Még az ismerőseik Facebook-posztjában is jobban bíznak a magyarok, mint a közmédiában
2023. november 21. – 12:11
Magyarországon ha megbízható hírforrás kell, akkor a többség az online híroldalakra vagy valamelyik közösségi média felületre kattint. Ez EU-ban ez szinte csak Magyarországon van így: 25 másik országában inkább a közszolgálati médiát választják, derült ki az Eurobarométer friss, médiafogyasztási szokásokat és a médiába vetett bizalmat felmérő kutatásából.
Uniós szinten a válaszadók közel fele, 48 százaléka jelölte meg a legmegbízhatóbb hírforrásnak a közszolgálati televíziókat és rádiókat (beleértve azok online kiadásait is). Ezt követi a nyomtatott sajtó és annak online kiadásai: a válaszadók 38 százaléka bennük bízik inkább, míg a magántelevíziókban és -rádiókban 29 százalék.
A közmédiába hitelessége a 27 EU-s tagállam közül Magyarországon messze az egyik legrosszabb: a válaszadók mindössze 25 százaléka adta meg legmegbízhatóbb hírforrásként.
A magyarhoz hasonló értéket mértek a lengyeleknél is: ott is csak 26 százalék jelölte meg első helyen a közszolgálati médiát. Az uniós 48 százalékos átlag alatt teljesített még kilenc ország, azonban ezekben az országokban is 40 százalék körül vagy fölött van azok száma, akik szerint a helyi közmédia a legmegbízhatóbb. Más szempontból is kilóg a sorból Lengyelország és Magyarország:
a 27 EU-tagállam közül 25-ben a közszolgálati média vezeti a leghitelesebb hírszolgáltatók listáját, kizárólag Magyarországon és Lengyelországban nem.
Magyarországon egyébként kimondottan rossz a médiatermékekbe vetett bizalom. Egyedülálló módon az EU-ban az emberek leginkább az online híroldalakban (ide tartoznak a blogok és a podcastok is) és a barátaik, ismerőseik által a közösségi oldalakon megosztott információkban bíznak, 28-28 százalék válaszolta ezt a két kategóriát. Amiből arra lehet következtetni, hogy a többség elfordult a hagyományosnak mondott hírforrásoktól. Ilyen látványosan ez nem figyelhető meg egyetlen másik EU-s országban sem: a sok tekintetben hasonló lengyelek bizalom szempontjából első helyre (41 százalék) sorolták a magántévé- és rádiócsatornákat.
Magyarországon bizalom tekintetében a közösségi médiát és az online platformokat követi a maga 25 százalékával a közmédia, harmadik helyen a YouTube és egyéb videós platformok vannak, negyediken a nyomtatott sajtó, majd a magántévé- és rádiócsatornák és végül az influenszerek. Tavalyhoz képest az EU nagy részén nem volt változás, viszont a rossz eredmény ellenére a magyar közszolgálati média a felmérés válaszadói szerint 4 százalékot javított a leghitelesebb hírforrás kategóriában. Többet – 5 százalékot – javítottak az online platformok, 10 százalékot pedig a YouTube és egyéb videómegosztók.
A közszolgálati médiába vetett bizalom a finneknél a legjobb: itt 71 százalék tartja a legmegbízhatóbb hírforrásnak, de kiemelkedő eredményt ért el a portugál (65 százalék), a svéd (63 százalék) és a holland (60 százalék) közmédia is. A nem túl jó bizalmi mutatókkal rendelkező magyar közszolgálati média jövőre egyébként 140 milliárdból gazdálkodhat majd, ezen belül pedig az MTVA vezérigazgatója, Papp Dániel, aki hírhamisítóként híresült el, havonta bruttó 3 500 000 forintot keres. Papp tavaly novemberben arról beszélt, hogy a közmédia „hiteles, kiegyensúlyozott és pártatlan” tájékoztatást nyújt.
Magyarországon a többség a Facebookról kattintja a híreket
Az EU-ban válaszadók 71 százalékának a tévé a leggyakrabban használt hírforrás. Ezt követik az online sajtótermékek és hírplatformok 42 százalékkal. A rádió és a közösségi média megosztva a harmadik helyen áll 37 százalékkal, a nyomtatott sajtó a negyedik helyre csúszott a maga 21 százalékával. Talán nem meglepő, de az előző évek felméréseihez képest legnagyobb arányban a közösségi médiából tájékozódók száma nőtt.
Egyéb kategóriákat is vizsgált a kutatás: felmérték például azt, hogy milyen típusú tartalmakat kedvelnek az emberek az influenszerektől és a tartalomgyártóktól. Magyarországon – sok más országhoz hasonlóan – az aktuális eseményekhez tartozó kommentárokat szeretik leginkább az emberek. A közösségi platformokat Magyarországon egyelőre leginkább üzenetek küldésre használják, de második helyen (néhány százalékkal lemaradva) ott van az aktuális események követése is.
Az országban – az EU-s 63 százalékot bőven meghaladva – továbbra is a Facebook a legnépszerűbb közösségi média oldal. Az unióban a legtöbben Magyarországon sorolták első helyre a Facebookot: 83 százalék ezt használja legtöbbet. Ezt követi a Meta üzenetküldője, a Messenger, harmadik helyre pedig a YouTube került. Ehhez kapcsolódik, hogy Magyarország Ciprussal, Bulgáriával, Portugáliával és Szlovéniával karöltve azon országok között van, ahol a többség inkább a Facebookon vagy más közösségi felületen keresztül jut el egy hírig. Az EU-s országok többségében az emberek közvetlenül látogatnak el adott hírforrás oldalára vagy applikációjába.
A teljes Eurobarométer-kutatás ide kattintva böngészhető, az összefoglaló itt, a Magyarországra vonatkozó rövid kivonat pedig ezen a linken érhető el.