Csák Jánosék elárulták, kik az Előadó-művészeti Bizottság tagjai, Vidnyánszky és Apáti Bence is ott a listán

Egy parlamenti kérdésre adott válaszukban Csák Jánosék felsorolták, kik az Előadó-művészeti Bizottság tagjai, de azt már nem árulták el, milyen szempontok alapján dolgoznak, pedig erre is vonatkozott a kérdés.

Írásbeli választ igénylő kérdést címzett az LMP-s Ungár Péter Csák János kulturális és innovációs miniszternek. Ebben afelől érdeklődött, hogy kik is pontosan a független színházak támogatásairól döntő Előadó-művészeti Bizottság 2023-as tagjai, és milyen szempontok alapján hozzák meg a döntést a támogatásokról. Ungár Péter felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy ezekre a kérdésekre a parlament kulturális bizottságának meghallgatásán sem kapott választ.

„A minap a miniszteri meghallgatásán a Kulturális Bizottságban szóba került a független színházak támogatása. Az a folyamat, amivel évről-évre támogatásokat ítélnek a társulatoknak, koránt sem nevezhető transzparensnek. Nem tudjuk, hogy mi alapján, milyen szempontokat figyelembe véve döntenek a forrásokról, ráadásul még a kuratórium tagjait sem ismerjük, akik diszponálnak efölött” – írta, mielőtt rákérdezett a bizottság tagjaira és a szempontokra.

Csák János megbízására Vitályos Eszter államtitkár válaszolt a politikusnak, igaz, csak a felét árulta el annak, amire Ungár rákérdezett. Azt írta, hogy Ungár „állításával ellentétben az előadó-művészetek támogatása transzparens módon” történik, és felsorolta a vonatkozó törvényeket és kormányrendeleteket. Azt is írta, hogy „az előadó-művészeti bizottságok a miniszter véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testületei”.

A minisztériumi válaszban felsorolták a különböző bizottságokat és azok tagjait:

• Zeneművészeti Bizottság: Vashegyi György, Keller András, Herboly Domonkos, Medveczky Ádám, Rost Andrea
• Színházművészeti Bizottság: dr. Bakos-Kiss Gábor, Vidnyánszky Attila, Rátóti Zoltán, Kiss-B. Attila, Hűvösvölgyi Ildikó
• Táncművészeti Bizottság: Kiss János, Bozsik Yvette, Zsuráfszky Zoltán, Topolánszky Tamás, Apáti Bence

Arról azonban szó sem esett, hogy ezek a bizottságok hogyan és milyen szempontok alapján ítélik oda a támogatásokat.

A kulturális taotámogatások 2018 végi kivezetése után elindított, úgynevezett többlettámogatási rendszer már eddig is több sebből vérzett: a keretösszeg évről évre csökkent, teljes kiszámíthatatlanság és a transzparencia hiánya jellemezte a döntési folyamatokat, miközben a támogatásoktól évről évre eleső független társulatok a megszűnés szélére sodródtak.

2019 óta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM, illetve jogelődje, az Emberi Erőforrások Minisztériuma) senkinek nem árulja el, kik és milyen szakmai szempontok alapján bírálják el a pályázatokat, és magukkal a pályázókkal sem közli, hogy miért utasítják el a projektjeiket. Ráadásul maguknak a pályázóknak sem kell komolyan venniük a rendszert, elég egy rövid kérelmet kitölteniük, semmilyen komoly szakmai koncepciót nem kell kidolgozniuk.

Idén a keretösszeget hatmilliárd forintban állapították meg (2019-ben még 37,4 milliárd volt), és a nevén is csiszoltak, kikerült belőle a többlettámogatás, az elnevezése mostantól: Előadó-művészeti szervezetek támogatása. A színháztámogatási listát hétfőn hirdette ki a KIM. 1400 pályázat érkezett (egy szervezet több pályázatot is beadhatott), ebből az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) illetékes bizottsága 929-nek egyetlen forintot sem ítélt meg.

Ezzel kapcsolatban júliusban nyílt levélben fordultak az EMET „Előadó-művészeti szervezetek támogatása 2023” program kurátoraihoz azok a független társulatok, akik semmilyen vagy csak minimális támogatást kaptak. A levelet harmincegy szervezet írta alá, közülük huszonhatan semmilyen támogatást nem kaptak.

„Nem tudjuk Önöket név szerint megszólítani, mert az Önök személye ismeretlen. Legutóbbi pályázati döntésük szempontjait, indokait szeretnénk megismerni. És mivel közös adóforintjainkról döntöttek, szeretnénk, hogy mindez átláthatóan, a nyilvánosság előtt történjen”

– írták.

Nyílt levélben reagált a döntésre a Színházi Kritikusok Céhe is, ők azt írták, elfogadhatatlannak tartják, hogy „komoly, jól dokumentált, a színházi szakmában jelentős eredményeket felmutatni tudó előadó-művészeti társulatok egyetlen forint támogatást sem kaptak, ahogy elfogadhatatlannak tartjuk a támogatások közt fennálló drasztikus egyenlőtlenségeket is, valamint azt, hogy olyan szervezetek is kaptak több tízmillió forintos támogatásokat, amelyeknek nem nyilvános a tevékenységi köre, vagy nem előadó-művészeti szervezetek”.