Az emberek ne a tömegközlekedést hagyják ott az e-rollerekért, hanem az autót

A mikromobilitás, a fenntarthatóság és az emberi léptékű közlekedés egyre inkább divatossá válik, de a fejlesztése körül még mindig rengeteg a kérdés. Boros Lajos, az Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének kutatója a problémát az e-roller használatának szegedi tendenciáival mutatta be keddi előadásában, amivel kapcsolatban nemrég egy kutatást is végeztek.

A mikromobilitás emberi léptékű és fenntartható közlekedési eszközök használatát jelenti, amelyeket emberi erővel vagy elektromos motorral, esetleg ezeknek a kombinációjával lehet működtetni, vezette be Boros. Az ilyen járművek, a bicikli, a roller, az e-roller vagy a segway mind 45km/órával közlekedhetnek legfeljebb, de városi környezetben ideálisan inkább 25-tel.

Az egyre zsúfoltabbá váló városok és a fejlődő technológia, vagy a fenntarthatóság előtérbe kerülése egyaránt abba az irányba lökik a döntéshozókat, hogy fejlesszék a mikromobilitást. Jobban divatba jönnek ugyanis az olyan eszközök, amikkel gyorsan, minél kisebb helyen lehet eljutni A-ból B-be, főleg akkor, ha dugó van vagy tele vannak a közösségi közlekedési járművek.

Külföldön hamarabb jelentek meg a mikromobilitási eszközök, mint Magyarországon. Itt mindössze tíz évvel ezelőtt indult el az első ilyen, kerékpárokat futtató szolgáltatás. Azóta töretlenül terjednek az országban és a világon is az ilyen lehetőségek a városi forgalomban. Boros szerint ez egy divathullámnak is köszönhető, mivel a fiatalok körében szexi lett a fenntarthatóság.

A geográfus úgy látja, igazából az lenne a cél, hogy az emberek ne a tömegközlekedést hagyják ott az e-rollerekért, hanem az autót.

A koronavírus-járvány azonban visszavetette ezt is: inkább ülnek autóba az emberek, ha tudnak, hogy elkerüljék a tömeget.

A biciklisek és rolleresek körében sokkal több a baleset is, mint más eszközök használóinál. Nem beszélve arról, hogy megfelelő szabályozás hiányában sokszor a meglévő infrastruktúrát – a járdákat és kerékpárutakat – terhelik le a járgányok, amire a döntéshozók nem, vagy esetleg már csak késve tudnak reagálni.

A szegedi e-rollerhasználatot vizsgáló kutatásukban Borosék azt figyelték meg, hogy a városban nagyon jelentős az e-rolleres szcéna. Azért különleges a helyzet Szegeden, mert itt például a város kereste meg az e-rollerek kölcsönzésével foglalkozó Lime-ot, és közösen indítottak szolgáltatást, úgy, hogy a cég tervei között akkor még nem is szerepelt a vidéki terjeszkedés. A szegedi városvezetés viszont az autó alternatíváját szerette volna adni, de a zöld stratégiájába is illeszkedett a koncepció.

A Lime-nak annyira bejött a szegedi prototípus, hogy azóta is ez a régió a legjobb piaca a cégnek. Az adatok szerint a szegediek annyira szeretnek rollerezni, hogy szinte nincs is ingadozás a használatban. Arra számítottak, hogy amikor az egyetemisták hazamennek, visszaesik a kereslet, de nem így lett.

A kutatás azonban azt is megmutatta, hogy többen nem tartják biztonságosnak a Lime-okat, és sok embernek egészen egyszerűen csak nem szimpatikusak a rollerezők. Akik használják, azok szerint a legtöbb konfliktus a biciklisekkel és a gyalogosokkal van, mert ők nem tekintik partnernek a rollert. Ez abból is adódik, hogy a sok eszköz túlterheli a járdákat, így a közlekedők nehezebben férnek el, és könnyebben mennek egymásnak.

Boros szerint viszont nem jelenthető ki, hogy lennének nagyon mély összekülönbözések a szegedi közlekedési kultúrában a rollerek kapcsán, mert van egy alapvető ismeretség autós és kerékpáros között, számítanak egymás hirtelen megjelenésére, ami miatt szerencsés helyzetből indul a roller. Annyi biztos azonban, hogy megosztó ez a fajta közlekedési mód a városban.

A szabályozás még mindig várat magára, pedig a járművek nem ma jelentek meg az utakon. Az önkormányzatok nem lépnek, a felelősséget az országos döntéshozásra tolják, akik a hírek szerint már formálják is az irányt. A Lime szerint ők könnyű helyzetben vannak, mert ha valaki azt mondja, hogy innentől csak 15km/órával mehetnek, akkor lekorlátozzák a járművek sebességét, és onnantól annyi lesz a csúcs. A parkoltatás problémájával viszont a városoknak gyűlik meg a baja. Boros úgy látja,

előbb vagy utóbb valószínűleg Szegeden is lesznek fizikai e-roller parkolók,

hiszen sokszor rosszul működik a GPS-alapú lerakás, másrészt egyre több a roller az utakon.

A kutató megállapításaira Körtvélyesi Csaba közlekedéstervező reflektált. Szerinte egyértelműen észrevehető a paradigmaváltás a közlekedésben, de az elmúlt száz évben nem változott az arra fordított idő: Magyarországon egy ember átlagosan 65 percet tölt el forgalomban naponta. Vannak arra utaló jelek, hogy egyre nagyobb igény van a mikromobilitású eszközökre, de Szegeden például ennek ellenére az elmúlt pár évben 32 százalékkal növekedett a bejegyzett gépjárművek száma, ami 62 ezerrel több autót jelent az utakon.

Ezzel szemben 10 százalékos növekedés volt tapasztalható 1994 és 2018 között a biciklihasználatban is.

„Ha ő nem ülne kerékpárra, te sem tudnál autózni”

– mondta Körtvélyesi, utalva ezzel arra, hogy ha a kerékpárosok is autóba ülnének, nem lehetne közlekedni a hatalmas dugók miatt.

A közlekedéstervező szakember úgy látja, Szegeden hosszú ideje visszatérő probléma, hogy a tömegközlekedés nem szereti a bicikliseket, de ennek okait Körtvélyesi nem fejtette ki. Aki a buszokat meg a villamost használni tudná, általában az ül két kerékre, és így a város bevételektől esik el. Emiatt is szabályozni kell az e-rollereket, mert a szakértő szerint ha azok nagyon elszaporodnak, akkor az egész városi tömegközlekedést ellehetetleníthetik, „nullára nyírhatják”.

A túlszabályozástól azonban óva intett Körtvélyesi, hiszen az azzal fenyeget, hogy teljesen eltűnnek az utakról az ilyen járművek, ami után egyel kevesebb fenntartható eszköz közül lehetne csak választani. Példaként Párizst hozta fel, ahol nemrég betiltották az e-rolleres szolgáltatásokat, mert a kétkerekű járművek annyira elszaporodtak a városban.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.