A megszűnés szélére sodort független színházak csak azt szeretnék tudni, ki akarja kinyírni őket

Nincs új a nap alatt: ahogy tavaly, úgy idén is világosan látszódik az előadó-művészeti szervezetek támogatási listáján, hogy kiket tart a kormány életre érdemesnek, és kiket nem. Huszonhat, nemzetközileg is elismert, komoly szakmai múlttal rendelkező előadóművészeti szervezetnek például egy forint állami támogatást sem ítélt meg a kuratórium. Az érintett társulatok most nyílt levélben fordultak a névtelen kurátorokhoz, hogy megtudják: kik ők.

Mi az a többlettámogatás, ami már nem is többlettámogatás?

A kulturális taótámogatások 2018 végi kivezetése után elindított, úgynevezett többlettámogatási rendszer már eddig is több sebből vérzett: a keretösszeg évről évre csökkent, teljes kiszámíthatatlanság és a transzparencia hiánya jellemezte a döntési folyamatokat, miközben a támogatásoktól évről-évre eleső független társulatok a megszűnés szélére sodródtak.

A többlettámogatási rendszer tavaly az Átrium Színház ügyével kapcsolatban került a középpontba, akkor itt írtunk bővebben a működéséről.

Miért szűnt meg a taó? A hivatalos indoklás szerint azért, mert rengetegen visszaéltek vele.

A kormány azonban ahelyett, hogy a kiskapuk megszüntetésével működőképessé tette volna a rendszert, egész egyszerűen megszüntette.

A visszaélések viszont nem szűntek meg, sőt kódolva lettek az új támogatási rendszerbe. Olyan egyesületek kaptak támogatást színházi tevékenységre, akiknek korábban semmilyen előadó-művészeti tevékenységük nem volt, százmillió forintot kaptak cirkuszlátogatásra sportegyesületek, de jutott fideszes önkormányzatoknak, és tűzoltóegyesületeknek is, miközben a független társulatoknak fokozatosan egyre kevesebb támogatást ítéltek meg. Ők évek óta a fennmaradásukért küzdenek.

Ami 2019 óta állandó jellemzője a rendszernek: a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM, illetve jogelődje, az Emberi Erőforrások Minisztériuma) senkinek nem árulja el, kik és milyen szakmai szempontok alapján bírálják el a pályázatokat, és magukkal a pályázókkal sem közli, hogy miért utasítják el a projektjeiket. Ráadásul maguknak a pályázóknak sem kell komolyan venniük a rendszert, elég egy rövid kérelmet kitölteniük, semmilyen komoly szakmai koncepciót nem kell kidolgozniuk. Az elvárások tehát minimálisak – ezért is pályáznak rá ennyien.

Idén a keretösszeget hatmilliárd forintban állapították meg (2019-ben még 37,4 milliárd volt), és a nevén is csiszoltak, kikerült belőle a többlettámogatás, az elnevezése mostantól: Előadó-művészeti szervezetek támogatása. A színháztámogatási listát hétfőn hirdette ki a KIM. 1400 pályázat érkezett (egy szervezet több pályázatot is beadhatott), ebből az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) illetékes bizottsága 929-nek egyetlen forintot sem ítélt meg.

A pályázati felhívásban szereplő kategóriák a következők voltak:

• kiemelt művészeti értékekkel bíró szakmai programok támogatása;
• gyermek, ifjúsági és családoknak szóló művészeti programok támogatása;
• nemzetközi térben megvalósuló, kiemelt előadó-művészeti jelentőséggel bíró programok támogatása;
• határon átnyúló magyar-magyar és országhatáron belüli koprodukciók elősegítése;
• szakmai fesztiválok támogatása;
• alapműködést elősegítő, kiegészítő támogatás.

Nem ez az egyetlen állami forrás, amire pályázhatnak az előadó-művészeti szervezetek. Május végén hirdették ki a minősítéssel nem rendelkező budapesti és nem budapesti előadó-művészeti szervezetek, valamint a nemzetiségi színházak és a szabadtéri színházak idei szakmai programjára és működésükre adott támogatások listáját. Az erre szánt keretösszeg évek óta változatlan volt, idén több független társulat jelezte, hogy az infláció és a megemelkedett rezsiárak miatt a a korábbi összeg már messze nem fedezné a működésüket.

