Süli János a bíróságon: Mindenképp emlékeznék rá, ha Schadllal ebédeltem volna, hacsak nem tudatmódosítót ebédeltünk

• A Schadl-Völner-ügy nem csak végrehajtók kinevezéseiről és állítólagos kenőpénzekről szól, vannak mellékszálai is. Az egyik ilyen a paksi ügylet, ezt kezdte el tárgyalni kedden a bíróság, és most csütörtökön is ezt folytatja, tanúkihallgatásokkal.
• A vád szerint a volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár, Völner Pál vállalta, hogy a végrehajtói kar volt elnökének, Schadl Györgynek az egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást. A cég papíron vízüzemű motorral kísérletezett, amit a tervek szerint a paksi atomerőműhöz használhattak volna.
• Völner a vádirat szerint Palkovics Lászlót és Süli Jánost próbálta behálózni ahhoz, hogy segítsék Schadl ötletét pályázathoz jutni.
• A bíróság csütörtökön Kovács Pál volt államtitkárt, Steiner Attila államtitkárt és Süli János egykori paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztert hallgatja meg, akik személyesen tekintették meg a találmányt.
• Süli János arról beszélt, őt évek óta érdekelte a „hidrogénes ügylet”, ezért ha szembe jött ilyen találmány vele, akkor úgy volt, hogy „nézzük meg, nem kellett engem győzködni”. Szerinte ez a projekt „többre érdemes, mint hogy 100 százalékig elfelejtsük”.
• Kovács a vallomásában azt mondta, ő látott fantáziát a motorban, egyszer egy ebédre is összefutottak volna Schadllal, de dugó így, így ő beült a végrehajtói kar volt elnökének kocsijába, ott beszélgettek a projektről.
• Kovács állítása szerint ő csak 2021-ben találkozott először Schadllal, de a végrehajtói kar volt elnökének naptárában 2018-ra ez volt felírva: „Hold utca Kovács Pali + Völner Pali”. Kovács szerint ez biztos nem ő volt.
• Steiner Attila pedig azt mondta, Völner érdeklődött nála, hogy terveznek-e kiírni széndioxid-kibocsátás csökkentése témakörében pályázatot az Innovációs- és Technológiai Minisztériumnál, és ha igen, milyen feltételekkel.

A vízüzemű motort nem Schadl György találta fel, hanem egy bizonyos K. Szabolcs és N. Csaba. K. Szabolcs kedden a bíróságon arról beszélt, a motor valójában Nikola Tesla találmánya, ők csak „megcsinálták, ami elmaradt”. Az eszköz lényege, hogy a vizet 12 voltos árammal hidrogénre és oxigénre bontja, a motor pedig csak a hidrogént égeti el. Állítása szerint ők a motort még a magyar államnak is eladták volna, majd egy nevet is bedobott: „Orbán Győző, a miniszterelnök testvére is eljött hozzánk három alkalommal”.

A munkájukat előbb R. Róbert, azaz Gazdi, Schadl György szintén vádlottak padján ülő jó barátja finanszírozta nekik, majd maga a végrehajtói kar volt elnöke. Ő a vád szerint pályázati pénzekhez akart jutni, Völner Pál segítségével.

Ezután jött a képbe a két akkori államtitkár, Kovács Pál és Steiner Attila, valamint Süli János egykori paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter is. Ők mind személyesen tekintették meg a találmányt, a vízzel menő autót. Völner szerint azért ők nézték meg a motort, mert ők szakemberek, és fontosnak tartotta, hogy élőben, működés közben lássák a dolgot, hogy legyen valamilyen fogalmuk róla.

Akkor a Sülit kell nekiereszteni Palkovicsnak

A nyomozás alatt több beszélgetést is lehallgattak Schadl és Völner között, az egyik épp erről a találmányról szólt. A fideszes exállamtitkár egy ponton azt mondta Schadlnak, hogy Süli várja a pályázat beadását, csak az akkori innovációs miniszter, Palkovics László tűnik a keményebb diónak.

