2023. december 1. – 05:01
Azzal általában mindenki tisztában van, hogy ha télen úgy közlekedik az autójával, mint nyáron, annak előbb-utóbb baleset lesz a vége. De mire kell figyelni leginkább, hogy biztonságosan autózzunk csúszós-latyakos útviszonyok közt? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Ezt a cikket a Telex és az autóMAGAZIN együttműködésének keretében olvashatják.
A fagyos hőmérséklet és havas utak miatt néhány órán belül több tipikus téli közlekedési baleset is történt Magyarországon. A hét hátralevő részében télies útviszonyokra kell készülnünk hóval és ónos esővel, esetenként jeges utakkal ott is, ahol ez nem gyakori általában. Az ADAC, vagyis a német autóklub tanácsaival bemutatjuk, hogyan kell, illetve kellett volna felkészíteni autónkat a télre, és mire érdemes figyelni az elindulás után.
Készüljön a váratlanra
Aki például még nem tette meg, annak mihamarabb fel kell szerelnie autóját négy évszakos vagy téli gumiabroncsokkal. A nyári abroncsok a hidegben megkeményednek, ami éppúgy rontja a tapadásukat, mint a mintázatuk, amely akár váratlanul is elveszítheti tapadását és oldalvezető képességét a csúszós úton. A négy évszakos, illetve a kimondottan téli abroncsok anyaga jellemzően a magasabb szilikatartalmuk miatt fagypont alatt is puha marad, de az eltérő lamellás mintázatuk is elősegíti, hogy ott is biztosan fogják az utat, ahol a nyári gumik erre már nem alkalmasak.
A tapadás nem csak gyorsításkor, illetve nem csak a hajtott kerekeken fontos, hiszen csak jól tapadó abroncsokkal lehet biztonságosan, rövid úton fékezni, és biztonságban bekanyarodni a téli útviszonyok közt. Aki téli körülmények közt is nyári gumival közlekedik, az fokozott balesetveszélynek teszi ki magát és a többi közlekedőt.
A biztonságos közlekedés érdekében az abroncsok profilmélységének legalább négy milliméteresnek kell lennie, mert hóban ez kapaszkodik megfelelően. Vizes, latyakos úttesten pedig szintén csak a jó állapotú futófelület vezeti el eléggé a vizet azért, hogy az abroncs kapcsolatban maradhasson az úttal. Szélsőséges esetben, mélyebb vízfolt és nagyobb sebesség esetén a nem elég mély mintázatú gumi felúszik a vízen, így sem kormányozni, sem fékezni nem lehet az autót, olyan lesz, mintha jégre futott volna. Ezt hívják szaknyelven vízen siklásnak, idegen szóval aquaplaningnek.
Az autó akkumulátorát is érdemes ellenőriztetni szakemberrel, mert alacsony hőmérsékleti tartományban lassulnak az akkumulátorban zajló kémiai folyamatok, esetleg nehézkessé vagy lehetetlenné válik a motorindítás, ha az akkumulátor elhasználódott vagy hibás. Az ADAC meghibásodási statisztikái szerint éppen ez okozza a legtöbb problémát, ezért kénytelen sok autós trélert hívni, vagy bebikázni az autót egy másik autó elektromos rendszerére csatlakozva.
A motormelegítés hamis legendája
A rosszabb látási viszonyok miatt kulcskérdés, hogy az autó lámpái is hibátlanul működjenek. A téli felkészülés része, hogy a szélvédőmosó-rendszert is téli folyadékkal kell feltölteni, amely legalább -20 Celsius-fok hőmérsékleten is használható. Indulás előtt az autót és a lámpáit is meg kell tisztítani a hótól és a jégtől – nem elég, ha csak egy foltnyi területen tisztítjuk le az ablakokat és a szélvédőt. Ehhez tartsunk magunknál az üvegfelületek lekaparására, lesöprésére alkalmas eszközt, illetve indulás előtt gondoskodjunk az üvegek belső felületeinek párátlanításáról is. Ehhez jó segítség lehet a klímaberendezés használata, az ugyanis szárítja az utastér levegőjét.
