március 1-jétől az állami járatokra nem szállhatnak fel vele, visszaadják nekik a bérlet 10 hónapra eső árát?

Az biztos, hogy az az információink szerint mintegy 26 ezer vásárló, aki összesen körülbelül 3 milliárd forint értékben megvásárolta az idei éves bérletet, be lesz csapva, ha a Lázár János által legutóbb adott ultimátum lejár, és nem lesz megegyezés. Hiszen az éves Budapest-bérletük – lesz, akinek jobban, lesz, akinek kevésbé, de – mindenképpen kevesebbet fog érni. Joggal kérhetnének majd visszaváltást vagy kompenzációt. De mit szól ehhez a MÁV és a BKK? Megkérdeztük.

A MÁV egyelőre semmi konkrétat. Mint írták, az ÉKM döntése értelmében a bérletek március 1-jéig a megszokott gyakorlat szerint használhatók, a várható változások technikai tudnivalóiról és részleteiről a jogszabályokban előírt időben és módon nyújtanak majd tájékoztatást.

A BKK se többet. Válaszuk szerint „belelátják” a helyzetbe az esélyt, hogy minden időben rendeződjön, és, bár ilyenre végképp nem kérte őket a minisztérium, még egy-egy „jelenleginél is bővebb szolgáltatáscsomag” kidolgozására is készen állnak.

Pedig jogi szakértőnk szerint a helyzet egyértelmű. Klasszikus kártérítési eset: ha a szolgáltatók egyoldalúan módosítanák, hogy milyen feltételekkel lehet felhasználni a már megvásárolt éves bérleteket, az jogellenes helyzetet eredményezne. Szakértőnk szerint a polgári törvénykönyv kimondja, hogy a szolgáltatók felelőssége ilyen esetben megáll, méghozzá egyetemlegesen. Kompenzálniuk kell a vásárlókat: vagy úgy, hogy visszafizetik arányosan a bérlet árát, vagy úgy, hogy az éves bérleteseknek idén még engedik az állami járatok használatát is. Azt pedig, hogy ennek költségét ki állja, a szolgáltatók maguk közt vagy bíróságon döntik el.

Nem állna meg a szolgáltatók részéről az az érvelés sem, hogy minek vett éves bérletet valaki, ha már az év elején tudni lehetett a bizonytalan helyzetről. Az ugyanis, hogy a miniszter milyen politikai nyilatkozatot tesz, ilyen esetben nem releváns, csak az, hogy megjelent-e már az új szabály a vonatkozó jogi közlönyben, üzletszabályzatban vagy általános szerződési feltételben.