Völner: Beszéltem Süli úrral, ő továbbra is azt mondja, hogy szeretettel várják a dolgot. Steiner Attilát elcsíptem tegnap, azt mondta, ilyen pályázatot írnak ki, meg olyat, meg energiatárolást.
Schadl: Csak hogy mikor?
Völner: Jó, de ez nem energiatárolás, a te projekted. Mondtam, hogy nekem olyan kellene, hogy tudod, hogy gyorsreagálású alternatív energiatermelés, merthogy abból van kevés. És igen, mondta, hogy igen, igen. De mondtam, hogy írhatná ki. Ezzel el vagyok egy kicsit akadva. Lehet, hogy Ádámnak is szólhatnál, hogy kicsit így… Nem tudom, hogy tudnának-e ők is egy kicsit ők is megágyazni a dolognak.
Schadl: Kedden elutazik, de mondom neki mindenképpen.
Völner: Majd ha visszajön, nem olyan, csak mondom, valamit majd valahonnan bele kell rúgni az ügybe. Mert mondom, én leülök a Palkoviccsal is, csak mondtátok, hogy ő azért nem teljesen pozitívan áll hozzá.
Schadl: Igen. A Süli nem rugdalja a történetet?
Völner: Jó, akkor majd mondom, hétfőn majd elkapom. De akkor a Sülit üssem, hogy a Palkovicsot most már ültesse le egy székbe…
Schadl: Ha szabad, akkor igen.
Völner: Jó. Csak azért gondoltam, megbeszélem veled, mert kicsit úgy érzem, hogy… akarják, de senki nem csinál semmit. Akkor a Sülit kell nekieresztenem a Palkovicsnak, hogy akkor csináljon már valamit. Együtt ebédeltem vele direkt kedden vagy hétfőn, már nem tudom, hogy átrágjam vele ezt a történetet, mondom, hogy a részéről minden oké. Ők ketten biztos vannak olyan viszonyban, hogy fel tudja vele méretni az esemény fontosságát. Te sem tudsz akkor jobbat?
Schadl: Nem.

Az nem derül ki az iratokból, hogy Palkovicsot kihallgatták-e az ügyben. A bíróságra nem idézték be, sőt, eddig egy szót sem ejtettek róla a perben. Sülit viszont tanúként meghallgatták már a nyomozás alatt is. Igaz, őt nem szóban kérdezték, csupán pár kérdést tettek fel neki írásban, amire az egykori tárca nélküli miniszter elég szűkszavúan és lényegre törően válaszolt.

Azt vallotta, csak munkakapcsolatban volt Völnerrel, az igazságügyi minisztériumot „érintő szabályozási kérdésekben”. Állítása szerint Völnertől hallott először Schadl találmányáról, és elismerte, hogy azt élőben is megnézte 2018 augusztus 7-én, mert ezt szakmai feladatának gondolta, de a találmány az „ipari hasznosíthatósága miatt” is érdekelte őt.

Schadl a teremben erre a dátumra felhúzta a szemöldökét, és a bíró is megkérdezte Sülit, hogy honnan emlékszik ennyire pontosan a dátumra? Ő erre úgy felelt, a titkárnője a nyomozás alatt megnézte a naptárában. Ez azért érdekes, mert az alatta dolgozó államtitkár, Kovács Pál úgy vallott a bíróságon, hogy 2021-ben vitte magával Sülit megtekinteni a találmányt.

Mindenesetre Süli szerint őt a „hidrogénes ügylet” már akkor is évek óta érdekelte, ezért ha szembe jött ilyen találmány vele, akkor úgy volt, hogy „nézzük meg, nem kellett engem győzködni”. Ő pedig azt tanulta a munkájában „a régi motorosoktól, hogy a leghitelesebb információ a helyszínen van”. Szóval megnézte a találmányt Törökbálinton, a bemutatón ott emberek „mentek vele egy pár kört”, de tudta, hogy további vizsgálatok kellenek, mert ő már korábban is látott olyat, hogy valamilyen eszközt még az előző este töltöttek fel hidrogénnel.

Ezután szerinte „persze, hogy említették” a témát egymás között Völner Pállal, volt, hogy kormányülésen, volt, hogy a Parlamentben. „Mindig beszéltünk róla, hogy nem kéne a gyereket kiönteni a fürdővízzel, de hogy milyen pályázat és hogy, ilyen mélységben nem beszéltünk róla. Hangsúlyozom, hogy ez többre érdemes, mint hogy 100 százalékig elfelejtsük”.

Süli szerint viszont Völnerrel is „az merült fel, hogy feladatkörömmel egyeztetve van-e az ipari hasznosítás szabályozott elősegítésére lehetőség”, de „a lehetőségeink konkrét támogatást nem tettek lehetővé, így nem is jutottunk az ügyben tovább”.

Süli úgy emlékszik, hogy többször nem találkozott Schadllal, „talán telefonon beszéltünk még egyszer a találmányról”. A saját naptárában sem talált erre utaló bejegyzéseket. Schadl naptárában viszont 2018. október 1-jére ez volt beírva: „Völner + Süli ebéd”. Süli a bíróságon erről azt mondta, nem emlékszik arra sem, hogy leütöttek volna egy ebédet, arra sem, hogy együtt ebédeltek volna. „Mindenképp emlékeznék rá, hacsak nem tudatmódosítót ebédeltünk” – summázta Süli.

