„Lesznek mindig ilyen emberek” – mondja Kiss-Rigó László a szegedi erdőirtás ellen tiltakozókra
2023. december 25. – 17:13
Kiss-Rigó László megyéspüspök volt szenteste napján Stefka István vendége a Pesti Srácoknál. Az interjúban előjöttek közélettel kapcsolatos kérdések is, Stefka ezekre a vizekre evezve úgy fogalmazott, „valami miatt próbálnak Szegeden kikezdeni, egyszerűen focista püspöknek neveznek”, amire Kiss-Rigó úgy felelt, ő nem püspökből lett focista, hanem fordítva, és azért alapított futballakadémiát is Szegeden, mert „a sport nagyon is fontos”, nem pedig azért, mert ez az ő hobbija lenne.
„Miért lett volna fontos? Lehetőség volt rá, és ezért lett” – felelte a megyéspüspök arra a kérdésre, hogy fontos volt-e néhány éve, hogy Szegeden is épüljön egy új stadion. Néhány másodperccel később Kiss-Rigó annyit még hozzátett, hogy „de attól függ, kinek fontos”. A stadionban rendezett programok és az akadémia eredményeinek sorolását követően megjegyezte, hogy „ráadásul mi magunk tartjuk fenn, senkitől nem kapunk hozzá támogatást”. Ez a kijelentés azért különös, mert az Átlátszó tavaly még arról írt a korábbi évek cégbeszámolóit átnézve, hogy éves szinten 270 millió forint körüli összeget kap a püspöki stadion és csapat cége csak a létesítmény fenntartására.
„Ez egy igazi szolgálat, a társadalom szolgálata, de hogyha ezt valaki máshogy látja, hát lelke rajta.”
Stefka visszakérdezésére Kiss-Rigó még annyit megjegyzett, hogy „a város semmivel nem járul hozzá” a költségeikhez.
A műsorvezető erre azt kérdezte, hogy „akkor miért támadják bizonyos erők az építkezést”, amivel arra utalhatott, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye miután kiderült, hogy a várost a mezőgazdasági területekről beáramló por ellen védő véderdősáv egy részének felszámolásával épít katolikus iskolát, valóban tiltakozni kezdtek helyi ellenzéki politikusok. Botka Lászóék jogi úton is megpróbálták ezt megfékezni, amire épp december 23-án este jelent meg a Magyar Közlönyben a kormány válasza.
A megyéspüspök szerint az egyházmegye építkezései nyilvánvalóan egy egész közösség érdekeit szolgálják, és hogy ez miért nem tetszik egyeseknek, arra azt mondta, „lesznek mindig ilyen emberek”. A beruházással járó erdőirtásra érkezett kritikáról, vagy egyáltalán arról, hogy ilyen történik majd, nem esett szó.
Ezután a 2030-ban ezeréves egyházmegye templomépítő terveiről esett szó, erről Kiss-Rigó vázolta fel, hogy ahol vannak keresztények, katolikusok, de a templomot esetleg lerombolták az 1950-es években, ott cél, hogy legyen hely, ahol vasárnaponként összejönnek az emberek. Mint mondta, sok esetben egy-egy új templomot átadnak használatra akár más egyházaknak is.
Az ezeréves évfordulóra nem infrastrukturális beruházásokkal készülnek, inkább identitásukat szeretnék megerősíteni az évtized végére. „Hogyha lehetőség lesz olyasmire, ami mindezt beruházásokkal segíti, a lehetőségekhez igazodunk, de nem ez a lényeg.”
Kiss-Rigó beszélt arról is, hogy aggódik az európai keresztény értékek jövője miatt, szerinte ezek az értékek ugyanis kettős fenyegetéssel néznek szembe: egyfelől a kontinensre érkező, milliós nagyságrendű muszlim bevándorlókkal, akik a püspök szerint veszélyeztetik a keresztény kultúrát, másfelől a nyugat-európai társadalmak nihilista irányzataival. Úgy véli, az LMBTQ- és genderideológiák, valamint a woke-mozgalom elősegítik a globalizmust és az új világrend létrehozását, miközben elvetik a hagyományos értékeket. Ennek ellenére meg van győződve arról, hogy a kereszténység túléli ezt az üldözést.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
