Százból mindössze hat fiatal dolgozna 2033-ban is Magyarországon

Mit gondolnak a magyar fiatalok az oktatásról? Hogyan képzelik el munkájukat? Szoronganak attól, hogyan fognak boldogulni a jövőben? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel az OTP Fáy Alapítvány és az Impetus Research közös őszi reprezentatív kutatásában, amiben nyolcszáz  16 és 24 év közötti fiatal vett részt. Az alapítvány két éve foglalkozik a fiatalok pénzügyi edukációjával, általános és középiskolásokat segítenek felkészülni a nagybetűs életre. Azokra a kihívásokra, amikkel az egyetemen, főiskolán, később pedig a munkaerőpiacon találkozhatnak.

Az Impetus Research üzletfejlesztési vezetője, Schauermann Péter szerint több minden okozhat szorongást a mai fiataloknak, amikre nincs hatásuk: háborúk, klímaválság, bizonytalan gazdasági helyzet. Így ezeket megpróbálják kvázi tudatosan kizárni, és csak a saját boldogulásokra, jövőjükre koncentrálni, ami manapság nem túl egyszerű. Mindez nyilvánvalóan hat a közérzetükre is.

„A megkérdezettek 49 százaléka nem, vagy inkább nem érzi jól magát a bőrében”

– tette hozzá Csejtei Ildikó az alapítvány ügyvezető igazgatója. Szerinte a mai fiatalok sok problémával küzdenek, amiben közrejátszik az okostelefonok, majd a közösségi média széles körű elterjedése is. Az Egyesült Államokban olyan kutatásokat is végeznek több százezer résztvevővel, amiben azt vizsgálják, hogy amióta az okostelefonok 2007-ben a piacra kerültek, hogyan változtak meg például a randizási szokásaink, máshogy alakítunk ki személyes kapcsolatokat, de mással töltjük a szabadidőnket is. Mindezek hatására pedig egyre többen küzdenek a magánnyal és olyan mentális problémákkal, mint a depresszió vagy a szorongás – részletezte Csejtei Ildikó.

Különórák nélkül is jól tudnak teljesíteni az iskolában

A kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók többsége elégedett a magyar oktatással: az általános iskolások 57 százaléka, a középiskolások 65 százaléka, míg a felsőfokú oktatásban tanulók 80 százaléka nyilatkozta ezt. Ezzel ellentétben a résztvevők azt is megfogalmazták, hogy

úgy érzik, az iskola nem motiválja őket a tanulásra, nem készíti fel őket a munkaerőpiacra.

Szerintük a lexikális tudás fontossága és az állandó magolás helyett nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az olyan soft skillek fejlesztésére, mint a kommunikáció, kreativitás, együttműködés, önismeret, valamint olyan hétköznapi ismeretek elsajátításra, mint például a hitelfelvétel vagy az adóbevallás megírása.

A kutatók szerint az azonban mindenképp pozitív, hogy a résztvevők 45 százaléka szeretne felsőfokú végzettséget szerezni, még ha ebből durván csak 30 százalék az, aki valóban el is jut a diplomáig. A kutatásban arra is fény derült, hogy a közhiedelemmel ellentétben a fiatalok úgy gondolják, különórák nélkül is jó eredményeket érnének el az iskolában.

A „ragadós padló” kifejezés egy ma is létező, komoly problémát takar

Az iskola csak egy az élet mérföldkövei közül, a munka pedig egy másik. Ahogy arról már egy korábbi cikkünkben is írtunk, a Z generáció egy csomó problémával küszködik: gondot jelenthet a saját egzisztencia megteremtése, az önállósodás, a családalapítás és a munkavállalás is. Ez utóbbi azért is különösen nehéz Schauermann Péter szerint, mert a munkáltatók fejében olyan előítéletek élnek a huszonévesekről, hogy lusták, nem akarnak/nem tudnak dolgozni, kevésbé megbízhatóak, szétszórtak, nárcisztikusak stb. Erre még az is rátesz egy lapáttal, hogy maguk a fiatalok is úgy érzik,

az a tudás, amivel kikerülnek az egyetemről, nem elég ahhoz, hogy olyan helyen, olyan pozícióban tudjanak dolgozni, amit nemcsak szeretnek, de meg is tudnak belőle élni.