Arról a beszélgetésről, amiben Völner azt mondta Schadlnak, hogy Sülit kell ráereszteni Palkovicsra, Süli a bíróságon azt mondta, „ilyen direkt kérésre nem emlékszik” Völnertől. „Egyébként Pál közelebb ült Palkovics úrhoz a kormányülésen, mint én, ha akarta volna, megkérdezi tőle, azt hiszem, egy szék volt köztük”.

Dugó volt, ezért beült Schadl kocsijába

Kovács Pál abban az időben Süli János alatt dolgozott a paksi bővítéséért felelős államtitkárként. A bíróságon előbb azt mondta, neki nincs takargatnivalója, ezért engedi, hogy a sajtó fotózza. Majd arról beszélt, Völner Pált már legalább 2010 óta ismeri, mert mindketten a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban dolgoztak. Kettejük kapcsolatát barátságnak nem mondaná, de szerinte kifejezetten jó kollegiális kapcsolatban voltak, és vannak még most is.

Szerinte ő Völner kezdeményezésére ment el megnézni a vízzel hajtott motort 2021 tavaszán. Ott ismerte meg Schadl Györgyöt, Völner mutatta be őket egymásnak. Mint a nyomozás alatt mondta, „sok ilyen felkérés érkezik a kormányhoz, és én létrehoztam egy kisebb csoportot, aminek az a feladata, hogy ezeket a projekteket megnézik, beszélnek a feltalálókkal, és ha arra érdemesnek találják, akkor igyekszünk felkarolni őket”.

Kovács a találkozásnál találkozott a fejlesztőkkel, és tetszett neki a projekt. Látta a motort működés közben, és szerinte az „valóban úgy nézett ki, hogy képes vízzel meghajtani a gépkocsit. Ezután még két kollegámat is megkértem, hogy nézzék meg, akik szintén láttak benne fantáziát, de a probléma ott volt, hogy nem láthattuk az úgynevezett fekete dobozát, illetve a szerkezet belsejéhez sem fértünk hozzá. Így nem lehetett eldönteni, hogy valóban nóvumról van-e szó, vagy esetleg egy már létező technológia átvételéről. Tudtuk ugyanis, hogy hasonló motorral próbálkoznak Japánban is”.

Következő bemutatóra már magával vitte Süli Jánost is – ez azért érdekes, mert Süli a vallomásában azt mondta, ő 2018-ban tekintette meg a találmányt, nem 2021-ben.

Kovács a megtekintésről úgy vallott, ezt a találmányt „érdemes megnézni, mert tényleg van benne fantázia”. Kovács szerint Sülinak szintén tetszett a motor. Kovács szerint ha a kocsik valóban tudnának menni vízzel, akkor „az biztos, hogy nagyon komoly áttörés lenne mindenhol”. Egy beszélgetésben pedig felmerült, hogy a találmányt a leállított Százhalombattai Erőműben is lehetne hasznosítani áram- vagy hőtermelésre.

A bíró azt kérdezte tőle, miért pont ő ment ki a helyszínre, miért nem csak azok a kollégái, akik szerinte értettek is hozzá. Kovács szerint mivel Völner őt kérte erre, „természetesnek” érezte, hogy akkor ő megy ki személyesen megtekinteni a motort.

Kovács szerint bár szóba kerültek, hogy milyen támogatási lehetőségek vannak, de csak az „ötletelés szintjén”. De azért szerinte neki és Sülinek csak annyi volt a szerepe, hogy szakmai véleményt adjanak, mivel „a Paks 2 projektben semmilyen módon nem tudtuk volna hasznosítani ezt a motort, illetve ilyen jellegű támogatást sem tudtunk volna nyújtani”.

A megtekintéseken kívül az akkori államtitkár telefonon is beszélt Schadllal, amikor is egyrészt egy esetleges estebédről egyeztettek, majd a végrehajtói kar elnöke megköszönte az államtitkárnak, hogy az események „ütőerén tartja az ujját.” Amikor Kovácsot kihallgatták a nyomozók, ő erre a beszélgetésre nem emlékezett, pedig ő hívta Schadlt. Azt pedig nem tudta értelmezni, Schadl mit értett az ütőeres mondata alatt, az esetleges estebéd pedig szerinte nem történt meg. A bíróságon ezekbe nem mentek bele jobban.

Azt viszont elismerte, hogy külön is találkozott Schadl Györggyel, bár a pontos dátumra nem emlékezett. A bíróságon és a nyomozás alatt is azt mondta, azt beszélte meg Schadllal, hogy a minisztériumban, vagy egy minisztériumhoz közeli étteremben találkoznak majd. „De mivel dugóba került, ezért végül én beültem a kocsijába, és menet közben ejtettünk pár szót a projektről. Itt is arról érdeklődött, hogy milyen pályázati lehetőségei lehetnének, és gondolom, azért engem kérdezett, mert tudta, hogy jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezem, és látom a pályázati lehetőségeket is”. Szerinte viszont ő semmi konkrétumot nem tudott mondani erről a végrehajtói kar volt elnökének.