Ennek a ellenére a kormány úgy döntött, nem növeli, hanem 41 százalékkal csökkenti a keretösszeget.

Ez azt jelenti, hogy a korábbi összeg kevesebb mint feléből (egyes esetekben mindössze kettő-négymillió forintból) kell gazdálkodniuk az előadó-művészeti szervezeteknek egész évben (a döntési listák itt elérhetőek). Ez a jelenlegi gazdasági körülmények között gyakorlatilag lehetetlen, pont ezért várták nagy várakozásokkal a többlettámogatási döntéseket a megszűnés szélén lavírozó társulatok.

Kiknek jut, kiknek nem?

Ezek a támogatási döntések azonban nem visszahúzták, hanem lelökték őket a szakadék széléről. A hétfőn közzétett lista szerint egy forint állami támogatást sem kapott többek között:

• Pintér Béla Társulata: két pályázatot is beadott, egyikkel sem nyert. Az éves működési támogatására mindössze 14,4 millió forintot kapott.
• A 31 éves Kerekasztal Társulás négy pályázatot adott be, egyikkel sem nyert. Az éves működésükre 13,2 millió forintot kaptak, már május végén jelezték, hogy támogatások nélkül nem fogják kihúzni év végéig.
• A 30 éves Táp Színház: négy pályázatból nulla nyertes, nekik is a 6,9 milliós működési támogatásból kellene kihúzniuk az évet.
• A Dollár Papa Gyermekei: háromból nulla. 4,9 milliós működési támogatásból kellene túlélniük valahogy.

Akiknek cseppent valami:

• A 25 éves Káva Kulturális Egyesület öt pályázatból egyet nyert, erre 2,5 millió forintot kapott.
• A Trafó három pályázatából eggyel 2,5 millió forintot nyert,
• A szegedi MASZK egyesület is kapott 18 millió forintot szakmai fesztivál szervezésére (ők szervezik a legnívósabb független színházi fesztivált, a Thealtert), de a másik három pályázatára nulla forintot ítélt meg neki a kuratórium.

Akiknek idén sem lesz gondja:

• Továbbra is egyértelmű, hogy megéri jóban lenni Vidnyánszky Attilával, de a legjobban az éri meg, ha valaki maga Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház igazgatójának szervezete, a Magyar Teátrumi Társaság nyolc pályázatot adott be, mind a nyolc nyert, összesen 46,5 millió forintot ítéltek meg neki.
• Nem járt rosszul a kormányközeli körökben mozgó Vincze Balázs által vezetett Pécsi Balett sem: ötből négy pályázatuk nyert, összesen 56 millió forint támogatást kaptak.
• Vincze Balázs 2021 óta a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője is, a főigazgató pedig Kiss-B. Attila, aki szintén jó viszonyt ápol a kormánnyal, az SZFE kuratóriumában is kapott helyet. A jelek szerint itt is szerencsét hozhattak a jó kapcsolatok: háromból három nyertes pályázatot, összesen 87 millió forintot.
• De olyan, periférián mozgó, gyakorlatilag vagy teljesen ismeretlen szervezetek is jelentős támogatást kaptak, mint: Forrás Színház (115 millió), Mediakult Nonprofit Közhasznú Kft. (98 millió), Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület (59 millió), a magyarpolányi pajtaszínház „Új Színházért” alapítványa (39 millió), Múzsák Teátruma Nonprofit Kft. (39 millió).

A teljes, 95 oldalas lista itt böngészhető. A rendszer következetességét jól jelzi, hogy a pályázó szervezetek ömlesztve szerepelnek benne, azok pályázati kategóriák szerint sincsenek rendezve. Hiába adhatott be egy szervezet több pályázatot, azok teljesen random sorrendben vannak feltüntetve a listán. Az sem derül ki belőle, hogy egy adott pályázatra egy adott szervezet mekkora összegre nyújtott be pályázatot. Ahogy az sem, miért kapott vagy nem kapott végül támogatást.

A döntéssel kapcsolatban kerestük a KIM-et és az EMET-et is, cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk választ.

Nyílt levél az ismeretlen kurátoroknak

Csütörtökön nyílt levélben fordultak az EMET „Előadó-művészeti szervezetek támogatása 2023” program kurátoraihoz azok a független társulatok, akik semmilyen vagy csak minimális támogatást kaptak. A levelet harmincegy szervezet írta alá, közülük huszonhatan semmilyen támogatást nem kaptak.

