„Én vettem egy elektromos rollert, hogy megkönnyítse a határon való átjutást” – mesélte a Szegedernek egy vajdasági lány, aki nagyjából két éve ingázik a szerb–magyar határ túlsó oldalán lévő lakóhelye és a magyarországi munkahelye között. Pontos adat nincs arról, hány ember jár át naponta a Vajdaságból Magyarországra dolgozni, de az elmúlt időszakban egyre inkább nehezíti életüket a határátlépés. Röszkénél gyakran előfordul, hogy az autópályán gyalog vagy biciklivel kelnek át a határon.
A vajdasági Zentától Horgosig szinte minden településen élnek olyanok, akik a határ magyar oldalán dolgoznak, a Szegedtől nagyjából 45 kilométerre lévő Szabadkáról és környékéről is sokan járnak át a dél-alföldi megyeszékhelyre és vonzáskörzetébe. A szerb–magyar határszakaszon 9 átkelő van, Röszke és Horgos között kettő: egy nagy, amin az autópálya is keresztül megy, illetve egy kicsi, amit a szomszédos országok állampolgárai és az „uniós szabad mozgás jogával rendelkezők” használhatnak.
A Vajdaság északi részén élők többnyire ezen a kettőn közlekednek, itt nyáron és az ünnepek alatt mindkét irányba hosszú ideig tart a várakozás.
A kishatár 7 órakor nyit és 19 órakor zár. Akik nem tudják megvárni a nyitását, korábban úgy oldották meg az átkelést, hogy hajnalban kocsival indultak el, amit a szerb határ mellett lévő egyik dűlőúton tettek le. Innen az út egyenesen, egy a kerítésen lévő résen át a nagyhatárhoz vitt.
Így az autópályának csak a szerb és a magyar határ közötti részén kellett gyalogolni,
majd a magyar oldalon egy másik autóba szállva lehetett folytatni az utat a munkahelyre. Aki délutáni váltásban dolgozott, arra visszafelé, éjszaka várt ez a túra.
A módszer nem volt szabályos, mivel az autópályán gyalogosan közlekedni tilos, de más megoldás hiányában a hatóságok is szemet hunytak felette.
Volt kiskapu, nincs kiskapu
„Amíg megvolt a földút, ami a kis- és a nagyhatárt összekötötte, gördülékenyebben ment az ingázás mindenkinek. Sokan kihasználták ezt a lehetőséget, akár kerékpárral, akár gyalog” – meséli a magyar oldalon dolgozó lány. Ez a lehetőség az elmúlt hetekben szűnt meg a szerb oldalon zajló munkálatok miatt: bővítik a határátkelőt, új sávokat és kamionparkolót építenek, így a földút, a kerítés és a rés is eltűnt.
Most a beszámolók szerint egy kb. 2,5 kilométeres kerülőt kell tenniük az ingázóknak a szerb autópályán a határig. Más lehetőség nincs: ha kocsival kelnek át, akár 2-3 órát is várhatnak. A vasút lenne a megoldás, ha elindulna végre.
A közúti kisátkelővel nem csak a nyitvatartás miatt vannak problémák. „Sajnos előfordul, hogy reggel senki sem éri el a 7.25-ös határbuszt, mert olykor csak 7.20-kor veszik fel a munkát a határőrök. Van olyan, hogy a gyalogosoknak is egy órát kell várniuk, sokszor ez hangos vitákat szül. Legutóbb például nem találták a magyar oldalon a határkapu kulcsát.”
Tavaly egy alkalommal a kulcs miatt 40 percet késett a határ megnyitása, de gyakran előfordul az is, hogy informatikai probléma miatt nem halad az átléptetés. A határbusz Szeged és Röszke között közlekedik, a határ mellett teszi le az utasokat, akiknek az átkelőn már gyalog kell átmenniük. Hétvégenként az is előfordul, hogy egy-egy buszról akár több tucat diák is leszáll, akik a kocsikat kikerülve jelentkeznek okmányellenőrzésre, ezzel is növelve az átjutási időt.
„Én vettem egy elektromos rollert, hogy megkönnyítse az átjutást. Már a kishatárt használom, és így nem kell félnem, hogy lemaradok a határbuszról” – meséli riportalanyunk.
„Sétálj végig és írd össze, hogy mennyi a magyar és a szerb rendszámtáblások aránya. Az mutatja, hogy valaki hol él életvitelszerűen.
A kishatár hiába készült elvben nekünk, a legtöbb autó német és hasonló rendszámos lesz” – hívja fel a figyelmet egy másik vajdasági ingázó arra a problémára, hogy bár az átkelőt azért hozták létre, hogy a kamionok és a buszok kizárásával megkönnyítsék a két ország közötti mozgást, az sokszor más nemzetek polgárai miatt dugul be.
A közúti határ infrastruktúrája biztosítja, hogy magasabb forgalom esetén csak be- vagy csak kilépőirányú legyen a közlekedés, így egy időben egy irányban négy sáv is működhet. Ezzel is sokszor az ingázók járnak pórul, hiszen ez akadályozhatja a határbuszt, nehezebb eljutni a parkoló autókhoz, valamint újabb sétára kényszerítheti a gyalogosokat az autópályán.
