Próbálják kiperelni az egészségügy átalakításához készült titkosított tanulmányt, egyelőre nem sok sikerrel

Tíz évre titkosított, belső használatra szánt munkaanyagot próbál kiperelni a Belügyminisztériumtól a K-Monitor, és habár a keresetüket október 31-én elutasította a bíróság, így is több részletre fény derült. A 24.hu cikkéből kiderül, hogy a K-Monitor megszerezte a tanulmány készítője és a minisztérium között kötött szerződést is. A tanulmány azért ilyen fontos, írja a lap, mert hozzájárulhatott az egészségügyi rendszer átalakításához.

A bíróság a döntésében is fontos dokumentumként ír róla, egészen pontosan úgy, hogy „a Magyarország egészségügyi ágazatának nagy horderejű, gyökeres változásokat eredményező átalakításának alapjául szolgáló szerződés és a tanulmány jelentős társadalmi érdeklődésre tart számot”, de hozzátették, hogy „a tanulmány és a szerződés nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele felszínes következtetésekre adhatna alapot”. A bíróság szerint ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a törvényalkotásban részt vevőket felesleges behatások érik, ha nyilvánosságra kerül a dokumentum.

„A változások alapjául szolgáló normatív szabályozást megalkotó köztisztviselők munkáját érő pozitív vagy akár negatív kritika felesleges behatásoknak tenné ki az átalakítás bármely szegmensében dolgozók munkavégzését a kritika irányultságával azonos módon, mely adott esetben a tanulmány alapján végzett átalakítási folyamatot hátráltatná, meghiúsíthatná a döntések hatékony végrehajtását, és legvégső esetben ellehetetlenítené az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát” – fogalmaztak.

A tanulmányt a Boston Consulting Group készítette – szakértőjük korábban arról is beszélt, miért titkosították a dokumentumot.

A perből egyébként kiderült, hogy a tanulmányt a Magyar Orvosi Kamara nem látta, ugyanakkor annak tartalmát ismeri Jenei Zoltán, országos kórházi főigazgató, aki a perben tanúvallomást tett.

A bíróság a szerződés és a tanulmány tartalmi vizsgálata alapján megállapította, hogy „a szerződés és a tanulmány címében is megjelenő stratégia a teljes egészségügyi ágazat átalakítására vonatkozó javaslatcsomagként, annak minden szegmensére kiterjedő jelenlegi modelljének átalakítását, az átalakítás teljes módszerét is jelenti, ezzel alapjaiban határozva meg a rendelkezésre álló eszközök jövőbeni hasznosítását, a felhasználás átalakítását is. Ezen átfogó stratégia több fázisos, bonyolult, mely összefüggéseinél fogva egyrészt nem bontható párhuzamos, egyedi eljárásokra, de azok összességére sem, másrészt azok egymással összefüggő, egymásra is épülő elemeket is tartalmaznak az egészségügyi ágazat átalakításával összefüggésben. E tényeket Jenei Zoltán tanúvallomása is alátámasztotta” – idézte a 24.hu a bíróság döntését.

A bíróság kitért arra is, hogy „az OKFŐ-vezető tanúvallomása is alátámasztotta azt a bíróság által is becsatolt bizonyítékok alapján megállapított tényt, hogy a tanulmány egyes részei egymástól nem elválaszthatók, nem kezelhető egy része sem olyanként, amelyre a továbbiakban az alperesnek a döntései meghozatalához már ne lenne szüksége, mivel azok alapján a döntések már megszülettek”.

A BCG és a Belügyminisztérium között 2020. május 12-én megkötött szerződésből kiderül, hogy a cég azt tanácsolta: érdemes kihasználni a Covid-veszélyhelyzetet a hazai rendszer újragondolására. Ehhez kidolgoztak olyan mutatókat, amelyekkel a kórházak, egészségügyi ellátóhelyek és orvosok minősége mérhetővé válik. Javaslatot tettek a rendszeres teljesítménymérésekre és ezek összehasonlításra.

A BCG szakértői a magán- és a közfinanszírozott ellátás merev szétválasztását is javasolták, hogy fizetős ellátások ne működjenek állami kórházakban. A munkaanyagban azt ígérték, felmérik az orvos- és ápolói állományt több szempont szerint: szakirányonkénti létszám, demográfiai adatok, képességek alapján – írja a 24.hu. A szerződés szerint a munka részét képezte a pályaválasztás, elvándorlás, karrierváltás folyamatainak vizsgálata az egészségügyben. Emellé járult az általános demográfiai tendenciák, például a népesség elöregedésének, a betegségekre való hajlamnak az elemzése, hogy megértsék az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet változását. „A két tényezőt egybevetve modellezni fogjuk a várható munkaerőhiányt szakmákra lebontva” – ígérték a BCG szakértői.

Jenei Zoltán azt mondta, hogy a döntések még folyamatban vannak, rendszeresen figyelembe veszik a tanulmány megállapításait azokhoz, így például a háziorvosi rendszer átalakításához vagy az iskolai védőnők átvételéhez is, és még várhatók jövőbeni döntések is.

Márciusi cikkünkben részletesen írtunk a Boston Consulting Group magyar egészségüggyel kapcsolatos gondolkodásmódjáról, amikor egy nyilvános beszélgetésen meghallgattuk és kérdezni is tudtuk Újlaki Ákost, a nemzetközi tanácsadó cég egészségügyi szakértőjét. Újlaki itt arra a kérdésre, hogy miért kellett titkosítani a tanulmányukat, azt felelte: a magyar egészségügyben túl sok érdek van jelen, és ahol sok érdek sérülhet, ott nem lehet változtatni a fennálló viszonyokon, az ilyen kezdeményezéseket az ágazat szereplői a csírájában megölnék.