Elutasította a bíróság Boldog Istvánék kérelmét, hogy zárják ki a bizonyítékok közül a lehallgatási felvételeket

Pénteken újabb tárgyalási napot tartottak Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyében a Fővárosi Törvényszéken, ahol egy régóta várt döntést hozott meg a bíróság.

Boldog védője, Varga István – aki egy másik bíróság elé került fideszes politikus, a korábbi igazságügyi államtitkár Völner Pál védője is – már az ügy előkészítő ülésén kérte a bíróságtól, hogy zárják ki a lehallgatási, megfigyelési bizonyítékokat az ügyből. Rekesszék ki tehát azokat a hang- és képfelvételeket, megfigyelési jegyzőkönyveket, amelyeket a nyomozóhatóság akkor készített, amikor még életben volt Boldog mentelmi joga. Miközben éppen ezekre alapozva fordulhatott az ügyészség az országgyűléshez Boldog mentelmi jogának felfüggesztéséért.

Varga indítványában azzal érvelt, hogy az országgyűlési törvény alapján nem lehetne országgyűlési képviselő ellen büntetőeljárást indítani, lehallgatni a mentelmi jog felfüggesztése előtt. Szerinte ráadásul ez a törvény sarkalatos, amit nem írhat felül a büntetőeljárási törvény, ami rendelkezik a büntetőeljárás megkezdésének eseteiről, illetve a leplezett eszközök használatáról.

Erre a Varga-féle beadványra az ügyész 2021-ben az első tárgyaláson már reagált, szerinte egy ilyen döntéssel gyakorlatilag lehetetlenné tennék egy képviselő lebuktatását bármilyen bűncselekménynél. Illetve megjegyezte, hogy korábban ez egy kevésbé szabályozott terület volt, de 2018 óta az új büntetőeljárási törvény taxatíve felsorolja, hogy milyen esetekben lehet ilyen eszközöket használni mentelmi joggal rendelkezők esetében is.

A bíróság a mai, pénteki tárgyalásra ígért döntést ebben a kérdésben, hiszen ma már olyan tanúk meghallgatása zajlott, akik érintettek voltak lehallgatásokban, sőt, a bíróság ismertetett is néhány lehallgatási szöveget, ezekre kellett reagálniuk a tanúknak. (Ennek részleteiről a hétvégén hosszabban is beszámolunk majd a Telexen.)

A bírónő szerint a két törvény, tehát az országgyűlési és a büntetőeljárási törvény a lehallgatás és büntetőeljárás elindításának kérdésében nem üti egymást, és az ügyészség érvelésével egyetértve

végül elutasította Vargáék indítványát, a lehallgatási anyagok bizonyítékként maradnak az ügy tárgyalásában.

Vargáék érveléséből egyébként az következne – és képzeljük el ezt akár Boldog István, akár Völner Pál fideszes exállamtitkár ügyének esetében –, hogy ha a nyomozóhatóság szeretne egy képviselőt vagy a képviselővel kommunikáló embert lehallgatni valamilyen vélhető korrupciós ügy miatt, akkor először Polt Péter legfőbb ügyészhez kellene fordulniuk a kéréssel, majd Polt Péternek az országgyűlés elnökéhez, hogy aztán az országgyűlés mentelmi bizottságához kerüljön a kérés, akik megtárgyalnák és döntenének a mentelmi jog felfüggesztéséről. Csak ezek után kezdődhetne egyáltalán a lehallgatás is.

Varga a Telexnek azt mondta, nagyon valószínű, hogy az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni a hozott döntés miatt.

Hivatali vesztegetés

Boldog István és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot. Boldog ügyének előkészítő tárgyalását a bíróságon 2021 júniusának végén tartották, amiről részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.

A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az elsőben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.

A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.

Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja:

• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,
• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása,
• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.

Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. A korábbi tárgyalási napokról, a legemlékezetesebb tanúmeghallgatásokról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.