Az érintettek korábban levelet is írtak a szerb parlamentben is jelen lévő Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetőinek arról, milyen változtatásokat szorgalmaznak. Azt javasolják, hogy 19 és 7 óra között engedjék át a gyalogosokat és a kerékpárosokat a közúti átkelőn, vagy hogy a határkapu legyen nyitva a nap 24 órájában, de legalább 4 és 23 óra között. Parkolót szeretnének mindkét oldalra, folyosót, ami összeköti a kis- és nagyhatárt Szerbia területén, illetve buszmegállót, a helyi buszközlekedés újraszervezését. Kéréseik között egy kerékpárút is szerepel, amely összekötné Horgost Szegeddel és Szabadkával.
Sokszor minősíthetetlen a stílus
A Vajdasági Magyar Szövetségnek sincs pontos adata az ingázók számáról, valahová 700 és 2000 fő közé teszik őket. Hogy hány életet befolyásol nap mint nap a Horgos–Röszke közúti átkelő nyitvatartási ideje, azt tényleg nem tudni. Lapunknak azt írta a párt, hogy hozzájuk is több megkeresés érkezett a probléma miatt, amit próbálnak orvosolni. A nyitvatartási idő meghosszabbítását egyébként is szorgalmazzák, ezt az új helyzet még inkább aktuálissá tette. Azt írták, hogy a törvényhozásban is sürgetik a probléma megoldását.
Egy másik politikai szervezet, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) szerint a hatóságok rideg hozzáállása miatt is problémás az emberek számára a mindennapi ingázás. „Sajnos a szerbiai hatóságok nem engedélyezik a parkolást a határ közelében, amiért egy időben büntették is a járművek tulajdonosait, majd hallgatólagosan tűrték csak meg a közlekedésüket a nemzetközi és a régi határátkelő közötti vámövezeten keresztül” – közölte a VMDK.
A hatóságok hozzáállásának egy másik oldaláról, egy az átkelőket naponta használó, neve elhallgatását kérő ingázó is mesélt a Szegedernek. „Néha annyira nem emberhez méltóan viselkednek a határőrök, úgy ordítanak az emberrel, hogy az borzasztó.
Megértem, hogy fáradtak és nincsenek megfizetve, de van egy határ, amit illik betartani”
– mondta.
A VMDK szerint ha külön kapukat nyitnának a kerékpáros-, gyalogos- és kismotorforgalomnak, vagy ha a magyarkanizsai és a röszkei önkormányzat tudna biztonságos parkolókat adni a közelben, az is sokat javítana a helyzeten.
Folyamatban vannak a papírok, csak intézkedni kell
„A szerb hatóságokkal a határátlépéssel kapcsolatban folyamatos a koordináció, információcsere” – írta megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata. Állításuk szerint a helyzet miatt már felvették a kapcsolatot a szerbekkel.
A 12 órában nyitva tartó, kisebb forgalmú határátkelőknél kiemelten kezelik az ünnepi időszakokat, szükség szerint a szerb féllel megállapodva, ideiglenesen meg is szokták hosszabbítani a nyitvatartási időt. Folyamatosan elemzik is a határforgalmi adatokat, egyeztetnek a szerb féllel, ezek alapján végzik a fejlesztéseket.
Az ORFK válaszában azt is jelezte, hogy kerékpáros és gyalogos közlekedésre csak a kishatáron van lehetőség, az autópályás átkelőnél a gyalogosforgalom a közlekedési szabályok alapján tilos. A rendőrség szerint a nyitvatartási idő módosításához a határforgalom-ellenőrzésben érintett hatóságokat, valamint a szerb rendőri és vámszerveket kell megkeresni. Ez a folyamat megkezdődött.
Túlélésre játszanak
Újvári Zsombor, a VMSZ képviselője nemrégiben fel is szólalt a probléma kapcsán a szerb parlamentben. A közúti átkelő nyitvatartási idejének meghosszabbítása mellett a helyzet közlekedésbiztonsági kockázatáról is beszélt, kiemelve a nagyhatáron átsétálókat. Úgy véli, hogy az út mellett hagyott autókra is lenne megoldás, hiszen a kilépő termináltól nem messze található egy viszonylag nagy, aszfaltozott terület, amit alkalmassá lehetne tenni a járművek napközbeni tárolására.
Az ingázók közül többekben már az is felmerült, hogy ha nem változik a helyzet, kénytelenek lesznek feladni a magyarországi munkahelyüket, vagy elköltözni Szerbiából és Magyarországon letelepedni. „Azt gondolom, mindenki a legjobb tudása szerint próbál cselekedni,
a nyári, illetve a karácsonyi időszakban pedig az utazók is és a határőrök is csak a túlélésre játszanak.
Sokak fejében megfordult már, hogy a helyzet miatt feladják a magyarországi munkahelyüket, ezt mindenki úgy fogja csinálni, ahogy jónak látja” – meséli a vajdasági lány.
A probléma kapcsán a szerb közlekedési minisztériumot is kerestük, de ők cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre. A magyar hatóságok egyébként bíznak abban, hogy hamarosan megindulhat a röszkei vasúti határátkelőhelyen a személyforgalom, valamint elkészül a kübekházi közúti határátkelőhely végleges infrastruktúrája, ami megkönnyítheti a határ menti ingázók utazását is.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.