Mindezeken kívül Schadlnak fel volt írva a naptárába még egy 2018 júniusi napra a következő szöveg: „Hold utca Kovács Pali + Völner Pali”. A bíró rá is kérdezett Schadlnál és Völnernél is, van-e más Kovács Pál nevű közös ismerősük, mindketten úgy feleltek, nincs. Ez azért érdekes, mert Kovács a vallomásaiban azt mondta, ő csak évekkel később, 2021 környékén ismerte meg Schadlt, amikor megtekintette a találmányt. Közben pedig Süli is azt vallotta, ő is 2018-ban találkozott Schadllal.

A bíró ezután arra volt kíváncsi, akkor ki ez a Kovács Pali? „Lehetett a tanú érintve ebben az üzenetben, vagy sem?” – kérdezte. Kovács erre úgy reagált, akkoriban ő nem is Budapesten tartózkodott, hanem Pakson. „Én biztos nem voltam”, mondta. Schadl György is reagált: „Hogy én 2018-ban nem ebédeltem az államtitkár úrral, az 600 százalék. Tuti, hogy nem a tanúról van szó”.

Végül azt mondta, ő nem tudja, hogy ez a vízüzemű motoros téma hogy jön ehhez a korrupciós ügyhöz. Ő kétszer látta a találmányt, kétszer működött, „nincs kétsége” benne. Abban semmi kivetnivalója nem volt, hogy Völner szólt neki ennek a létezéséről. Schadl kérdésére azt is mondta, hogy ő nem érezte, Schadl és Völner között korrupciós kapcsolat lenne, és hogy Völner emiatt nyomná nála ezt a projektet.

Völner Pál végül minderre úgy reagált, „ha valaki belemagyarázza, hogy ez csalás, szélhámosság volt, hogy különböző érdekek szerint jártam el, azt sajnálom”.

Völner érdeklődött nála, hogy terveznek-e kiírni pályázatot

Steiner Attila korábban Varga Judit alatt volt államtitkár az Igazságügyi minisztériumban (itt ismerkedett meg Völner Pállal), majd utána az azóta már megboldogult Innovációs és Technológiai Minisztériumban dolgozott, körforgásos gazdaságfejlesztésért, klíma- és energiapolitikáért felelős államtitkárként, Palkovics László alatt. Jelenleg az az Energiaügyi Minisztérium energetikáért- és klímapolitikáért felelős államtitkára.

Steiner szerint az első feladat, amit Palkovicstól kapott 2021 elején, hogy dolgozzák ki az ország hidrogénstratégiáját, a téma még a kormányülésre is bekerült, májusban pedig el is fogadta. Ő maga már korábban is hallott már olyat, hogy vizet használnak a mobilitásban.

Azt is mondta, már 2018 környékén is ismerte Kovács Pált és Süli Jánost, de állítása szerint ők nem beszéltek neki semmilyen hidrogénes projektről. Völner pedig emlékei szerint „arról érdeklődött, milyen pályázatok vannak”, de csak általánosságban.

„Emlékezetem szerint az volt az érdeklődésének a tárgya, hogy tervezünk-e kiírni széndioxid-kibocsátás csökkentése témakörében pályázatot, és ha igen, milyen feltételekkel. Mivel én még ekkor csak pár hónapja voltam államtitkár ennél a tárcánál, ezért még én sem voltam teljesen tisztában az összes pályázati lehetőséggel, de általánosságban tájékoztattam Völner urat a pályázatok kiírásának menetéről. Nem emlékszem arra, hogy konkrét kérdéssel állt volna elő ezen témában, inkább csak általánosságban beszélgettünk” – vallotta. Ugyanakkor szerinte Völnernek mint egyéni képviselőnek még feladata is volt, hogy tudjon arról, milyen pályázatok vannak.

2021 január-február környékén Völner megkereste azzal is, hogy van itt ez a találmány, ami ígéretesnek tűnik, így azt Steiner is elment személyesen megnézni, hogy „első kézből legyen információm”. Főleg azért, mert ez a terület főnökét, Palkovicsot „rendkívüli módon érdekli”. Ő úgy nagyjából háromnegyed órát volt Törökbálinton, ahol a találmányt tárolták, Schadl György is ott volt, és akkor szerinte látszott, hogy ez egy működő koncepció.

Steiner állítása szerint amikor Völnerrel beszélgettek, akkor nem került szóba sem Schadl Görgy, sem Süli neve. Ráadásul Völner szerinte saját maga is tudott volna beszélni Palkoviccsal mondjuk a kormányüléseken erről a témáról, de Steiner nem hallotta Palkovicstól, hogy őt megkereste volna Völner.

A Schadl–Völner-ügyben írt összes cikkünket ide kattintva találja.