Ezért is gondolhatja azt négyből három fiatal, hogy pályakezdőként nem könnyű manapság elhelyezkedni. A lehetőségeiket az is befolyásolja, hogy az ország melyik részében szeretnének dolgozni. Az Impetus Research üzletfejlesztési vezetője azt mondta, Kelet-Magyarországon általános probléma, hogy kevesebb az álláslehetőség, ami csak még nehezebbé teszi a pályakezdők életét.

A kutatásban résztvevő fiatalok 71 százaléka dolgozik a tanulmányai mellett, leginkább a szünidőben és nyáron. A megkérdezett

egyetemisták több mint a fele, 52 százaléka azonban azt válaszolta, hogy a megélhetése miatt dolgozik.

Azért például, hogy ki tudja fizetni az albérletét, tudjon magának enni és innivalót vagy buszbérletet venni. „Ez egy új dolog, hogy a diákoknak dolgoznia kell a tanulás mellett” – mondta Kozák Ákos társadalomkutató. Szerinte a „ragadós a padló” még ma is egy releváns kifejezés, ami egy létező, komoly problémát takar. Azok a fiatalok, akik szegényebb társadalmi és szociális körülmények között nőttek fel – mondjuk félreeső falvakban – egyszerűen kisebb eséllyel tudnak érvényesülni az életben. Szintén érdekes része a felmérésnek az is, miszerint a már dolgozó résztvevők

• 34 százaléka szívesen váltana munkahelyet,
• 48 százaléka nyilatkozta azt, hogy inkább más típusú munkát végezne, mint ami jelenleg a feladata,
• 57 százalék szerint a technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia segíti őket az elhelyezkedésben és a tanulásban. (A kutatás szerint a válaszadók 15 százaléka egyébként abszolút nem hallott még az AI-ról.)

A magasabb fizetések miatt a többség külföldön képzeli el a jövőjét

A kutatásban arra is kitértek, hogy a fiatalok hogy állnak a fizetés kérdéséhez. 69 százalékok úgy véli, tíz év múlva olyan fizetésük lesz, amilyet szeretnének. Azonban azt is látják, hogy más országokban a bérek jóval magasabbak a hazaiakhoz képest.

Ezért is gondolkodhatnak azon többen, egészen pontosan a válaszadók 57 százaléka, hogy a következő évtizedben biztosan vagy inkább biztosan külföldre fognak költözni, és mindössze csak 6 százalékuk nyilatkozta azt, hogy Magyarországon képzeli el a jövőjét.

Ebben az is közrejátszhat, hogy a válaszadók 68 százaléka szerint az ország jelenlegi helyzete rossz vagy inkább rossz, míg csak 32 százalék szerint jó vagy inkább jó. És míg kétharmaduk úgy gondolja, hogy ez a közeljövőben javulhat, vagy legalábbis nem lesz rosszabb, a résztvevők egyharmada úgy véli, a helyzet tovább romlik majd.

A jövőre nézve a megkérdezettek nagy részének vannak céljai: 31 százalékuknak például egészen konkrét elképzelései vannak, amiket a következő öt-tíz évben meg szeretnének valósítani. A céljaik elérése 85 százalékuk szerint csak saját magukon múlik, bár az állandóan változó világ nem teszi egyszerűvé a megvalósításukat.

„Annyi impulzus éri a fiatalokat, hogy gyakorlatilag a gondolkodásuk néhány év alatt, nagyon gyorsan meg tud változni. Vannak persze alapkészletek, mintázatok, de az életvilágban bekövetkezett változások nagyon erősen hatnak az emberek értékrendjére és gondolkodásmódjára” – fejtette ki a társadalomkutató, aki szerint az önismeret mellett fontos lenne a reziliencia, azaz a rugalmasság és ellenállás képességének fejlesztése is. Így könnyebb lenne megküzdeni a hétköznapi élet gondjaival és a globális szintű válságokkal is.