Csak két uniós országban alacsonyabb a diplomások aránya, mint Magyarországon

Magyarországon kisebb valószínűséggel szereznek diplomát a nem diplomás hátterűek, mint az értelmiségi családból érkezők, és ez a különbség jórészt már tizedik osztályra megszilárdul – írja a G7 a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézeténél megjelent friss, statisztikai adatelemzéssel dolgozó tanulmány alapján.

Magyarországon az elmúlt pár évben megtorpant a diplomásarány-növekedés, ráadásul a magyar adat 2016 óta először csökkent az előző évhez képest. Az EU-ban ugyanez a mutató kis lépésekben, de stabilan, 2004 óta évről évre nő, a 2030-ra kitűzött cél az, hogy meglegyen a 45 százalékos diplomás arány.

EU-s szinten a cél teljesíthetőnek tűnik, a tagállamok fele ugyanis már most teljesíti a 45 százalékos arányt: Írországban, Litvániában, Hollandiában, Svédországban, Spanyolországban a 25–34 év közötti népesség minimum fele diplomás, és a 45 százalékos célérték felett jár Szlovénia, Lettország és Görögország is.

Magyarország viszont közel sem teljesít ennyire jól, itt a diplomások aránya 32 százalék. Ezzel csak Romániát és Olaszországot sikerült megelőzni, ott 25, illetve 29 százalék ez az arány.

Pedig diplomásokra nagy szükség lenne, az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 2013 és 2025 között létrejött új munkahelyek fele felsőfokú végzettséget igényel.

Az elmúlt két évtizedben az OECD-országok között Magyarországon is növekedett a diplomások aránya, de ez a növekedés a legtöbb országban nagyobb volt. Ennek a G7 összegzése szerint több oka is van:

• a korhatár-leszállítás miatt nőtt a korai iskolaelhagyók száma;
• a diplomás szülők többet foglalkoznak a gyerekkel átlagosan, mint az alapfokú végzettségűek, és a gyerekeik nagyobb eséllyel választanak felsőfokú tanulmányokat;
• a keleti országrész továbbra is le van maradva, az országon belüli szórás a diplomások arányában Magyarországon az egyik legnagyobb az unióban.

Nem diplomás szülők lánygyermekei indulnak a legnagyobb hátrányból

A 25–34 év kor közöttieket vizsgálva a mintegy két tucat OECD-ország közül Magyarországon a negyedik legalacsonyabb (22 százalék) az első generációs diplomások aránya 2011 és 2018 között felvett adatok szerint. A térségben hasonlóan teljesített Szlovákia, Csehország és Szlovénia valamivel jobban, Lengyelországban viszont 45 százalékos ez az arány, vagyis statisztikai értelemben ott könnyebb első generációs diplomássá válni.

Szlovákia után Magyarországon a második legnagyobb a különbség (43 százalék) az első generációs és a többedik generációs diplomások között.

Adamecz Anna, a Munkaerőpiaci tükör 2022 című kötetben megjelent tanulmányában azt írja, az egy járásban élő fiatalok között a nem diplomás szülők gyerekei átlagosan 27,1 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereztek diplomát, mint a diplomás szülők gyerekei.

Az első generációs hátrány a diplomaszerzésben 7,4 százalékponttal nagyobb a nők, mint a férfiak között. A nem diplomás szülők fiúgyerekei 13, a nem diplomás szülők lánygyerekei 18 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereznek diplomát az értelmiségi hátterűekhez képest.

A diplomás háttér és nem diplomás háttár közötti különbségnek több mint fele ráadásul megvan már a tizedikes kompetenciateszteken is, ahol az első generációsok hátránya 11 százalékpont.

Tavaly szeptemberben jelent meg az Állami Számvevőszék „Pink education jelenség Magyarországon?!” című tanulmánya, amelynek egyik fő állítása az volt, hogy a diplomás nők túl magas száma miatt csökkenhet a népesség. Akkor cikksorozatban vizsgáltuk meg a kutatás néhány vitára okot adó felvetését és azok különböző vetületeit.

Például azt, hogyan kerülhet ma egy nő hagyományosan nem nőiesnek mondott, fontos vagy vezető pozícióba, illetve miért van az, hogy míg az egyetemek még szinte fele-fele arányban bocsátják ki a nőket és férfiakat, a munkaerőpiac már nem tükrözi vissza ezt az arányt. A top 50 árbevételű vállalat élén Magyarországon csak 8 százalék az első számú női vezetők aránya, és a régiós számok is hasonlók. Ugyanakkor a tanulmányi eredményekről, a legmagasabb iskolai végzettségről szóló statisztikák nem indokolják a nők alulreprezentáltságát a cégek élén. Ennek okairól ebben a cikkben írtunk részletesen.

Arról pedig, hogy a teljesítményen túl milyen tényezők hatnak a matekosztályzatokra, miért szoronganak a gyerekek a hagyományos szerepelvárásoktól, és valóban a maszkulin tulajdonságok hajtják-e fel a GDP-t, itt írtunk.