Öt dolog, amit érdemes tudni a felsőoktatási felvételi hajrája előtt

Már javában zajlik a 2024-es felsőoktatási felvételi eljárás. A legtöbben valószínűleg mostanra már eldöntötték, hogy milyen egyetemi szakokra szeretnék beadni a jelentkezésüket. Idén megváltozik a pontszámítás, de nem ez lesz az egyetlen újdonság a felvételi eljárásban. Öt pontba szedtük a hajrá előtti legfontosabb tudnivalókat.

Határidők

Az általános felvételi eljárásban a szeptemberben induló képzésekre február 15-ig lehet jelentkezni. Összesen hat helyet lehet megjelölni, díjmentesen három helyre lehet beadni a jelentkezéseket. Az e feletti további jelentkezési helyekért egyenként kétezer forint kiegészítő díjat kell fizetni.

Akik nem jelentkeznek egyik szakra sem, vagy nem veszik fel őket sehova, ők augusztus elején a pótfelvételin még újra próbálkozhatnak. Akiket a pótfelvételin felvesznek, szintén szeptemberben kezdhetik meg tanulmányaikat. A pótfelvételin már csak egyetlen helyre lehet jelentkezni.

További fontos dátumok:

• Hiánypótlás, adat- és sorrendmódosítás határideje: július 10.
• A ponthatárok várható kihirdetése: július 24.
• Jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje: a döntés közlésétől számított 15 napon belül.

Felvételi változások

Már több cikkben foglalkoztunk azzal, hogy 2024-től megváltozik az egyetemi felvételi rendszer. A legfontosabb változás, hogy az egyetemeknek nagyobb beleszólásuk lesz abba, milyen tantárgyak középiskolai, érettségi eredményei és milyen egyéb teljesítmények számítanak bele a felvételin elérhető 500 pontba.

Újdonság lesz, hogy az eddigi központi többletpontok helyett az egyetemek dönthetnek arról, milyen teljesítményre, körülményre adnak még további maximum 100 pontot a felvételizőknek. Így egyetemenként eltérő pontot érhet a nyelvvizsga, a tanulmányi versenyen szerzett helyezés, a hátrányos helyzet, a sportteljesítmény vagy a munkatapasztalat. Az egyetemek maguk határozhatják meg azt is, hogy az egyes szakokra a kötelező négy alaptantárgy (matematika, magyar, történelem, idegen nyelv) mellett milyen ötödik tantárgy középiskolai és érettségi eredményét számítják be, illetve melyik két tantárgy érettségi vizsgaeredményét kérik a felvételihez. A felsőoktatási intézmények határozhatják meg az egyes szakjaikon érvényes minimumponthatárt, de dönthetnek úgy is, hogy nem határoznak meg bejutási küszöböt.

Jön a lexikális tudásra épülő magyarérettségi

Nagy változás, hogy 2024-től gyökeresen átalakul a magyarérettségi feladatlapja. A középszintű magyar írásbelin eddig az egyik feladat az volt, hogy a diákoknak egy megadott témában írniuk kellett egy rövid érvelő szöveget, motivációs levelet, könyvajánlót, köszöntőt, vitaindítót stb. Ehelyett most egy 20 pontot érő irodalmi feladatlap kerül a tesztsorba. Az irodalmi feladatlap inkább a diákok lexikális, tárgyi tudását méri fel, mintsem a szövegalkotási képességüket. Az esszéfeladatoknál megszűnik az összehasonlító műelemzés, a diákok vagy egy mű elemzését vagy egy témakifejtő esszé megírását választhatják.

A változásokat a Magyartanárok Egyesülete 2021-ben visszalépésként értékelte. Akkor Arató László az egyesület elnöke azt mondta a Telexnek: félő, hogy az újfajta számonkérés a magolás érettségije lesz, amellyel háttérbe szorulnak a modern kompetenciafejlesztés elvei. Arató szerint így még nehezebbé válik annak elérése, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást.

Több pont járhat a nyelvvizsgáért

A legtöbb egyetemen, ahogy eddig is, most is plusz pont fog járni a nyelvvizsgáért. Sőt, van, ahol a középfokú (B2) nyelvvizsgáért járó eddigi 28 pont és a felsőfokú (C1) nyelvvizsgáért járó 40 pont helyett több pont jár majd. Az Eduline cikke szerint a Budapesti Corvinus Egyetemen például egy középfokú vizsga 30, míg a felsőfokú 40 pontot ér. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a B2-es nyelvvizsgáért 28, a C1-esért 50 pont jár.

Korábban minimum egy középfokú nyelvvizsgáért lehetett többletpontot kapni, de a felvételi szabályok módosításával néhány egyetem úgy döntött, hogy már az alapfokú (B1/A2) bizonyítványért is pluszpontot ad. A Dunaújvárosi Egyetem például 20 pontot ad az alapfokú nyelvvizsgáért. Nemcsak a komplex nyelvvizsgákért járhat pont, hanem a részvizsgákért is. Vagyis vannak egyetem, amik pluszpontot adnak már egy sikeres szóbeli vagy írásbeli eredményért is.

Pluszpontot kaphatnak a külföldön érettségizettek

Aki külföldön érettségizik és magyar egyetemen szeretne tovább tanulni, annak nem árt tudnia, hogy az elismert külföldi végzettség nem garantálja a magyar felsőoktatásba való automatikus bejutást, ahhoz az egyes szakokon előírt feltételeket, követelményeket is teljesíteni kell – írja a Felvi.hu. Főszabályként középszintű érettségi vizsgának fogadják el a külföldön szerzett, illetve külföldi rendszerű érettségi eredményeket. Egyes országok, illetve vizsgarendszerek esetén bizonyos érettségi vizsgatárgyak beszámíthatók emelt szinten. A Corvinus például a külföldi vagy külföldön végzett hallgatók Magyarországra csábítása érdekében 50 pontra értékeli a nemzetközi érettségi oklevelet.

Lazítottak a feltételeken a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgánál, amit a külföldön vagy régebben itthon érettségizettek tehettek le eddig is, ha az egyetem bizonyos tantárgyakból emelt szintű érettségit kért. Az emelt szintű eredmény eléréséhez ezen a vizsgán eddig 45 százalékos eredményt kellett teljesíteni, most már 25 százalékos eredmény is elég lesz. További könnyítés, hogy korábban a kiegészítő vizsgát nem tehették le azok, akik már a 2005 óta létező kétszintű érettségi rendszerben szereztek középszintű érettségit. Most ilyen vizsgát tehet az is, aki öt évnél korábban szerzett érettségit.