Szinte kiirthatatlan babona, hogy elindulás előtt percekig álló helyzetben kell melegíteni az autó motorját, ám ez tévedés.
Alapjáraton a benzines és dízelmotorok is lassabban érik el az üzemi hőfokukat, ilyenkor lassabban melegszik a hűtőfolyadék és a motorolaj, ráadásul a hideg motor károsanyag-kibocsátása nagyobb, és ebben a fázisban fokozott a kopása is. A megfelelő melegre járatáshoz egyszerűen indítsuk be a motort, majd amikor már kilátunk a letakarított ablakokon, induljunk útnak, és fokozatosan növelt terheléssel, legfeljebb közepes fordulatszámon járassuk melegre a motort. Ezzel a módszerrel sokkal rövidebb idő alatt, akár 10 kilométeren belül elérheti az ideális üzemi hőfokát, és a visszafogott terhelés miatt károsodni sem fog.
Így vezessen óvatosan és előrelátóan!
Nedves, havas vagy jeges utakon nagyobb követési távolságot érdemes tartani az egyébként ajánlott mértéknél, vagyis a haladási sebesség felének megfelelő távolságnál. A statisztikák szerint a téli ütközések 43 százaléka a túl rövid követési távolság miatt következik be, és az ütközések kockázatát csak fokozza, ha nem téli gumival próbálkozunk a havon. Az abroncs mintázatától függetlenül óvatosabban kell fékezni és kormányozni, azaz kerülni kell a hirtelen, erőteljes fékezéseket és kormánymozdulatokat.
Ha a jármű egy kanyarban elkezd letérni az útról, kerülni kell a hirtelen kormánymozdulatokat, inkább nyomjuk le rövid időre a fékpedált. Néhány km/óra sebességcsökkenés általában elég ahhoz, hogy visszanyerjük az uralmunkat az autó felett. A megváltozott útviszonyok és a hosszabb féktávolság megtapasztalásához érdemes nyílt, üres útszakaszon rövid fékezési próbákat tenni, mert így meggyőződhetünk arról, hogy hogyan viselkedik az autónk, illetve hogyan dolgoznak a menetbiztonsági berendezések, tehát a blokkolásgátló és a menetstabilizáló ilyen helyzetben.
A gyakorlás után érdemes csiszolni a vezetési stílusunkon. Például ha már kis fékezésre is csúszik az autó és dolgozik a blokkolásgátló, akkor csökkenteni kell a tempót, hiszen ilyen esetben, például jeges, jégfoltos úton
a fékút akár ötször hosszabb is lehet, mint száraz aszfalton.
A hideg évszakban a nyárihoz képest fokozott figyelemre van szükség az utakon, ezért még inkább kerülni kell bármilyen figyelemelterelő eszköz használatát, legyen az fülhallgató vagy a kézben tartott mobiltelefon, ami egyébként is tilos.
Vigyázzon a hókotrókkal
Hóesés és hirtelen ónos eső esetén mindenhol síkosságmentesítő járművek jelennek meg a forgalomban, ezeket el kell engednünk, és érdemes jelentős távolságból követni őket, mert így nem jut szóróanyag az autónkra, illetve hóval sem teríti be, rontva ezzel a látási viszonyokat.
A téli vezetésre nagyon jó felkészítést jelenthetnek a vezetésbiztonsági tréningek is, amelyek lehetőséget adnak arra is, hogy mindenki megtapasztalja saját járművét extrém helyzetekben. Az ilyen egynapos tanfolyamokon tapasztalt oktatók vezetésével, célzottan oktatják a kitérő manővereket, a vészfékezést és a helyes kanyarodási technikát nedves, síkos útviszonyok között is.
