Ezúttal faültetés-árvíz összefüggésben „szakértett” egyet a Magyar Nemzet és a Metropol

„A Magyar Nemzet és a Metropol »szakért«. Már megint. Pedig abból sose jönnek ki valami jól. Szerintük szabálytalan faültetés történt a Rómain, ami akadályozza az árvízi védekezést. Megkérdezni persze senkit sem kérdeztek meg erről a fővárosnál, de tudják” – indul Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítészének csütörtöki Facebook-posztja, amely mellé egy Gábor Márton nevű szerző Árvízi védekezés helyett szabálytalan faültetésbe kezdett a főváros a Római-parton című cikkét tette ki HAMIS-felirattal.

Mint Bardóczi írja, a valóság ezzel szemben az, hogy a Római-parton ma is van 2000 fa, amelyek évtizedek/évszázadok óta élnek ott, ahogy ez a folyó partján lenni szokott, s mégis élnek, az azóta levonult árvizek ellenére.

„A fákat nem kell félteni a víztől. A BKM Zrt. Főkert divíziója a szakmai programja során – ahogy azt minden évben teszi – tavasszal és ősszel tetemes mennyiségű fát ültetett el, ezekből jutott 130 darab idén a Római-partra is.”

A leleplező cikk előzménye, hogy karácsony első napján 6-9 darab, a Főkert által frissen telepített fát vágott ki valaki a Római-parton. A III. kerületi rendőrkapitányság és a közterület-felügyelet a hétfői délutáni helyszínelésen azonosította az elkövetőt, aki elismerte a tettét.

A fák nem élnek örökké – rögzít egy biológiaórákról ismerős tényt aktuális posztjában a főtájépítész –, a parkokban, fasorokban, vízparti sétányokon időnként el kell távolítani a veszélyeseket, betegeket, és kerületi jogszabály írja elő a törzskörméret alapján történő pótlást. Mint írja, a pótlás során olyan fahelyekre ültethetnek, amelyek közműmentesek. Ezért aztán az ültetést egyeztetés előzi meg a közműtársaságokkal. „Így a Fővárosi Vízművekkel is történt egyeztetés,

vagyis fák oda kerültek, ahol a vízvezetéket nem veszélyeztetik. Szabályosan. A sugallt cím tehát hamis. Fake news.”

Majd a poszt azzal folytatódik, hogy a cikkek kifogásolják, hogy a főváros nem védekezik a hullámtérben.

„Melyik hullámtérben szoktak? Hát ne őrüljünk már meg teljesen. Az EU Vízkeret Irányelve 2000-ben fogalmazta meg a teret a folyónak elvet. Ez azt mondja ki, hogy minden hullámtérszűkítés káros, növeli az árvízveszélyt, ezért hullámtereket nem szabad bevédeni. A Római part hullámtér. Nem lakóterület, hanem üdülőterület. Ahol értelmes emberek nem építkeznek, vagy ha mégis, akkor azt lábakon teszik.”

Így tettek azok a szocialista vállalatok is – folytatja Bardóczi –, amelyek vállalati üdülőket építettek a partra 1950 és 1989 között. A Piroska utcában az Állami Biztosítónak volt vállalati üdülője, amely lábakra épült fel. Amikor az Állami Biztosítóból kivált 1986-ban a Hungária Biztosító, akkor megkapta az utca túloldalán található vállalati teniszpályákat, és oda saját üdülőt épített – lábakon.

Hogy a privatizációs és vadkapitalista folyamatokban hogyan privatizálódott aztán a Hungária üdülője, s hogyan épült át az üdülő szállodává, beépítve az árvízveszélyes földszintet is, vagy hogyan kaphatott mindez építési engedélyeket az akkori kerülettől, az a főtájépítész szerint már a múlt ködébe vész. „Az bizonyos, hogy ez annak ellenére történt, hogy akkor még bőven érvényben volt egy vízügyi rendelet, ami a területen a tartós emberi tartózkodásra alkalmas épületek legalsó szintjét a mértékadó árvízszint fölött engedte csak kialakítani.”

Majd felveti, hogy „jó kis oknyomozói újságírói feladat (valódi újságírás) lenne ennek kiderítése, hogy mégis hogyan épülhetett ide az árvízveszélyre fittyet hányó objektum.

Hülyének lenni magánterületen persze állampolgári jog. De engedély nélkül, közterületen önbíráskodni, na annak már következményei vannak…”

2013-ban a valaha mért legnagyobb árhullám vonult le Dunán, elöntve a hullámtereket, így a Rómait, a Lupa-szigetet, vagy például a pilismaróti Duna-part üdülőit is – idézi fel a posztban. Abból Óbudán majdnem baj lett, mert bár a Nánási védvonal kitartott, az Aranyhegyi-pataknál a védvonalat majdnem megkerülte a víz. Csak a civilek gyors cselekvésén múlott, például az Aquincum-Mocsáros Egyesületén, hogy nem öntötte el a fél kerületet a víz. „A védelmi munkálatokat a Dunán akkor megtekintő Orbán Viktor miniszterelnök egészen pontosan fogalmazott a Vízügyi törvény és a Víz Keretirányelv szellemében: a hullámtéren élők életét megvédjük, a vagyonát viszont nem. Védekezési kötelesség ugyanis lakóterületek esetében van. Hullámtérben nincs” – írja.

A főváros az elmúlt években azon dolgozott, hogy komoly részvételiséggel alátámasztva eljusson a Nánási-Királyok úti fővédvonal engedélyes terveihez, illetve megépítse az Óbuda-Békásmegyer leggyengébb árvízvédelmi pontján az Aranyhegyi-patak mentén a LAKÓterületeket védő árvízvédelmi művet.

„A mostani árhullám, amely el sem éri a Nánási-Királyok út szintjét is azt igazolja, hogy a csillaghegyi és békási lakóterületeket védő árvízvédelemnek ott van jó helye. A hullámtér pedig hullámtér. Ahol okos ember nem küzd a folyóval, hanem együtt képes vele élni. A fákat egy folyó partján pedig nem tekinti ellenségnek, s pláne nem vágja ki azokat engedély nélkül”

– zárul Bardóczi Sándor posztja.

A Római-part egyébként évtizedek óta éles viták tárgya. Nagyon leegyszerűsítve az egyik oldalon állnak azok, akik szeretnék megtartani a Rómait pihenő-rekreációs övezetnek, a másikon pedig azok a vállalkozók, akik teleszórnák lakóparkkal.

A Metropol ingyenes fővárosi újság az ősz elején még nagyobbat ment, amikor Budapest leggyomosabb területeiről gyűjtött fotókat az olvasóitól. Mint írták, azért hirdették meg olvasóiknak a fotópályázatukat, „hátha segítünk ezzel Karácsony Gergelynek és a budapesti városvezetésnek észrevenni a rengeteg gyomot a városban”.

A kormánypropagandát toló újság végül eredményt hirdetett, és hiába volt háromfős zsűrijük, nem sikerült olyan helyszínt díjazniuk, ami valóban a Karácsony Gergely vezette főváros tulajdonában lenne, mivel állami tulajdonost hirdetett ki győztesnek a gyompályázaton. Ennek szilvesztei kabaréműsorba illő részleteiről itt olvashat bővebben.