„Nem tudjuk Önöket név szerint megszólítani, mert az Önök személye ismeretlen. Legutóbbi pályázati döntésük szempontjait, indokait szeretnénk megismerni. És mivel közös adóforintjainkról döntöttek, szeretnénk, hogy mindez átláthatóan, a nyilvánosság előtt történjen”

– írták.

„Független előadóművészeti szervezetek vagyunk, sokan évtizedes, rangos szakmai múlttal, díjakkal, elismerésekkel, hazai és nemzetközi nézőbázissal, jelenléttel. Olyanok, akik kulturális közfeladatot látnak el, akik a művészet társadalmi szerepét keresik, olyanok, akik hosszú évek munkájával építettek fel vagy indítottak el egy csapatot, társulatot. És akik azokat az adófizetői pénzeket, amelyeket ezeken a pályázatokon osztanak szét, ellenőrzötten és átláthatóan költik el. Évtizedek óta.”

Mint írják, miután „előzetes egyeztetés és indoklás nélkül, brutálisan lecsökkentették” a működési pályázat keretösszegét, mindannyian várták a támogatási pályázatok eredményét, amely „reményt adott volna nekünk az életben maradáshoz”. A döntés következményeként szerintük a

„a független előadóművészet semmisül meg”.

Nyílt levélben reagált a döntésre a Színházi Kritikusok Céhe is, ők azt írták, elfogadhatatlannak tartják, hogy „komoly, jól dokumentált, a színházi szakmában jelentős eredményeket felmutatni tudó előadó-művészeti társulatok egyetlen forint támogatást sem kaptak, ahogy elfogadhatatlannak tartjuk a támogatások közt fennálló drasztikus egyenlőtlenségeket is, valamint azt, hogy olyan szervezetek is kaptak több tízmillió forintos támogatásokat, amelyeknek nem nyilvános a tevékenységi köre, vagy nem előadó-művészeti szervezetek”.

Hozzáteszik, súlyos problémának tartják azt is, hogy „a teljes magyar kultúráért és színházi szakmáért felelős minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium megalapítása óta semmilyen koncepciót nem alakított ki a magyarországi színházak és független társulatok helyzetével kapcsolatban”.

Minden rendben, sőt

„Magyarországon részben történelmi okok miatt, részben pedig az utóbbi évek kormányzati szándékából rengeteg pénz ment a kultúrába. Eltökélten hiszünk abban, hogy a kultúra nemzetfenntartó erő” – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Mandinernek adott interjúban, ami a döntési lista közzététele után négy nappal, pénteken jelent meg.

Az interjúban a miniszter arról beszélt, 2021-ben a magyar kulturális szféra finanszírozásának 80 százalékát az állam állta, ami szerinte infantilizálja a szervezeteket. Mint mondta, célja, hogy felélessze a mecenatúrát, és összehozza a művészeti és az üzleti köröket.

Arra a kérdésre, hogy mit szól azokhoz a kritikákhoz, hogy a színházi szakma nem kap elég támogatást, Csák azt válaszolta:

„A néhai taórendszer következtében sok eltérő színvonalú kis színházi társulat jött létre. Ennek az az eredménye, hogy a nézők becsábításához alacsonyan kell tartani a jegyárakat. Az így kieső bevételt mindenki az államtól várja”.

A kulturális miniszter szerint a túl sok színház életben tartására nemcsak az állam tud megoldást kínálni, a szakma önszerveződésére is szükség van. Ezt az alábbi hasonlattal érzékeltette: „A magyar állam erőn felül segít a kultúra területén, de el kell kerülnünk a közlegelők tragédiáját. Ez azt jelenti, hogy ha egy legelőre, amely tizenöt jószágot tud eltartani, ráengedünk húszat, akkor két év múlva egyrészt letarolják, másrészt éhen halnak a gazdákkal egyetemben.”

A miniszter szerint ki kell alakítani az egyensúlyt, ez pedig szakmai önszerveződést igényel. „Az intézményvezetőknek át kell lépniük a saját árnyékukat, és a saját színházuk érdekein túl tekintettel kell lenniük az egész szcéna jövőképességére. Ebben keresem a partnerséget” – fogalmazott.