21 Kutatóközpont: A magyarok közel fele szerint Izrael harca jogos önvédelem

Megosztottak a magyarok az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban, de alapvetően a zsidó állam oldalán áll a lakosság közel fele, szerintük Izrael harca jogos önvédelem – többek között ez derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből. Magyarországon nincsenek 300 ezren Palesztin-párti tüntetésen, sőt, a palesztinokért itthon nem is lehet tüntetni, a megkérdezettek 37 százaléka viszont mégis népirtásnak gondolja azt, amit Izrael a palesztinokkal csinál.

A Momentum Mozgalomnak is dolgozó 21 Kutatóközpont november 20-23. között, 1200 ember részvételével végezte a felmérést, az adatfelvétel sms-en keresztüli megkereséssel, online felületen készült. Az 1200 fős minta reprezentálja a magyar felnőtt lakosság összetételét nem, korcsoport, iskolai végzettség és lakóhely alapján.

Hat narratíva támogatottságát tesztelték a kutatók a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban. A felmérés résztvevőinek 1-5-ös skálán kellett értékelniük, hogy milyen mértékben értenek egyet az alábbi hat állítással. Az 5-ös értékelés a teljes egyetértést, az 1-es pedig a teljes elutasítást jelenti. A válaszok megítélése a teljes lakosságot nézve így néz ki.

• Izrael agresszor és népirtást hajt végre a palesztinok ellen (2,4 pont)
• Az egyre brutálisabb iszlamista merényletek fényében egyre megértőbb vagyok Izraellel (3,2 pont)
• Izrael jogos önvédelmi harcot folytat az őt ért támadások ellen (3,4 pont)
• Izraelben csak akkor lesz béke, ha Izraelnek sikerült felszámolnia a Hamász nevű terrorszervezetet (3,6 pont)
• Támogatom a palesztin nép törekvését arra nézve, hogy önálló államuk legyen (3,1 pont)
• Ebben a konfliktusban nincs jó és rossz fél: mindkét oldal ugyanolyan kegyetlenséggel bánik az ellenségével (3,2 pont)

A teljes népességet tekintve tehát a magyarok leginkább azzal értenek egyet, hogy Izraelben csak abban az esetben lesz béke, ha a zsidó államnak sikerül felszámolnia a Hamász terrorszervezetet.

Látható, hogy összességében a megkérdezettek legkevésbé azzal értenek egyet, hogy Izrael az egyértelmű agresszor, sőt, népirtást hajt végre. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a válaszadók 37 százaléka 4 vagy 5 pontra értékelte az erre vonatkozó állítást. A 21 Kutatóközpont munkatársai megjegyzik, hogy a Tett és Védelem Alapítvány hasonló témájú, 2018-as felmérése még csak 31 százalékra mérte azoknak az arányát, akik genocídiumnak tartják Izrael katonai fellépését.

Komoly megosztottságra utal az üggyel kapcsolatban az, hogy a megkérdezettek csaknem fele, 47 százaléka szerint nem népirtás azt, amit Izrael csinál. Ekkora százalékban gondolták úgy az idei felmérés résztvevői, hogy Izrael jogos önvédelmi harcot folytat az őt ért támadások ellen. Ez az érték az előbb említett, 5 évvel ezelőtti kutatáshoz képest drasztikus, 14 százalékos növekedést mutat, akkor mindössze a megkérdezettek 33 százaléka értett egyet ezzel az állítással.

Az egyes pártok szavazótáborát tekintve is érdekes megállapításokra jutott a 21 Kutatóközpont felmérése. Kiderült, hogy a DK szavazói szimpatizálnak leginkább Izraellel: az 1-5-ig terjedő Izrael-barátság indexen (ez az index a hat narratívára adott értékeléseket aggregálja) 4 volt esetükben az átlagos érték. A 3,5-ös indexszel rendelkező kormánypártiakat Izrael-barátságban megelőzik még a Párbeszéd, a Momentum és a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Néppárt szavazói.

A legkevésbé Izrael-barát álláspontot képviselő válaszadók a Jobbik és utódpártjainak, illetve meglepő módon a Kutyapárt szavazóinak táborából kerültek ki.

A korábban jobbikos Jakab Péterhez köthető A Nép Pártján Mozgalom szavazói a leginkább kritikusak a zsidó állammal szemben – náluk 2,9 pontos volt az átlagos érték a 21 Kutatóközpont Izrael-barátság indexén. Hasonló a helyzet a Mi Hazánk támogatói esetében is, náluk 3 pontos volt az átlagos érték.

Az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatos narratívák elfogadottságát választói blokkokba rendezve is bemutatta a 21 Kutatóközpont.

A párthovatartozáson túl az életkor is jelentős befolyásoló erővel bír Izrael-barátság tekintetében a kutatás szerint. A 18-29 év közöttieknél 3,1 pont volt az átlagos érték az Izrael-barátság indexen, ehhez képest a 65 év felettieknél 3,9.